Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó


„A foglalkozásom egyúttal a hobbim”

Elment egy felkészült történész, egy jó tollú író. Ormos Máriától búcsúzunk

2019. december 10. - Szabolcs282

„Rettenetesen nagy jelentősége van a kíváncsiságnak. Ha egy levéltárban ülök, a koszos iratokat forgatom és rábukkanhatok olyan dolgokra, amiket senki sem tud, csak én most, itt, fantasztikus érzem magam” – mesélte Ormos Mária egy interjúban. A ’14 és ’45 közötti történelem tudósa, a…

Tovább

Történetek egymásba és vastüdőbe záródva

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sohasem című munkája érdekes szerkezetű regény. Egyszerre egy hatalmas építőjáték, amelyben csak a legvégén, a legutolsó utolsó kocka felhelyezésekor láthatjuk egészében és érthetjük meg az építményt, amivel oldalak százain dolgoztunk az idén Libri közönségdíjat…

Tovább

A Gálvölgyi

A szomorú bohóc, a parodista, a színész, a férj, a félénk, a barát, a kolléga, a politikus

  A Gálvölgyi. A paródia nagymestere. Neve egybeforr a Gálvölgyi-show-val és a színvonalas szórakoztatással. Évtizedekig az ország egyik legismertebb és legkedveltebb színésze volt. Az utóbbi időben kiszorult a médiából, színházban is kevesebbet, leginkább a Játékszín könnyű darabjaiban játszik -…

Tovább

Az erdélyi irodalom új arcai

Ismerjük meg Dragomán Györgyöt, Selyem Zsuzsát, Tompa Andreát!

Tamási Áron, Nyírő József, Sütő András, Wass Albert – máig velük azonosítjuk az erdélyi magyar irodalmat. Különböző életutak, értékrendek és kvalitások. Stílusukban, témaválasztásukban azonban mind „népies írók”. Isten háta mögött élő, nyomorgó parasztság sorsának bemutatói. Távolba taszítják az…

Tovább

Kertész Ákos - mi jut róla eszünkbe?

Botrány után Sokaknak semmi. Feledésbe merült a ’11-es, hatalmas botrányt kavaró publicisztikája. Az Amerikai Népszavában honfitársait szapulta. Szíve joga. Viszont a magát balliberálisnak tartó, a faji ideológiát mélyen elítélő író gondolatait azzal vezette be, hogy „a magyar genetikusan…

Tovább

A botrányok feledésbe merülnek, az írói teljesítmény fennmarad

Elment Aczél Endre

Aczél Endre (1944-2018) az elmúlt évtizedben már ritkábban tűnt fel a médiában, majd 2016 tavaszától, a Kiss László-ügy után teljesen eltűnt. "Kirúgtak mindenhonnan […] sikerült néhány óra leforgása alatt tönkretenni" – foglalta össze tömören szerencsétlen megszólalása következményeit. Dicstelenül…

Tovább

Hatalmas magyar irodalmi siker Németországban

Terézia Mora, akire büszkék lehetünk, de akit alig ismerünk

Idén Terézia Mora kapta a német nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Georg-Büchner-díjat! A döntést kedden tette közzé a darmstadti székhelyű Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia. A dicsőség mellett 50 ezer euróval járó díjban 1951 óta olyan, mára klasszikussá vált írók részesültek, mint…

Tovább

„Nem szabadna úgy kiengedni fiatalokat az iskolából, hogy a homoszexualitásról nem hallanak józanul, értelmesen, irodalmi vagy történelmi példákkal.”

Interjú Nádasdy Ádámmal

Csúcsforgalom, zsúfoltság a 9-es buszon, és arra is figyelnem kell, hogy senki ne taposson a kutyulimra. Nem egy kéjutazás – gondolom magamban. Aztán a tömegben felismerni vélem Nádasdy Ádámot. Köteteit, műfordításait, interjúit, cikkeit sokszor olvastam, rádióműsorait is rendszeresen hallgatom.…

Tovább

„Mindent szerettem itt”

Márai Sándor nyomában a Nápolyi-öbölben

Nápoly és a dél-olasz város nevét viselő öböl kedvenc úticéljaim egyike. A kaotikus nagyváros számos látnivalóval és fantasztikus gasztronómiával, az öböl három szigete, Capri, Ischia, Prociada és a Sorrentoi-félsziget pedig egyedülálló természeti szépségekkel vonzzák az utazót. Magyarok számára egy…

Tovább

Használati utasítás Japánhoz

Az egyiknek kultúrsokk, a másiknak beteljesedett várakozás

A japán-magyar kulturális, gazdasági, nyelvi (?), rokoni (???) kapcsolatok után ennek a nagyon távoli, a mienktől nagyon különböző kultúrájú országnak a mindennapjaiba szeretnénk bevezeti a Könyvtacskó olvasóit. Ebben Boris Martiniovic, egy napokban megjelent, Japánban játszódó regénye, a Tokiói…

Tovább

Japán, magyar, két jó barát?! avagy Nihonjin, hangarijin, futari no yoi tomodachi?!

A japán-magyar kapcsolatról, barátságról (?), rokonságról (?!)

Japán már többször volt téma a Könyvtacskón. Először egy Jukio Misima, majd egy Haruki Murakami regényt mutattunk be. Misima kapcsán írtunk a japánok (homo)szexualitáshoz fűződő különös viszonyáról. Furcsa véletlen, hogy A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokéveit, az első Murakami regényt, amely a…

Tovább

Múltja alig alig látható, jelene viszont bíztató

Van magyar krimi!

Előző bejegyzésünkben a krimi múltjával és jelenével foglalkoztunk. Megállapítottuk, hogy a műfaj virágzik, az angolok, amerikaiak és skandinávok mellett olasz, francia, vagy például orosz írók is szép sikereket tudtak elérni. De mi a helyzet a magyarokkal? 

Tovább

Amikor az ellenszenv szimpátiává alakul

Kun Árpád - Megint hazavárunk

Nem akarom sok moly.hu kommentelőhöz hasonlóan a teljes magyar, kortárs szépirodalom lehúzásával kezdeni Kun Árpád kötetének méltatását. Holott megértem őket. A kortárs szépprózában sokszor a stílus áll a középpontban, a történet vézna, követhetetlen, érthetetlen. Az író a művészet Parnasszusán van,…

Tovább

Vámos Miklós, a stílusbravúrista

Ének évada

Vámos Miklós saját elmondása szerint novellistából lett kis-, majd (nagy)regényíró. E fejlődés mögött piaci okok is állnak. A novella nehéz műfaj, az olvasók nem keresik, így a kiadók is ódzkodnak tőle. Ez alkalommal az én ízlésem is egybeesik a mainstreammel: sok-sok elolvasott könyvvel a hátam…

Tovább

Magyar krimi: Kondor Vilmos kihívóra akadt?!

Albert Levente - A hasznos idióta

A Könyvtacskó követői tudhatják, nem csak szépirodalmat olvasunk. Valljuk, hogy szórakoztató könyvet, vagy éppen izgalmas krimit írni legalább olyan kihívás, mint társadalmunk összetett problémáit boncolgató, vagy a lélek legmélyebb bugyraiba vezető szépprózát. A jó krimi amúgy is többet nyújt…

Tovább

„Az emberek közötti megértésnek nem akadálya az eltérő kultúra, neveltetés, vallás, a társadalmi különbségek, ahogy azt sokan állítják.”

Kepes András - Világképek

Tévéműsoraiból kiderülhetett már, hogy Kepes András világutazó. Nem a tömegturizmus által felkapott helyek vonzzák. Kultúrákat, szokásokat, embereket, a mindennapok sokféleségét igyekszik megismerni. Utazásainak, a világ legkülönbözőbb pontjain töltött fiatalságának (Argentína, Libanon, USA), és nem…

Tovább

Sütésre-főzésre mindig kínálkozik alkalom

Hegyi Barbara – Alkalomadtán

Hegyi Barbarát nem csak a Víg és a Pesti színpadáról, tévésorozatokból valamint a 4-6-os villamosok hangszóróiból ismerhetjük. Hobbiszakácsként és gasztroalbumok szerzőjeként is hírnevet szerzett magának: A 2012-es „Abraka babra - Monológok a konyhámból” című kötet után tavaly új receptgyűjteménnyel…

Tovább

Így érdemes élni!

Faludy György – Pokolbéli víg napjaim

A kétezres évek elején, mint sokan mások, én is kiröhögtem Faludyt, gyakran köszörültem rajta a nyelvem. De miért is? Mert kilencven felett sem volt hajlandó nyugdíjasotthonba vonulni, tejbepapit enni, élve eltemetni magát? Mert nagy ívben tett mások véleményére? Mert volt ereje és bátorsága élvezni…

Tovább

Történelmi regény vagy olvasókönyv?

Vámos Miklós: Hattyúk dala

Történelmi regény: Elmúlt korokban játszódó, rendszerint hosszabb időintervallumot felölelő, család vagy történelmi személyiség fordulatos, nem ritkán megrázó életét elénk táró kötet – szeretem az ilyen regényeket; az oroszok különösen nagyok benne, szépirodalmi igényességgel űzik a műfajt.…

Tovább

Szerelem a Gyorskocsi utcai falakon át

Halda Aliz – Magánügy

  Az 1956-os forradalom nehéz téma. A Kádár-korszakban, mint miden kényes kérdés, agyon lett hallgatva, a rendszerváltás idején a csapból is folyt, mára leginkább közönnyel tekintünk rá. Egy közvéleménykutatás szerint a lakosság mindössze tíz százaléka tartja október huszonharmadikát a legfontosabb…

Tovább

Nádas Péter – Párhuzamos történetek

A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotása?

Rendhagyó módon kezdjük néhány adattal: a három kötetes, 1506 oldalas regényen közel húsz évig dolgozott a szerző; Christina Viragh német nyelvű fordítása, amiért a Lipcsei Könyvvásár fordítói díjában részesült, öt év alatt készült el; a regénynek nincs főszereplője, van viszont hozzávetőleg…

Tovább

Antiszemitizmus: A helyzet keleten változatlan?

Bibó István – Zsidókérdés Magyarországon 1944 után

Az elmúlt időszakban világviszonylatban Timothy Snyder „Fekete föld“ című szakkönyve, blogunkon pedig a kötetről szóló bejegyzés kavart meglehetősen nagy vihart az antiszemitizmus témakörében. Mivel régóta foglalkoztat a kérdés, ezért elolvastam a téma hazai klasszikusát, Bibó István (1911-1979)…

Tovább

A melegek az év minden napján köztünk vannak

Katona André – Mennyi időnk van?

Egy Magyarországon játszódó meleg történet, magyar, nevét vállaló író tollából. Öröm, hogy van ilyen, így a hibák felett is könnyebben szemet hunyok. Beszéljünk is inkább a pozitívumokról! Noel és Bence szerelmének története egy igazi  meleg történet: benne van minden olyan probléma, amivel azonos…

Tovább

Egy kisváros nagy irodalmi múlttal

Séta Balassagyarmaton "könyörtelen" túszejtők és irodalmunk meghatórozó alakjai nyomában

Néhány hete írtunk Végh Antal „Könyörtelenül” című dokumentumregényéről, amely az 1973 januári balassagyarmati túszdrámát dolgozza fel. A minap, egy véletlen folytán a város környékén jártám; a kínálkozó alkalmat kihasználva beugrottam Nógrád megye történelmi székhelyére, hogy fényképekkel…

Tovább

Truman Capote: Hidegvérrel vs. Végh Antal: Könyörtelenül

Két világ, egy stílus

A következőkben két dokumentumregényről lesz szó. Ám mindenekelőtt  tisztázzuk, mit is takar a kifejezés! Az élet annyi izgalmas, tanulságos eseményt szül, hogy a fikció nem szükségszerű eleme a regényírásnak. Az író feladata, hogy a megtörtént eseményeket szépirodalmi formába öntse és az olvasók…

Tovább

A legvidámabb barakk irodalmi élete

Mennyit kerestek a legnépszerűbb magyar írók a '70-es években?

Divat a retró, a szabadságjogokat nem sokra tartó, de lét- és közbiztonságot garantáló Kádár-korszak iránti nosztalgia. A Könyvtacskó enged a nyomásnak; retró sorozatot indítunk! Már az első írásunkkal belecsapunk a lecsóba, cikkünk ugyanis nem csak retró, de bulvár is; jó magyar szokás szerint,…

Tovább

Péterfy Gergely – Kitömött barbár

Kazinczy Ferenc élete, avagy nemzetünk nagyságainak tipikus sorsa

Mai értékítélettel két géniusz életét tárja elénk Péterfy Gergely a XVIII. századból, akik azonban kortársaik szemében barbárok voltak. Kazinczy Ferencnek a „nagy magyarok” tipikus sorsa jutott osztályrészül. Ma, mint jelentős irodalmárunkra, anyanyelvünk megújítójára, nemzeti függetlenségünk…

Tovább

Horthy Miklósné – Napló 1944-45

Egy semmitmondó kötet még soha nem volt ilyen sokatmondó!

1944. október 15-16-án, a sikertelen kiugrási kísérlet után, a Gestapo elrabolta Horthy Miklós fiát, és ezzel Horthy Miklóst Szálasi kinevezésére és egyidejűleg lemondásra kényszerítették, majd feleségével, menyével, unokájával és néhány közeli munkatársával a bajorországi Weilheim közelében…

Tovább

Még mindig Márai

Néhány kötet a hatalmas életműből

Föld! Föld!, 1972 Ahogy már a cikksorozat Márai Sándor életét röviden bemutató, első részében írtam, a „Föld! Föld!” című regényt az irodalomtörténet az „Egy polgár vallomásai” folytatásának tekinteti. Ez azzal a megszorítással igaz, hogy a kötet az 1944 (Magyarország német megszállása) és az…

Tovább

Márai Sándor - Egy polgár vallomásai

Író születik

Márai Sándor életének áttekintése után az író minden bizonnyal legismertebb könyve, egy két részből álló önéletrajzi írás, habár írónk biográfiájának ismeretében szerencsésebb életrajzi mozaikok egyvelegéről beszélni. Nem egy esetben hiányoznak fontos történések, események, valamint bizonyos…

Tovább
süti beállítások módosítása