Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

Buenos Aires, a könyvkereskedések fővárosa

Bemutatjuk az argentin főváros legérdekesebb könyvesboltjait

2018. április 24. - Szabolcs282

20180308_112306.jpg

Amikor 2010-ben Argentínát érte a megtiszteltetés, hogy a világ legrangosabb irodalmi seregszemléje, a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége legyen, az ország kulturális kormányzata Eva Perónnal, Che Guevarával és Diego Maradonával akarta az országot prezentálni. Ez egy irodalomi fesztivál – figyelmeztették a szervezők az argentínokat. Akik egyébként Jorge Luis Borges (1899-1986) és Julio Cortázar (1914-1984), a mágikus realizmus stílusának megteremtői személyében, két világirodalmat formáló írót is adtak a világnak. Ráadásul a hetvenes években, amikor a latin-amerikai irodalom nagy nemzetközi népszerűségnek örvendett, Borges és Cortázar művei világszerte olvasottak voltak. Igaz, a mágikus realizmus legismertebb regényét, a Száz év magányt (1967) a kolumbiai Gabriel García Márqueznek (1927-2014) köszönhetjük. A 45 milliós Argentína napjainkban nincs fenn a nemzetközi olvasóközönség irodalmi térképén. Pedig a számok és saját, Buenos Airesben szerzett tapasztalataim is azt mutatják, hogy az argentinok nagy becsben tartják és felső fokon művelik az írás művészetét.

4_51.jpg

Jorge Luis Borges (1899-1986)

5_46.jpg

Julio Cortázar (1914-1984)

Néhány statisztikai adat:

  • Brazília után hagyományosan Argentínában jelenik meg a legtöbb új cím (25.000/év, az összes új megjelenés harmada) és példány is Latin-Amerikában (82 millió). Mindez a 2000-es államcsőd és gazdasági válság utáni 60 százalékos visszaesés ellenére.
  • 500 aktív kiadó működik az országban.
  • A Buenos Aires-i Könyvvásár a térség legrangosabb irodalmi seregszemléje.
  • Az argentinok 55 százaléka napi rendszerességgel olvas könyvet; a lakosságnak csak 6 százaléka nem olvas soha irodalmat.

20180308_114157.jpg

Pár Buenos Airesben töltött nap még a számoknál is jobban mutatja, hogy a metropolisz nem csak Argentína, de a könyvkereskedések fővárosa is. Az argentinok pedig az irodalom szerelmesei. Kátyús utakon száguldó, rázkódó, rosszul kivilágított buszon olvasó idősebb úr; megállóban várakozó, a buszok számát figyelve a regényéből fel-fel pillantó középkorú hölgy; metrókocsiban heringként összezsúfolódott, de kezükben könyvet tartó emberek sokasága – képek, amelyek bizonyítják, hogy Buenos Aires lakosai, a porteñok a legmostohább körülmények között is szenvedélyesen olvasnak. A város 900 könyvkereskedése pedig azt jelzi, hogy a pénzt sem sajnálják az irodalomra. Erre büszkék lehetnek a más latin-amerikai népek által elitistának és nagyképűnek tartott argentínok, akik szívesen beszélnek kulturális fölényükről, gazdag történelmi múltjukról.

20180305_184120.jpg

Buenos Aires egy 15 milliós, gyönyörű architektúrájú, lüktető, zajos, poros, talán csak New Yorkkal összemérhető metropolisz, ahol sok könyvesbolt több egyszerű könyvárusító helynél: a béke, a szellemi megnyugvás, baráti találkozások, kulturális rendezvények és nem ritkán kulináris élmények színhelye. Különlegességüket mutatja, hogy már a német Zeit és a brit Guardian is közölt összeállítást a város legérdekesebb könyvesboltjairól. Nem is olyan könnyű feladat, ha figyelembe vesszük a kereskedésék lenyűgöző számát, és azt, hogy a könyves piac ugyan olyan kaotikus és turbulens, mint az ország. Naponta húzzák le a redőnyt régi könyvkereskedések, csakhogy újak nyílhassanak helyettük.

1_158.jpg

3_62.jpg

Lássuk a legérdekesebbeket!  

1. El Ateneo Grand Splendid, Avenida Santa Fe 1860

4_50.jpg

A könyvkereskedés különlegessége igazán nem abban áll, hogy 2000 négyzetméterével Latin-Amerika legnagyobb könyvesboltja, hanem abban, hogy az üzlet 2000-ben egy 1919-ben színháznak kialakított épületben nyílt meg. Színházból könyvesboltot?! A többség őrültségnek találták az ötlettet, de az eredmény mindenkit meggyőzött – nyilatkozza az üzletvezető a Zeit riporterének. Az épületbe lépve élénk táruló kép valóban önmagáért beszél: az egykori karzat falára simuló könyvespolcok, a világot jelentő deszkákon kávézó, az egykori parkett helyén kötetek és olvasók kavalkádja. Az El Ateneo Grand Splendid mágnesként vonzza az embereket. A napi háromezer betérő jó része persze hozzám hasonló álmélkodó és fényképezkedő turista, de akadnak bőven vásárlók is. Utóbbiak becsábításában nagy szerepe lehet, hogy az üzemeltető Ateneo, Argentína legnagyobb könyvesboltlánca a tömegízléshez igazítja a kínálatot. Az üzletben a bestsellerek dominálnak.

2. Libros del Pasaje, Thames 1762

3_60.jpg

Buenos Aires Palermo városrésze, a Plaza Serrano környéke. Designer butikok, elegáns éttermek és menő bárok – az argentin főváros Sohoja. Itt nyitott meg néhány éve a Libros del Pasaje, amely hamar intézménnyé vált a negyedben. Oázis a lüktető nagyvárosban. Szó szerinti és átvitt értelemben is. Az eladótérből csöndes belső kertbe jutunk, ahova asztalok, székek és padok, valamint a halk beszélgetéseket és a csöndes olvasást még kellemesebbé tevő ételek és italok csábítják a nyugalomra vágyó porteñokat. A hely különleges atmoszférájához az is hozzájárulhat, hogy közvetlen közelében élt az argentin irodalom már említett klasszikusa, Borges.

Melyik az a kötet, amelyet leginkább ajánlana az argentin irodalmat megismerni vágyó külföldieknek? – kérdezi a Zeit riportere az egyik eladót. „Rodolfo Enrique Fogwill bármelyik írását, de, ha egyet kell megneveznem akkor a „Los Pichiciegos” címűt (Visions of an Underground War). Egy bátor, politikus kötet a falklandi háborúról.

3. Eterna Cadencia, Honduras 5574

5_45.jpg

Maradunk Palermo városrészben. Egy viszonylag fiatal könyvkereskedés, amelynek egy érdekes, 1920-ban hetensüzemnek létesült épület ad otthont. Az Eterna Cadencia sokak szerint a város legjobb könyvesboltja. Mi nem egyszerűen könyvesboltot üzemeltetünk. Alkotni és bemutatni hívjuk az írókat, olvasni az irodalom iránt érdeklődőket. Itt mindenki azt és annyit olvas, amennyit szeretne. Semmi nem kötelez vásárlásra – meséli el az üzlet filozófiáját a tulajdonos.

6_39.jpg

A könyvesbolt gyakran ad otthont előadásoknak is, amelyeknek szomorú hátterük van a viharos múltú országban: 1976 és 1983 között, a diktatúra éveiben az ilyen privát szemináriumok adták az egyetlen lehetőséget a cenzúrán túli tájékozódás és indoktriner tanulás után sóvárgó argentinoknak, valamint megszólalásra és megélhetésre a szilencium alatt álló íróknak.

Az Eterna Cadencia még egy kiadót is üzemeltet. Azoknak a régebbi könyveknek az újbóli kiadására specializálódtak, amelyek a piacon már nem fellelhetőek, korábbi kiadójuk mégsem tartja rentábilisnak újranyomásukat.

4. Clásica y Moderna, Callao 892

7_37.jpg

A családi vállalkozást az 1911-ben Argentínába érkezett, spanyol Emilio Poblet Diaz alapította 1938-ban. Halála után lánya vette át az irányítást a nyolcvanas években. Átalakította az üzletnek és a család lakásának is otthont adó épületet, valamint részben koncepciót is váltott: a könyvesbolt kisebb lett, helyet adott az újonnan nyílt étteremnek. A Clásica y Moderna cserébe könyvesboltból kulturális központtá alakult, ahol a könyvek, finom ételek és italok mellett felolvasásokat, koncerteket, kiállításokat is szervíroznak a kultúrára éhes közönségnek.

8_33.jpg

Az alapító immár hetvenes éveit taposó lánya szerint a könyvkereskedő legfőbb feladata az olvasók által kívánt kötetek gyors felkutatásában áll. Némi háttérinformáció: Európában a könyvkereskedelem a kiadó, nagykereskedő, kiskereskedő láncban bonyolódik. A kiadók és a könyvüzlet(láncot) üzemeltetők közvetlen kapcsolatban vannak a kevés nagyker egyikével. Ezért a kiskereskedőnek nem okoz gondot a kínálat áttekintése és a kötetek beszerzése. Nem úgy Argentínában, ahol csaknem 200 nagykereskedő működik. Ezért annak felkutatása, hogy egy kötet melyik nagyker kínálatában szerepel, különösen, ha egy régebbi, nem bestseller kötetről van szó, valóságos detektívmunkát kíván a kiskereskedőktől.

Melyik argentin kötetet ajánlja a Clásica y Moderna tulajdonosnője a kíváncsi európaiak figyelmébe? – kérdezi a Zeit. „Csak egyet? ¡Imposible! Maga le tudná szűkíteni a német irodalmat egy kötetre? – kérdez vissza a hölgy. Végül mégis ajánl: Sylvia Iparraguirre egy igaz történet nyomán íródott kötetét (Tierra del Fuego).

5. Libreria de las madres, Hipolito Yrigoyen 1584

A kortárs argentin irodalom fontos témája az 1976 és 1983 közötti katonai diktatúra, melynek 100.000 megkínzott és 30.000 eltűnt írható a számlájára. Libreria de las madres (Anyák könyvesboltja) nevének eredete is ebben az időszakban keresendő. 1977 egy áprilisi csütörtökén fehér fejkendőt viselő anyák kezdtek némán körbe-körbe sétálni a Plaza de Mayon, az argentin elnök hivatala előtti téren. Így próbálták kijátszani a demonstrációt tiltó törvényt, és így követelték a diktatúra titkosrendőrsége által elhurcolt fiaik szabadon bocsájtását, de legalább információt a sorsukról. A karhatalom hamar véget vetett az akciónak. Mégsem tudták megijeszteni az anyákat, akik innentől kezdve minden csütörtökön megismételték fél órás akciójukat. A tiltakozás a rendszer bukása után is, egészen 2003-ig folytatódott, mígnem az akkori elnök, Néstor Kircher hatályon kívül helyezte a diktatúra vezetőinek amnesztiát biztosító törvényt. A „Madres de Plaza de Mayo” (A Mayo tér anyái) idővel Argentína legfontosabb, nagy nemzetközi figyelmet és elismerést kapó civil szervezetévé vált. Súlyukat mutatja, hogy  lobbitevékenységüknek köszönhető az ENSZ Erőszakos Eltűnésekről szóló Egyezményének 2010-es  elfogadása.            

1_157.jpg

A Palaz de Mayo felújítás alatt állt, amikor a múlt hónapban ott jártam. 

9_26.jpg

Így nézett ki korábban.

A természetesen a politikai irodalomra specializálódott könyvesbolt neve ezekre az anyákra utal.

6. La Botica (Libreria de Avila), Alsina 500

2_96.jpg

A város első, 1785-ban megnyílt könyvkereskedése eleinte vegyesbolt volt. Élelmiszert, tisztálkodószereket, háztartási eszközöket és könyveket – tehát a mindennapi élet alapcikkeit árulta. Mivel a könyvek voltak a legkelendőbbek, idővel minden más kikerült a kínálatból. A Botica aztán a diktatúra éveiben megszűnt. 1994-ben a mai tulajdonos fülébe jutott, hogy a McDonald’s gyorsétterm megnyitását tervezi az egykori könyvkereskedés helyén. Nem maradhattam tétlen - meséli Miguel Avila, akinek egész élete az irodalom körül forog. Gyerekkoromban órákat töltöttem olvasással az üzletben, majd tinédzserként a bolt futára lettem; később magam is könyvesboltot nyitottam, amit - az immár Libreria de Avila néven üzemelő – patinás könyvkereskedés újranyitásáig vezettem – folytatja Avila.

3_61.jpg

A Zeit kérdésére José Hernández „Martin Fierro” című kötetét, ahogy mondja „egy szórakoztató klasszikust” ajánl az argentin irodalom iránt érdeklődők figyelmébe.  

1_156.jpg

Ha Buenos Aires-i könyvkereskedésekről van szó, nem maradhat említés nélkül az Avenida Corrientes, a város a tangókban is sokszor megénekelt Broadway-e sem: egymást érő színházak, kávézók, éttermek, bárok. Egy örökké lüktető sugárút a metropolisz szívében. Nem hiányozhatnak innen, mi több, egymást érik a szintén hajnalig nyitva tartó könyvkereskedésék. Manapság van ugyan néhány foghíj. A válság sok, különösen az igényesebb kínálatú kereskedéséket kényszerített bezárásra; több a kommersz. Azonban az ilyen üzleteket sem szabad lenézni. Ők gondoskodnak arról, hogy a porteñok a tömegközlekedésen nem telefonjukat nyomogatják, hanem megfizethető könyvek olvasásával töltik az időt. A kínálat szélességét a Catedra mutatja a legjobban: az üzletben eleinte régi pornómagazinokat árusítottak. A kínálat ma már minden elképzelhető magazinra és folyóiratra kiterjed; még a Sportfogadás argentin megfelelőjének évtizedes számai is megtalálhatók. Úgy látszik, nincs olyan terméke a Gutenberg-galaxisnak, amelyre Buenos Airesben ne akadna vevő.

corrienets.jpg

A porteñok egyébként még a papírszemetet is az irodalom szolgálatába állítják: Egy könyvkiadó már közel 10 éve kooperál a városképhez elválaszthatatlanul hozzá tartozó papírgyűjtők érdekvédelmi szervezetével. A papír egy részének újrahasznosításával filléres köteteket állítanak elő.

2_97.jpg

Papírgyűjtés nagyban...

10_30.jpg

...és kicsiben.

A szellemi táplálék mellett kellett persze a szervezet folyadékháztartásra is kellett gondolni: Hol máshol borozhattam volna Buenos Airesben, mint a "Költészet bárban"?!

5_47.jpg

 

4_52.jpg

Petrus Szabolcs

A cikk saját élményeim és képeim, valamint a Zeit két alábbi cikkének felhasználásval készült:

http://www.zeit.de/kultur/literatur/2010-09/argentinien-buch-laeden

https://www.theguardian.com/books/gallery/2015/jun/19/twelve-bookshops-books-world-pictures

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr7213744934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2018.04.26. 08:29:40

A könyvek csodálatosak, a könyvesboltok pedig Isten, az emberi szellem, a kultúra és az igényesség egymásra találásának utolsó igaz templomai. Egy könyvesboltba/antikváriumba/képregényboltba betérni: szakrális élmény. Nekem az.

Remek blogposzt, a bemutatott könyvesboltok pedig mesések.
süti beállítások módosítása