Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

Ungváry Krisztián/Tabajdi Gábor – Budapest a diktatúrák árnyékában

Séták Budapest XX. századi történetén át

2015. február 02. - Szabolcs282

zwischenablage01.jpg

Ezúttal nem regényt, hanem egy történelmi ismeretterjesztő könyvet szeretnék bemutatni, de nem kell megijedni, a „Budapest a diktatúrák árnyékában” azok számára is érdekes olvasmány, akik egyébként ódzkodnak a tudományos művektől, száraznak találják azokat. Biztos vagyok benne, hogy a kötet mindenkinek el fogja nyerni a tetszését, aki kicsit is érdeklődik a XX. század történelme, illetve a minket Budapesten körülvevő épített örökség iránt. A történelmi szakkönyv meghatározás talán nem is szerencsés, Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor könyve sokkal inkább egy rendhagyó útikönyv, mely sorra veszi azokat az épületeket, tereket, utcákat és szobrokat, melyek meghatározó szerepet játszottak az elmúlt évszázadban.

Mielőtt részletesebben bemutatnám a könyvet, szólnom kell a kötet egyik írójáról, Ungváry Krisztiánról, akit bizonyosan nem kell bemutatnom azok számára, akik valamelyest jártasak a legújabb kori történetírásban; neve önmagában garancia arra, hogy az olvasó egy színvonalas könyvet vesz a kezébe. Ungváry Krisztián az egyik legjelentősebb kortárs magyar történész, és minden bizonnyal a legtehetségesebb aktív történelmi szakkönyvíró; fiatal kora ellenére legalább két olyan munka fűződik a nevéhez („Budapest ostroma” valamint „A Horthy-rendszer mérlege”), melyek a maguk területén alapműnek számítanak, megkerülhetetlenek mind a tudomány világában, mind a „hobbitörténészek” körében. Ungváryt szakmai alapossága és éleslátása teszi kiváló történésszé, stílusa és fogalmazási készsége pedig remek íróvá,ezzel a maximumot nyújtja, ami egy történelmi szakkönyvírótól elvárható.

ung.jpg

 A szerzőpáros: Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor.

 

„Budapest a diktatúrák árnyékában” időrendi sorrendben halad végig a XX. század magyar történelmén, ami, ahogy a cím is utal rá, a jobb- és baloldali diktatúrák története, és bemutatja azokat a még jobbára ma is fellelhető helyszíneket, melyek az elmúlt század történetében meghatározó szerepet játszottak. Ezek alapvetően két csoportra oszthatók: azokra, amelyeket ismerünk, nap, mint nap látunk, de legújabb kori történelmi szerepükkel, a hozzájuk kapcsolódó érdekességekkel alig vagyunk tisztában (pl.: Hősök tere, Astoria Szálló, Citadella, Farkasréti temető), valamint azokra, amelyek még a törzsgyökeres fővárosaik számára is jobbára ismeretlenek (pl.: Rákosi és Eichmann lakóhelye, a „káderdüllő” villái, „Trianon fenyőerdő” a Hűvösvölgyben). Mint az egy jó nevű történésztől elvárható, a kötet nélkülöz minden aktuálpolitikai utalást, mégis több helyszín leírása szolgálhat a napi híradások hátteréül (pl.: Szabadság tér, a Várnegyed két világháború közötti arculatának bemutatása). Politikai semlegessége ellenére sem mulasztotta el a szerzőpáros, hogy felhívja olvasói figyelmet egynéhány szándékos vagy gondatlan történelemhamisításra, hiszen ez nem politikai kérdés, hanem a szakmaiság, a jóérzés követelménye (pl.: egy bántóan rosszul fogalmazott és erősen hiányos tartalmú emléktábla a Városmajor utcában).

desktop13.jpg

Az ominózus tábla egy Városmajor utcai társasház homlokzatán. Az áldozatok (Akiknek számáról a tábla egyébként nem szól.) a tettesek perspektívájából, csak mint "zsidók" vannak megnevezve (Ez a mellett, hogy ízléstelen, még történelmileg is pontatlan, ugyanis még a náci terminológia szerint sem volt minden áldozat zsidó.). Hogy az "áldozatok"  influenzajárvány, vagy netán tömegmészárlás áldozatai lettek, szintén nem derül ki. Ezek után már nem meglepő, hogy a gyilkosok kilétéről is hallgat a felirat. Hogy egyértelmű legyen: Az SS tagjai és magyar nyilasok mészároltak le itt magyar nemzetiségű zsidó betegeket és az őket ápoló egészségügyi személyzetet; összesen 149 személyt.  

 

A könyvbeli leírások szakmailag kifogástalanok, mégis tömörek, lényegre törőek, ahogy ez egy jó útikönyvtől elvárható. A kötet formailag is első osztályú, világos áttekinthető felépítésével, a bemutatott épületek pontos címének megjelölésével, térképvázlatokkal és képekkel gondoskodik arról, hogy az olvasó tényleg megtalálja a bemutatott történelmi helyszíneket. Így a könyv nem csak fotelben ülve olvasgatható, de szabadidőnkben akár fel is kerekedhetünk, hogy élőben is megtekintsük a leírt érdekességeket. Nem csak a levegőbe beszélek, a könyv olvasása után én magam is meglátogattam többek között a budapesti légvédelmi gyűrű zsámbéki bázisát, a Sziklakórházat, valamint több XX. századi politikus, diktátor villáját. 

„Budapest a diktatúrák árnyékában” egy tartalmilag és formailag is színvonalas kötet, melyet csak ajánlani tudok. Közhely, de találó, hogy a legkevesebbet éppen annak a városnak a történetéről, épített örökségéről szokás tudni, amelyben élünk. Van-e érdekesebb annál, mint hogy végre a tágabb értelemben vett lakóhelyünket múltját is megismerjük?

 

Ízelítő a kötetben szereplő épületekből, történelmi helyszínekből:

desktop5.jpg 

Az MDP, majd az MSZMP Budapesti Pártbizottságának székhelye, végül az MSZP országos központja volt a ma már omladozó Köztársaság téri épület.

 

desktop7.jpg

A Béla király úti "közjogi skanzen" bejárata. Az épületegyüttes és a sok hektáros park az ország számos vezetőjének volt az otthona a rendszerváltás előtt és után is. A köztársasági elnök ma is itt lakik. 

 

desktop8.jpg

Kádár János Cserje utca 21 alatti villáját a Rózsadombon néhány éve úgy átépítették, hogy az eredeti épület már alig ismerhető fel.

 

desktop9.jpg

Kádár telekszomszádja Apró Antal és családja volt. A szintén felújított villát ma a kommunista politikus lánya, Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska lakja. 

 

desktop11.jpg

Az Astoria Szálló 1918-ban,(Károlyi Mihály a hotel ablakából tartott beszédével indította útjára az őszirózsás forradalmat.)  és 1944-ben (A Gestapo főhadiszállása volt.) is fontos szerepet játszott a magyar történelemben. 

 

desktop10.jpg

A szerzőpáros a Várnegyed több épületéről is mesél. 

 

desktop6.jpg

A Szabadság tér szintén szerepel a kötetben.

 

desktop12.jpg

A tabló is mutatja, hogy a Citadella sok viszontagságon ment át a múlt században. Nem véletlen tehát, hogy szerzőpárosunk kötetében is helyet kapott az épületegyüttes.  

 

desktop_1.jpg

A Művésu utcai Karády-villa a rendszerváltás után előbb Antall József, majd Horn Gyula miniszterelnökök lakhelyéül szolgált. A néhány éve korhűen felújított objektum ma üresen áll. 

  

Jaffa Kiadó, 2012

191 oldal, 3150 Ft

Petrus Szabolcs

Tetszett a cikk? Akkor kérünk, oszd meg a Facebookon, hogy minél többen olvassák! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr377132523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása