Szimatolás az irodalom világában

Párhuzamos világok: Libri vs. Írók Boltja

2015. október 28. - Szabolcs282

sikerlistak.jpg

Nagy érdeklődésre tartott számot az elmúlt tíz év legeladottabb németországi könyveit bemutató összeállításunk. A cikket folytatni akartam, de hasonló listára magyar viszonylatban nem bukkantam, egy havi sikerlistát pedig nem tartottam külön bejegyzésre érdemesnek. De mert ezeket az összeállításokat azért szívesen nézegetem, egy érdekességre bukkantam: A magyar könyvpiac két – ugyan eltérő módon, de – meghatározó szereplőjének szeptemberi eladási toplista között semmilyen átfedés sincs!

De ki ez a két szereplő? A legnagyobb forgalommal és bolthálózattal rendelkező Libri, és a budapesti értelmiségi körökben sok évtizede fogalomnak számító Írok Boltja. Nyilván teljesen más igényeket elégítenek ki, a Libri üzletekbe a széles tömegek járnak, már amennyire a magyarok hozzávetőleg 15 %-át, aki saját bevallása szerint(!) rendszeresen olvas, tömegnek tekinthetjük. Az Írok Boltja ezzel szembenentellektüelek szűk körének találkozó-, és vásárlóhelye. Mielőtt bemutatnám a listákat, talán pár mondatot saját vásárlási szokásaimról. A kényelem és a törzsvásárlói kártya nagy úr, így én általában a közeli bevásárlóközpont Librijében vásárolok, habár – és ebben biztos van nagyképűség is - az Írok Boltját magamhoz közelebb állónak érzem. Ezért is töltött el megnyugvással, hogy az ő tízes sikerlistájukról négy könyvet olvastam, és a további hatról is hallottam. Ezzel szemben a Librinél csak egy-egy könyvről tudom ugyanezt elmondani. Lehet, hogy a Mammutból tényleg át kellene szoknom az Andrássy útra?

boltok.jpg

A két könyvesbolt

Írók Boltja

A lista első két helyezettje a könyvesboltban - mely Eszterházy Péter szavai szerint egy sziget az Andrássy úton az általános tahóságban - megdöbbentett (1.), illetve elszomorított (2.). Szeptember hónap legeladottabb kötete „A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása” volt! Csak úgy cikáznak a kérdések a fejemben: A szépirodalomra már az értelmiség sem vevő? Van még, aki szótár, lexikon és helyesírási kézikönyv & co.-t nyomtatott formában vásárol? (Mint a számok mutatják, nem is kevesen.) Miért olyan tragikus honfitársaink helyesírása, ha nem restellnek közel 3000 forintot kiadni édes anyanyelvünk legújabb szabályainak megismeréséért? … Nem szeretném elhallgatni, hogy bloggertársam, twentydigitcombinationaki ezt az írást is szerkesztette, más megvilágításból látja a kérdést. Szerinte ez egy elég kompakt kis könyv, amit jól lehet forgatni, sok családban hagyományosan megvan, ráadásul 20-30 éve jelent meg az előző kiadása. Úgy gondolja, aki megveszi, az inkább annak a jelét adja, hogy ad ezekre a dolgokra. Kinek van igaza? Ennek eldöntését olvasóinkra bízzuk! A második helyezettet Libri-vásárlók éjjeli szekrényére képzelném: Michel Houellebecq: Behódolás (2). De ez igazságtalan prekoncepció, hisz én is hozzájuk járok. A regényt egyébként nem olvastam, nem is fogom, mert szenzációhajhász, előítéleteket korbácsol fel, és mindebből a szerző még meg is gazdagodik. Megjegyzem amúgy sem kedvelem a „politikai sci-fiket”. Merthogy a történet 2022-ben játszódik, a szélsőjobboldali Marine Le Pen vezet a közvélemény kutatásokban. Mögötte, jócskán lemaradva, fej-fej mellett áll a Szocialista Párt jelöltje és a Muzulmán Testvériség vezetője. A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front „Európa bennszülötteit” akarja megvédeni (Vajon ebbe a kategóriába melegek, zsidók, cigányok, vagy Franciaországban élő magyarok, románok stb. is beletartoznak? – Mindannyian bennszülött európaiak.), a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a szekularizált állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget. Tipikus, hisztériakeltésen alapuló félelem. Ezzel szemben tény, hogy Franciaországban, ahol az európai országok közül a legtöbb muzulmán él, alig teszik ki az össznépesség 8 % -át! Összesen egyébként hozzávetőleg 19 millió emberről beszélünk az 500 milliós Európában! Még a külföldi felmenőkkel rendelkező francia állampolgárok közül is csak minden negyedik muzulmán. Ennek ismeretében van annak reális esélye, hogy egy muszlim választásokat nyer?     

eszterhazy.jpg

Eszterházy: "Sziget az általános tanóságban."

helyesiras.jpg

A magyar helyesírás szabályainak legújabb kiadása - egy bestseller!

behodolas.jpg

Pénzt csinálni félelmeinkből...

Most pedig jöjjön a felüdülés; a következő három helyezettet olvastam, élveztem, ajánlom!

Spiró György: Diavolina (3). Az általam nagyra tartott író (Tavaszi tárlatát a kortárs magyar irodalom legjobb alkotásai közé sorolom) Maxim Gorkij házvezetőnőjének narrációjában meséli el a világhírű orosz író nem átlagos életét, aki kommunista lévén a ’20-as évek szovjet elitjével napi kapcsolatban állt. A mindössze 200 oldalas kötet stílusa bravúros, a leírásai autentikusak, a részletek  pedig olyan precízek, hogy az olvasó az első oldaltól az utolsóig úgy érzi, tényleg egy egyszerű asszony mesél, aki az elmondottakat maga is átélte, és akinek a szereplőkről meg van a maga, sokszor csípős véleménye, amit nem rejt véka alá. 

spiro.jpg

Spiró neve garancia a minőségre!

Péterfy Gergely: Kitömött barbár (4). A népszerű színész- és énekesnő bátyjának legújabb könyvéről  külön is fogok írni, mert noha a téma ígéretes lenne  (Egy ma már ünnepelt, de saját korában kinevetett, mi több, megvetett magyar, Kazinczy Ferenc életének története.), a kivitelezés viszont annyi sebből vérzik, hogy az kritikáért kiált.

kitomott.jpg

Kritikusok aranybányája

Dragomán György: Máglya (5). Előfutáráról, „A fehér királyról” bloggertársunk, TúriMuri írt, a friss kötetről pedig magam fogok. Életképek egy kislány perspektívájából a diktatúra igáját épp levetett országról, társadalomról, emberekről, akiket a borzalmas elnyomó rendszer mind anyagilag, mind erkölcsileg úgy tönkretett, hogy a szabadságban sem képesek szépen, felvilágosult emberhez méltóan élni.

dragoman.jpg

Immár világsiker!

A hatodik helyezett Kertész Imre legújabb, és saját elmondása szerint utolsó kötete, „A végső kocsma”, az egyetlen Nobel-díjas magyar író elmúlt évtizedben papírra vetett rövidebb írásaival. Kertész írói munkásságát nagyra tartom, mert a Sorstalanságban egy már sokszor megírt témát képes volt teljesen új perspektívából bemutatni. Ennek ellenére egy ideje nem olvasok tőle, mert az elmúlt években több olyan nyilatkozata, megnyilvánulása volt, amelyek számomra – írói nagyság ide, vagy oda – emberi kicsinységről árulkodnak. (Ez itt csak egy példa).

kertesz.jpg

Emberileg csalódtam...

A „Meleg férfiak, hideg diktatúrák” című riportkötet áll a lista hetedik helyén, ezt magam is olvastam. Ahogy a cím is utal rá, homoszexuális férfiak – nevüket és arcukat vállalva - mesélnek az életükről, amelynek javát a Kádár-korszakban élték le. A kötet erőssége a nagy merítésében áll: A tizenkettő interjúban megtudhatjuk, hogyan élete meg többek között a budapesti értelmiségi, a megyeszékhelyi kereskedő, a tanyasi paraszt vagy az ipari munkás saját másságát. Tanulságos, hogy ezek a nagyon különböző emberek, akiket egy fontos, a külvilág számára talán legfontosabbnak tartott tulajdonságuk, a szexuális orientációjuk köt össze, mennyire másképp vélekednek társadalmi elfogadásról, diszkriminációról, a melegmozgalomról és más, homoszexualitásukkal szorosan összefüggő társadalmi kérdésekről. A kötetből már dokumentumfilm is készül!

meleg_ferfiak.jpg

A riportkötetből készült film plakátja

A nyolcadik helyen egy antológiát találunk „A szabadság színes ceruzái” címmel, melyben a magyar irodalmi élet huszonöt meghatározó alakja vetette papírra gondolatatit a rendszerváltásról. Ezt két filozófiai mű követi, Hamvas Béla és Heller Ágnes tollából. Nem olvastam őket, feltehetően nem is fogom, de sokkal inkább az Írók Boltja sikerlistájára illenek, mint a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása.

a_szabadsag.jpg

Értelmiségiek a rendszerváltásról

filozofusok.jpg

Két filozófus a sikerlistán. Rájön valaki rajtam kívül is, hol készült a fotó Heller Ágnesről?

Libri

Egy könyvet olvastam csak a listáról, a dobogó harmadik helyén álló „Magánügy” című riportkötetet, Alföldi Róbert és Csáki Judit munkáját. Öt interjún, illetve élettörténeten keresztül kutatják a szerkesztők, hol húzódik a határ köz- és magánügy között. Egy építési vállalkozó csődje már nem magánügy, ha azt egy félbeszakadt önkormányzati beruházás okozza. Közügy lesz egy tanárnő munkahelyi fegyelmije, ha azt szabad szellemű pedagógiai módszereiért kapja. Egy cigány honfitársunk kilátástalan élete is közügy, ha boldogulását a többségi társadalom diszkriminációja akadályozza. Ugyanígy közügy egy Magyarországon élő afgán menekült fiú sorsa, akit nem csak előítéletek, de jogi szabályok is akadályoznak abban, hogy emberhez méltó életet élhessen Európa közepén. És, ahogy ezt egy másik cikkben már magam is kifejtettem, közügy a melegség is, hiszen a házasságkötésről az állam anyakönyvet bocsát ki, illetve ennek a kibocsátását tagadja meg a házasodni kívánók szexuális orientációja alapján. Magánügynek marad mindaz, ami a hálószobában történik, függetlenül attól, hogy meleg orvos, hetero építési vállalkozó vagy pedagógus csinálja.

maganugy.jpg

Magánügy?

Egy könyvet ismerek még a Libri listájáról, a hetedik helyen szereplő, Németországból jövő világsikert, a bájos Giulia Enders könnyed hangvételű, de szakmailag igényes kötetét bélügyeinkröl. (Erről említést tettem már itt is.)

bel.jpg

Ismerjük meg a testünket!

A dobogóról épp, hogy lecsúszott az „Ami nem öl meg“ című thriller David Lagercrantz tollából (4.). A regény a világhírnév megszerzése előtt hirtelen elhunyt Stieg Larson Millennium-trilógiájának folytatása akar lenni. Bár a kötet a nyár végén Németországban is megjelent, és én korábban – annak ellenére, hogy nem rajongok a skandináv krimikért – nagy átéléssel olvastam a tetovált lány kalandjait, a kvázi folytatás mégsem érte el az ingerküszöbömet. Egy másik író visz tovább egy regényciklust? – Egy ilyen konstellációból még sosem sült ki sok jó. Szkepticizmusomat alátámasztják az Amazonon fellehető, többségében negatív német olvasói vélemények is.

millenium.jpg

Az eredeti...

ami_em_ol.jpg

.. és az utánzat.

És akkor jöjjenek azok a kötetek, amelyeket még közvetve sem ismerek: (1.) Az ismert film- és színházi rendező (Bevallom, én nem láttam még tőle semmit.), Gárdos Péter új filmjének a könyvváltozata, „Hajnali láz” címmel. Leírása alapján igazi hollywoodias, történelmi drámának tűnik, szerelemmel, barátsággal, háborúval, üldözéssel, meneküléssel és a túlélőknek happy end-el. Nem lehetünk meglepve, ha tudjuk, ki ellenőrzi a magyar filmfinanszírozást… - Így a prekoncepcióm. Aztán e cikk megírása után érdekes kritikára bukkantam a „Die Zeit” nyomtatott változatásban. – Igen, van, aki még olvas rendes újságot. (Németország legrangosabb politikai-kultúrális hetilapja. Az ÉS-hez hasonlítható.) Már maga a tény, hogy ez az újság foglalkozik a könyvvel, elismerést jelent, ráadásul a kritikus tetszését is elnyerte. (2.) Almási Kitti „Bátran élni – Félelmeink és gátlásaink leküzdése”. Félelmetes, hogy vannak, akik egy ilyen könyvből remélnek bátorságot meríteni. (5.) David John - Hyeonseo Lee „A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából”. Mindig is sokakat vonzottak az elérhetetlen úti célok. Mára nem sok ország maradt ebben a kategóriában. A kevesek egyike Észak-Korea. Nem csoda, hogy időről-időre a sikerlistákon is feltűnnek az „élménybeszámolók” a Kim-klán földjéről. Én is olvastam már ilyet, a Christian Eisert „Kim und Struppi” című kötetét, az a viccesebb német megközelítés volt, ez minden bizonnyal a szívszaggató amerikai. (6.) Anna Erelle „A Dzsihád jegyese – Toboroz az iszlám állam”. A világpolitika aktualitásai elérték a Libri bestsellerlistáját is. Furcsa, hogy náluk Michel Houellebecq az első harmincban sem szerepel. (8.) Paula Hawkins „A lány a vonaton“. NYT bestseller thriller, mindez jól hangzik, ám  tapasztalatom szerint nem garancia a minőségre; túlontúl különbözik az amerikai és az európai olvasók ízlése. Finoman szólva nem győzött meg az ajánló következő sora sem: „Ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják […] Agatha Crhristie-hez az írót.” Én kedvelem az angol hölgyet, tucatnyi regényét olvastam már, de még egyszer se rágtam a körmömet az izgalomtól. Azonban az is igaz, hogy volt olyan ismerősöm, aki nagyon lelkesedett a könyvért. (9.) és (10.) Beregi Judit és Johanna Basford egy-egy mesekönyve. Jó hír, hogy a gyerekek olvasnak, a szülők pedig pénzt szánnak erre.

gardos.jpg

Egy könyv, amelyre a német sajtó is felfigyelt.

batran_elni.jpg

Inkább hagyjuk!

korea.jpg

Két változat egy témára

dzsihad.jpg

Menekültválság a Libri sikerlistáján

vonaton.jpg

Bestseller Amerikából, ami a Libri vásárlóknak is bejött

mese.jpg

Akik a legkissebbeknek írnak

Bár csak a TOP 10 –ről írok, nem bírom ki, hogy ne tekintsek tovább is; örvendezzünk együtt: a KRESZ-könyv és Danielle Steel új, szám szerint a 95. könyve is befutott az első húszba. Ahogy A szürke ötven árnyalatáról, úgy az amerikai írónő női szíveket megdobogtató regényeiről is fogok készíteni fotót szüleimnél, bár nem tudom, hogy egy képre rá fog-e minden férni ;).

kresz.jpg

Minden időben kelendő!

steel.jpg

Bérelt helye van a sikerlistákon...

Libri

libri.jpg

Kényelem a Mammutban

Libri Könyvkereskedelmi Kft. az Állami Könyvterjesztő Vállalat jogutódjaként jött létre 1991-ben, és vált 400 fő foglalkoztatásával, 35 üzlettel és közel nyolcmilliárd forintos éves forgalommal az ország legnagyobb könyvértékesítőjévé. 2000-ben a magyar könyvterjesztők között az egyik első volt, aki online könyváruházat is indított, ahol - tapasztalatom szerint – alig akad magyar nyelvű kötet, ami ne lenne fellehető. 2011 óta a cégcsoport része a Libri Kiadó is.

 

Írók boltja

irok_boltja.jpg

Tradíció az Andrássy úton

Az Írók boltja az 1950-es évek közepétől működik az az Andrássy út 45. alatt, az egykori Japán Kávézó helyén, mely a XIX. század végétől irodalmárok és képzőművészek kedvelt találkozóhelye volt. A könyvesbolt missziójának tekinti a kortárs és klasszikus magyar irodalom bemutatását és terjesztését. Az Írok boltja fogalom a magyar irodalmi életben, Eszterházy Péter szigetnek nevezte az általános tahóságban. Az üzlet a ’90-es évek eleje óta a dolgozók tulajdonában áll.

 

Minden mindennel összefügg

Aki sokat olvas, felfedezheti, hogy könyvek néha érdekesen kapcsolódnak egymáshoz. Néhány hete bemutattam Nádasdy Ádám „A vastagbőrű mimóza” című kötetét melegekről, melegségről. Az Írok Boltja sikerlistáján szereplő „Meleg férfiak, hideg diktatúrák” című riportkötet szerkesztőinek eltökélt célja volt átlagemberekkel beszélgetni a melegségről. Egy kivétel azonban akad: Nádasdy Ádámmal is készült egy interjú. Ebből, és a nyelvész professzor saját kötetéből is kiderül, hogy jó pár éve együtt él egy nála jóval fiatalabb, Angliában dolgozó orvossal, Márkkal, akivel 2009-ben, amikor a jogszabályok ezt először lehetővé tették, törvényesítették is kapcsolatukat. Sokkal többet azonban nem tudunk meg a fiatalemberről. Alföldi Róbert - Csáki Judit Libri-sikerlistás interjúkötetének, a Magánügynek az utolsó fejezetében egy bizonyos Patczai Márkkal olvashatunk egy hosszabb beszélgetést, aki, mint már bizonyára sokan sejtitek, az a bizonyos Márk, Nádasdy Ádám bejegyzett élettársa.

melegek.jpg

Alföldi, Csáky, Nádasdy, Patczai avagy melegségről mindekihez!

 

 

dscn0909.JPG

Petrus Szabolcs

Tetszett a cikk? Akkor kérünk, oszd meg a Facebookon, hogy minél többen olvassák! 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr798028086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.