Legutóbbi bejegyzésünkben Allison Pataki két részes Sissi-regénye kapcsán írtunk Erzsébet és Ferenc József életéről, eloszlatva néhány, a Romy Schneider-filmklasszikus nyomán keletkezett romantikus legendát. Most pedig következzen a beígért képes beszámoló egy tematikus körútról, amelynek során idegenvezetőként Sissi életének emblematikus ausztriai és bajorországi helyszíneire kalauzoltam egy turistacsoportot.
München
Sissi a bajor főváros centrumában, a Ludwigstraße 13. alatti Herzog-Max palotában, a család városi rezidenciájában látta meg a napvilágot 1837-ben. A II. világháborúban bombatalálatot kapott, de később újjáépített palota ma a Német Szövetségi Bank müncheni kirendeltségének központja.
Possenhofen
1834-ben Max, Sissi apja kastélyt vásárolt a München közvetlen közelében, a Starnberger-tó partján fekvő telesülésen, Possenhofenben. Ez volt a későbbi császárné Romy Schneider-filmklasszikusból ismert, idillikus gyerekkorának a helyszíne. Előző cikkünkben már elmeséltük, miként lehetett, hogy Sissi, aki a bajor uralkodócsalád, a Wittelsbachok hercegnője volt, nem burokban, hanem meglehetősen szabd szellemben nevelkedhetett. A tóparti épületegyüttes ma magántulajdonban lévő társasház. Csak a vastag sövény résein keresztül lehet lencsevégre kapni.
Kevéssé ismert érdekesség, hogy Erzsébet férjével és az európai monarchiák krémjével ellentétben nem vett részt apja temetésén. Mégsem volt olyan idilli a viszonyuk, ahogy az a híres filmből kitűnik?
Látogatható viszont a Sissi múzeumnak otthont adó possenhofeni pályaudvar. Erzsébet családja igen népes volt: papa, mama, tíz gyerkőc, szolgák vegeláthatatlan sora, lovak, kutyák és egyéb háziállatok. A tavaszi kitelepülés Münchenből igazi logisztikai kihívás volt. A bajor uralkodó, II. Lajos (1845-1886) meg akarta könnyíteni kedvenc unokahúga, Sissi és szülei életét, ezért vasútvonalat építtetett Münchenből Possebhofenbe. Az adófizetők által finanszírozott nagyvonalú uralkodói ajándék részben öncélú volt. A vonal ugyanis tovább ment az Alpok felé, ahova Lajos szívesen járt kirándulni, viszont vasút nélkül az egynapos kiruccanások megoldhatatlanok voltak. A sín mellé természetesen kellően reprezentatív állomásépület is dukált, amelynek tervezője Georg von Dollmann (1830-1895) volt, aki később Lajos világhírű kastélyait, Neuschwansteint, Lindehofot és Herrenchimseet is papírra vetette.
Kiállítási tárgy nincs sok. Viszont a tárlatvezető Sissi-bolond idős hölgyek rengeteg érdekességet mesélnek kedvencük életéről, és nagy örömmel fogadják a magyar látogatókat, hisz Sissi is bolondult „magyarjaiért”. Viszont vele ellentétben nem beszélik a nyelvünket. Így az anekdotázás csak akkor fog működni, ha beszélünk németül.
A Sissi-filmtrilógia kedvelői csodálkozhattak a possenhofeni kastélyról készült fotó láttán. Nem én tévedtem, és rossz épületet kaptam lencsevégre. A film alkotói csaltak. Ugyanis nem Possenhofenben, hanem a salzkammerguti Fuschlseenél forgattak. A ma luxushotelként működő kastélynak érdekes az újkori története: az 1920-as években egy gazdag, német házaspár tulajdonába került. Akkor még nem sejtették, hogy ez lesz a vesztük. Egy bő évtizeddel később ugyanis az erre nyaraló náci külügyminiszternek, Ribbetropnak megtetszett az épület. Meg akarta venni, de a tulajdonosok nem adták. Erre nemes egyszerűséggel kisajátíttatta a kastélyt, hogy aztán privát nyaralójaként használja a köztulajdonba került rezidenciát. A tiltakozó házaspár pedig rövid úton a dachaui koncentrációs táborban találta magát. Utódaik ’47-ben kapták vissza az ingatlant.
Bad Ischl
A salzkammerguti kisváros a XIX. század elején lett a „gazdagok és szépek” kedvelt nyaralóhelye. Ferenc József szülei, a trónról fia javára lemondó Ferenc Károly (1802-1878) és Zsófia az 1820-as évektől visszajáró vendégek voltak. Itt ismerkedett meg egymással Sissi és Ferenc József. Itt tartották az eljegyzésüket is.
A „császárvilla” az örömanya nászajándéka volt, így az a pár magántulajdonába került. Nem gondolták, hogy ennek valaha is jelentősége lesz. De lett. Ez az egyetlen Habsburg-ingatlan, amely 1918 után nem került az osztrák állam tulajdonába. Az egyik szárnyat ma is egy Habsburg, Markus Emanuel, Sissi és Ferenc József dédunokája lakja.
Sissi a villa parkjában szívesen töltötte az időt versírással. Rajongott a romantikus német költőért, Heinrich Heinéért. Csodálata odáig ment, hogy magát a nagy művész reinkarnációjának tartotta. Néhány éve megjelent egy kötet verseiből. A fogadtatás ellentmondásos volt…
A császári pár nyaranta több hetet töltött az Alpok csúcsai között fekvő kisvárosban. Sissi itt, távol a bécsi kastélyok merev, protokolláris mindennapjaitól, jól érezte magát.
Az íróasztal a villában, ahonnan Ferenc József felolvasta „népeihez” szóló kiáltványát. Ezzel vette kezdetét az I. világháború és egyúttal a Habsburg Birodalom haláltusája.
Laxenburg
A Bécs közeli kastélyban vette kezdetét Sissi és Ferenc József közös élete 1854-ben. Az első sokk az ifjú feleség számára. Nászútjukat töltötték itt. Miért nem utaztak távolabb? Hogy a császár minden nap bemehessen a Hofburgba, mert, ahogy már az előző, Sissiről szóló, és egy korábbi, a Habsburgokat bemutató cikkünkben írtuk, Ferenc József fantáziátlan, de rendkívül szorgalmas ember volt; birodalma első hivatalnoka. Sissi számára jött egy újabb megrázkódtatás is: az anyós velük töltötte a mézesheteket.
A 25 hektáros parkban a XIV. század óta vadásztak a Habsburg uralkodók. A „kék” kastély Mária Terézia megbízásából épült az 1760-as években. Az épület színe, mint minden Habsburg-kastélyé, sárga. A kék a tulajdonosok vérének színére utal. A Habsburg uralkodók kedvelték a rezidenciát – nyugodt környezet, mégis közel a főváros. Ezért a még könnyebb megközelíthetőség érdekében 1844-ben vasúti összeköttetés is épült Bécs és Laxemburg között. Később Sissi is megkedvelte a helyet, vagy legalábbis jobban szerette Hofburgnál és Schönbrunnál, mert itt kevésbé tartották a spanyol etikettet.
A biedermeier pályaudvar 1847-ben épült a császári család számára.
Bécs
Forrás: hofburg-wien.at
A Hofburg hatalmas épületegyütteséből Bécs központjában a XIII. századtól 1918-ig irányították a Habsburg birodalmat. Sissi és Ferenc József az Amália-szárnyban éltek.
Az Amália-szárny I. József (császár és király 1705-1711) özvegyének, Amáliának a megbízásából épült későbarokk situsban. A szárnyban kialakított múzeum, amely nagyjából úgy van berendezve, ahogy Sissi is Ferenc József idejében is kinézett, a Hofburg legnépszerűbb turisztikai attrakciója.
Sok a protokolláris helyiség – a Hofburgban szigorúan tartották a spanyol etikettet. Nem csoda, hogy a szabad szellemben nevelkedett Sissi utált itt élni.
Jelleméről a protokolláris helységeknél sokkal jobban tanúskodik a „toalett- és tornaszoba”. Bokáig érő hajának fésülése minden nap órákat vett igénybe. De az idő nem ment veszendőbe; Sissi rendszerint nyelveket tanult, miközben Fanny Angerer, a Burgtheater legendás hajszobrásza haját kefélték. De jaj volt, ha egyetlen hajszál is a kefében maradt! A legenda szerint a fodrásznő a császárné dühkitörését megelőzendő, észrevétlenül szoknyája fonákjára ragasztotta a kihullott hajszálakat. A hajmosás egész napos program volt. A speciális sampon konyak és tojássárgája keverékből állt. Hajszárító híján pedig ruhaszárítóköteleket feszítettek ki. Ezen szikkadt hosszú órákon át Sissi hajkoronája.
Az anorexiáls Sissi a testedzés megszállottja volt. A mindig fűzőbe szorított csípője sose volt több 54 centinél. A 172 centi magas császárné súlya pedig nem haladta meg az 50 kilót (BMI 17 alatt!). Bécs közepén nem volt lehetősége órákig lovagolnia vagy túrázni. Bordásfallal, gyűrűvel, nyújtórúddal kellett beérnie.
Sissi szerette az édességeket. Táplálkozási zavarát mutatja, hogy gyakran hozatott magának süteményeket a Demel vagy a Sacher cukrászdából, amelyeket valósággal tömött magába, hogy aztán a habzsolás miatti bűntudatot sok óra testedzéssel és napokig tartó koplalással ellensúlyozza.
Legendásak Sissi hajékszerei. A tucatnyi gyémánt, illetve igazgyöngy bross önmagában sem volt könnyű. Ha ezekhez hozzávesszük a bokáig érő haj súlyát, arra juthatunk, hogy a császárné tíz kiló feletti súlyt cipelt a fején.
Ferenc József helyiségeiben természetesen a munka, no meg Sissi állnak a középpontban. Hitvesét házasságuk előrehaladtával leginkább csak festményekről csodálhatta. Kedvéért még a protokollra és a szigorú udvari erkölcsökre is fittyet hányt. Kedvenc portréja, amely dolgozószobáját díszítette neglizsében ábrázolja a birodalom császárnéját!
A hiú császárnő egyébként 30 éves kora után nem engedte, hogy megörökítsék. Ezért minden kép és dagerrotípia, ami később ábrázolja a fiatalkori képmásokon és a készítő fantáziáján alapul. A tiltásnak volt egy praktikus haszna is a sokat utazó Sissi számára: Könnyen lehetett úton inkognitóban, mert ismertsége ellenére a legkevesebben tudták, pontosan, hogy néz ki a császárné.
Kapucinus kripta
A koporsót kísérő herold kopogtat a kripta ajtaján. „Ki kér bebocsájtást?” – kérdezi bentről a kapucinus szerzetes. A herold megnevezi az elhunytat minden címével együtt. Ez például Ferenc József esetében 53 titulus volt. „Nem ismerjük” – válaszolja a pimasz szerzetes. A herold ismét megnevezi az elhunytat, de ezúttal már csak legfontosabb címeivel. A szerzetes hajthatlan: „Nem ismerjük.” A herold már tudja, hogy ez így nem fog működni. „Egy halandó és bűnös ember” – feleli harmadjára az elhunyt neve helyett, mire kitárul az ajtó. A XVIII. század óta ez a kis párbeszéd zajlik le a kripta kapujában, ha új lakó érkezik.
A Kärtnerstraße melletti, építészetileg nem túl látványos, XVII. századi kapucinus templom pincéjében 112 Habsburg nyugszik. Köztük 12 császár és 19 császárné. Itt helyezték el Sissi, Ferenc József és Rudolf földi maradványait is.
Legutóbb, 2010-ben Habsburg Ottó került a kriptába. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly nem itt, hanem száműzetése helyszínén, Madeirán nyugszik. Felesége, Zita (1892-1989) viszont a kapucinusoknál pihen.
Művészetileg Mária Terézia szarkofágja a legjelentősebb.
A Habsburgok többsége a ’70-es évek óta a svájci Muriban talál örök nyugalmat. Nem messze Burg Habsburgtól, ahol a XIII. században kezdetét vette a család dicsőséges karrierje.
Schönbrunn
„Ah, de csodás kút!” – kiáltott fel II. Mátyás (császár és király 1608-1618) midőn a Bécs környéki erdők egyikében vadászva egy forrásra bukkant. A nevezett helyen I. József (császár és király 1705-1711) építtetett vadászkastélyt, amelyet Mária Terézia (császár és király 1740-1780) bővíttetett ki a Habsburgok nyári rezidenciájává (Schönbrunn = szép kút). Itt született (1830) és hunyt el (1916) Ferenc József. Itt szenvedett anyósától és a spanyol etikettől Sissi. Felüdülést a park legendás, 1754-ben megnyílt állatkertje, istállója és a sok órás lovaglások jelentették számára az akkor még a bécsi erő által körülvett kastélyban.
1854-es beköltözésük után alakították ki a pár lakóhelyéül szolgáló nyugati szárnyat úgy, ahogy az ma is látható. A bútorok, tapéták kiválasztásába Sissinek sok beleszólása nem volt. Az ő ízlését az 1862-ben elkészült „kerti apartman” tükrözi a kastély földszintjén, amelyet a lakószárnyából egy titkos lépcsőn is megközelíthetett.
Hermész villa
Ferenc József Bécs Hitzing kerületében abban a reményben építette a villát az 1880-as években, hogy elnyeri hitvese tetszését és így több időt tölt majd Bécsben. De hiába a gyönyörű kastély, az istállók, a lovaglásra csábító erdők, Bécs első telefonösszeköttetése, a városba vezető első, közvilágítással rendelkező útja, jó, ha a megszállottan utazó császárné tavaszonként 1-2 hetet eltöltött a birtokon.
A kastélyt egyébként 1919 és 1927 között Hatvany Lajos (1880-1961) író, kritikus, irodalomtörténész bérelte, aki előszeretettel látta vendégül a korszak magyar irodalmi életének jeles képviselőit.
Petrus Szabolcs
