Szimatolás az irodalom világában

Van magyar krimi!

Kondor Vilmos – A bűntől keletre

2016. június 26. - Szabolcs282

1_20.jpg

Egy korábbi írásomban már említettem, nem szeretem a politikai sci-fiket. Ennek ellenére elolvastam Kondor Vilmos legújabb kötetét; megelőlegezett bizalom ez az író személyének.

Közhely, de igaz, a krimi új virágkorát éli. Elég, ha csak a skandináv szerzőkre utalok (Róluk már részletesebben is írtunk itt), akik rájöttek, hogy, ha mondanivalójukat a világ dolgairól, társadalmi problémákról az olvasók széles köréhez akarják eljuttatni, akkor a legjobb ezeket egy bűnügyi történet kereteibe foglalni. Hozzávetőleg ezzel a felismeréssel egy időben indult el hódító útján az úgynevezett Heimatkrimi is: a német kifejezés alatt egy olyan bűnügyi történetet értünk, amely az olvasók lakókörnyezetében játszódik. Itt az én igényeim is találkoznak a szélesebb publikuméval, ugyanis jobban szeretem, ha egy történet jól ismert tereken, utcákon játszódik, mint amikor távoli (amerikai) városokban, idegen, sokszor bonyolult, nehezen megjegyezhető nevű karakterekkel, Európa közepén irreleváns társadalmi problémákat boncolgatva.

A magyar íróknak sajnos nem sikerült felkapaszkodniuk a krimiírás szélsebesen száguldó vonatára. Az okok között biztos, hogy a hagyományok hiánya is szerepet játszik. Tessék nekem csak egy krimiírót mondani a hazai irodalomtörténetből! Na, ugye. Csak egy legény van talpon a vidéken: Kondor Vilmos

2_21.jpg

Kondor Vilmos maga töltötte fel ezt a fényképet a róla szóló Wikipédia-szócikkhez. Hogy a fotó valóban őt ábrázolja-e, kérdéses, mint, ahogy az, is, hogy valódi névről van-e szó. A szerző alig érintkezik a médiával, interjút csak ritkán ad, akkor is e-mailben; nem csoda, hogy személye körül sok a bizonytalanság.

Írónk körülbelül tíz éve robbant be történelmi krimisorozatával a magyar irodalmi életbe. Az öt részes regényciklusban a zsurnaliszta és hardboiled detective Gordon Zsigmond nyomoz Budapest (egy alkalommal részben Bécs) utcáin; az első kötete a húszas évek derekán játszódik, az idő könyvről-könyvre halad előre, az utolsó már 1956-ba repíti az olvasót. Izgalmas, fordulatos regények ezek, melyek mögött jelentős kutatómunka állhat, hisz a legnagyobb pontossággal mutatja be a korabeli helyszíneket, eseményeket és a társadalmi hátteret.

kondor.jpg

A Budapest-ciklus öt kötete. Már az első, a Budapest Noir átütő siker volt.

3_11.jpg

A Budapest Noirból már forog a film. A képen a főbb szereplők. 

Írónk ezúttal részben új fába vágja a fejszéjét „A bűntől keletre” című regényével. A műfaj ugyan marad, de a történelmi jelleg megszűnik. Az új kötet a mai Budapest, illetve Veszprém utcáin és kis bakonyi falvakban játszódik. A miniszterelnök merénylet áldozata lesz, az ORFK, a TEK nyomoz, mindenki politikai okokat sejt a háttérben, csak a főhős, Ferenczy százados és a figyelmesebb olvasók gyanítják, hogy az indíték személyes jellegű. Kondor jól ráérez, mi a valóság és a fikció helyes aránya, márpedig ez a politikai sci-fi alfája és ómegája. A mintegy féltucat főbb szereplő (miniszterelnök, kabinetfőnöke, miniszterelnök-helyettes stb.) kitalált figurák, a társadalmi környezet és jelenségek, a helyszínek viszont valósak. De a fiktív szereplőknél is találunk néhány ironikus áthallást. Így például az elhunyt kormányfő a kézilabda megszállottja, kormánya agendáján fontos szerepet tölt be a sportág világszínvonalú infrastruktúrájának kiépítése…

Nem állítom, hogy nem olvastam már jobb krimit; a főhős nyomozó karaktere kissé sablonos (Magát a modern technikától távol tartó különc, ahogy elődje, Gordon Zsigmond is), de a történet fordulatos, a kellő mértékben ironikus, aktuális problémákra reflektáló írás, amely egyértelműen megüti a nemzetközi krimik színvonalát. Öröm, hogy végre van jó magyar krimi.

Libri, 2015, 532 oldal, 3990 Ft            

A hardboiled detective

Az angol-amerikai krimik klasszikus nyomozó karaktere, az igazság elkötelezett harcosa, aki az önbíráskodás határán mozog, harcban áll a bűnözők mellett a nem egyszer korrupt rendőrséggel is, aminek nem ritkán maga is tagja. Ha szükséges, nem riad vissza az erőszaktól sem, igazi kemény férfi. My ethics are my own – ahogy ezt Carroll John Daly detektívfigurája, a karakter archetípusának tartott Race Williams mondta az „Üvöltő fenevad” (1927) című regényben. A kontinentális hardboiled detective melankóliába hajló hős, ahogy ezt a világhírű norvég író Henning Mankell (Róla és a skandináv krimiről már írtunk itt.), vagy éppen Kondor Vilmos regényeiben is látjuk. 

dally.jpg

Egy stílusteremtő szerző néhány regénye

Petrus Szabolcs

dscn5707.JPG

Az új Kondor-regény egyik fontos helyszíne Veszprém. Amikor legutóbb a városban jártam, nem sikerült jó időt kifognom, nemcsak hogy alig lehetett látni a köd miatt, de a hidegre való tekintettel a város jelképe, Szent István és Gizella szobra is be volt csomagolva. 

1_21.jpg

Jó időben a város

2_22.jpg

...és a szobor is szebben mutatnak.

Tetszett a cikk? Akkor kérünk, oszd meg a Facebookon, hogy minél többen olvassák! 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr628795390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.