Szimatolás az irodalom világában

„A varázshegy” tüdőbetegeknek, az „Anna Karenina” fogfájás ellen

Van, hogy csak egy jó könyv segít?

2016. október 18. - Szabolcs282

1_42.jpg 

Minden problémára megvan a megfelelő könyv. Legalábbis akkor, ha felkeresünk a könyvterapeutát - számol be írásában a „Die Zeit”, Németország vezető közéleti-kulturális hetilapja.

A könyvek Markus Brüggenolte a rendelőjének polcán már sok kézben jártak. A berlini terapeuta elsősorban pszichikai problémákkal küzdők pacienseinek kölcsönzi őket, ha úgy gondolja, az irodalom segítségükre lehet. Ilyen volt például egy mese gyűjtemény, amely egy táplálkozási zavarokkal küzdő hölgyeknek nyújtott segítséget - számol be Brüggenolte.

Ami elsőre egy könyvajánlónak néz ki, az egy speciális eljárás, amelynek már neve is van: könyvterápia. Brüggenolte, aki néhány szemeszteren keresztül irodalomtudományt hallgatott, több mint 100 könyvet sorol fel internetes oldalán. A könyvek olyan kategóriákba vannak osztva, mint „depresszió”, „fájdalom”, „trauma”. A lista szakkönyveket és szépirodalmi alkotásokat is tartalmaz. A stílus a terápia szempontjából közömbös.

2_35.jpg

Brüggenolte a kilencvenes évek vége óta dolgozik könyvterapeutaként. Az eljárás azonban sokkal hosszabb múltra tekint vissza. Orvosok a XVIII. században is írtak fel könyveket terápiás céllal. Az irodalomra és orvostudományra már évszázadokkal ezelőtt is mint rokon tudományterületekre tekintettek. A szavak gyógyító erejébe vetett hit olyan ősi rítusokban is visszatükröződik, mint a mágia, a boszorkányság, vagy a varázslat. Apolló az antik mitológia szerint egyszerre volt a költészet és a gyógyítás patrónusa. Arisztotelész a költészet tisztító hatásáról írt, amelyet egy orvosi szakszóval fejezett ki: katarzis. Ha a könyvterápiát „reading cure”-nak nevezzük, akkor Sigmund Freud „talking cure”-jával rokon eljárásnak tekinthettjük. Ahogy a pszichoanalitikában az álmok elmesélése viszi a pacienst közelebb a megnyíláshoz, úgy a könyvterápiában az olvasás és az eszmecsere a könyvekről nyújt ugyan ebben segítséget.  

A több mint 30 éve alapított Vers- és Könyvterapeuták Társaságának hozzávetőleg 150 tagja van Németországban, Ausztriában és Svájcban. A névben szereplő vers kifejezés nem költemények elemzésére utal, hanem a terápiás eljárást hivatott kifejezni, melynek keretében a betegek maguk írnak verseket. A legtöbb szakember egyszerre dolgozik az elemző és az alkotó metódussal. A német egészségbiztosítok azonban nem állják a kezelés költségeit, mert eredményességüket tudományos kutatások még nem igazolták kellőképpen.

Markus Brüggenolte nem csak pszichológiai problémákra, de a testi szenvedések ellenszeréül is tud irodalmi alkotást javasolni. Nemrégiben egy tüdőbetegemnek a Kaméliás hölgyet és A varázshegyet ajánlottam - számol be.  De nem szükséges, hogy a páciens problémája, betegségének neve kifejezetten témája legyen a könyvnek. Boris Vian egy kötete például a „rák” kategóriában található. A regény főszereplője átéli, ahogy egy virág növekszik a testében – meséli Brüggenolte. Ezt a könyvet daganatos betegségekkel küzdő páciensei számára ajánlja, holott a téma kifejezetten nem szerepel a könyvben.

Brüggenolte egy laza figura. Mintás ingben ül egy sárga karosszékben a lilára festett falu rendelőjében. Keresztbe veti a lábát, vietnámi papucsot hord. Egy szenvedélyes embernek látszik, aki bárkivel képes megszerettetni az irodalmat, és aki nagy empátiával kezeli pácienseit. Hisz a gyógyszerek hatásában, az irodalmat csak egynek tartja a kezelések során alkalmaz módszerek közül.

Vannak olyan esetek, amikor egy könyv nem használ: Egy férfinek, aki kínzás áldozata lett, az amerikai pszichiáter, Judith Herman ilyen témájú kötetét ajánlottam. Az illető nem tudott megbirkózni vele - számol be Brüggenolte.

Claudia Holdt a berlini terapeuta azon betegei közé tartozik, akinek segített az olvasás. Az asszonynak volt egy visszatérő álma: Kisgyermekként áll az ágyában és sír. Az anyja vagy az apja, pontosan nem tud visszaemlékezni, beront a szobába. Kiabál vele, kikapja az ágyból és megüti. Holdt nem tudott mit kezdeni ezzel az állommal, hiszen szép emlékei voltak a gyerekkoráról. Brüggenolte az amerikai pszichiáter, Susan Forward egyik könyvét ajánlotta neki.   

A hölgy berlini otthonának könyvespolcán lexikonok és természettudományi szakszótárak mellett a „Harry Potter”-sorozat kötetei sorakoznak. Amikor olvasok, egy másik világban érzem magam - meséli. Susan Forward kötete azonban nem volt kellemes olvasmány. Újra és újra le kellett tennem. Egy évig tartott, amíg végül megbirkóztam vele. A pszichiáter szerző saját eseteit írta meg a könyvben. Olyan gyerekekről szól a kötet, akiket a szüleik bántalmaztak. Ebben a könyvben ismert magára Holdt.

A könyv fejsze a bennünk befagyott tenger jegéhez – írta Franz Kafka. A könyvterápia lényege, hogy a páciensek megértve érezzék magukat, és tudatosodjon bennük, hogy nincsenek egyedül a problémájukkal. Sok betegem számol be a ráeszmélés pillanatáról – mondja Brüggenolte. A könyvterápia ugyan nem elismert pszichiátriai módszer, de segít az embereknek abban, hogy egy másik szemszögből lássák a problémájukat. Sokszor pont az eltérések azok, amelyek segítenek, hogy a betegek felismerjék a gondjaikat és meg tudjanak birkózni velük. Érdekes, amikor egy könyv, illetve egy karakterének viselkedése idegesíti az olvasót - magyarázza Brüggenolte. – Az irritáció tudatosítja az olvasóban, hogy a hasonló szokásai rosszak. A terapeuta hisz abban, hogy az olvasással meg lehet változtatni az embereket. Nem vagyok többé ugyan az egy könyv elolvasása után – mondja a terapeuta. A könyvterápiának köszönhetően elmúltak a rémálmok – meséli Claudia Holdt.

De mi történik, ha valakinek fája a foga?  Ella Berthoud és Susan Elderkin Anna Kareninát javasolják erre az esetre. A fogfájástól szenvedő Vronszkíj a halott Annára gondolva megfeledkezik a fogáról. Berthoud és Elderkin 2013-ban publikálták a „The novel cure” című kötetüket, amelyben  235 könyvet ajánlanak, amelyek hozzásegítenek egy jobb élethez. Magas vérnyomás, depresszió, hétfő reggeli fáradság: Berthoudnak és Elderkinnek minden lehetséges élethelyzetre megvan a megfelelő könyve.

Az Egyesült Államokban és Skandináviában jóval elterjedtebb a könyvterápia, mint Németországban. Magyarországról nem is beszélve. Nagy-Britanniában az orvosok könyveket írnak fel a betegeiknek, amelyeket azok kiválthatnak a közkönyvtárakban.

A könyvek, amelyeket az úgynevezett könyvterapeuták ajánlanak, senkit sem tudnak tejes egészében meggyógyítani. Különösen akkor nem, ha komoly betegségekről van szó. De néha – ahogy ezt Claudia Holdt esete is példázza – segítenek, hogy tisztábba jöjjünk magunkkal. A könyvek azonban se nem gyógyszerek, se nem mágikus erőjű csodaszerek. Az olvasás jótékony hatásai tudományosan még nem bizonyítottak.      

Ennek megfelelően kritikusan tekintenek a módszerre a klasszikus pszichológia képviseli. Ha egy könyv csak egy rész a terápiának, nehéz megállapítani, hogy a javulás pontosan mire vezethető vissza – mondja Stephan Mühlig a Chemnitzi Technikai Egyetem klinikai pszichológia és pszichoterápia professzora. Ha javul a páciens állapota, az ugyan úgy visszavezethető az elolvasott könyvre, mint a klasszikus terápiás módszerekre. Világosabb a helyzet az életmód tanácsokat adó kötettekkel, amelyek hatásosságát tudományos vizsgálatok is igazolták - egészíti ki Mühling. A betegek tanulhatnak a leírt életvezetési és problémakezelési tanácsokból. Persze a pszichiátriai megbetegedés súlyossági fokától függ, hogy elegendő segítség-e egy ilyen kötet.       

Brüggenolte tervbe vette, hogy felveszi Hans Henny Jahnn „Óloméj” című kötetét a listájára. Már a cím is magányról és ridegségről árulkodik – indokolja. Azt, hogy a depressziós betegek állapota a könyv hatására tovább romolhat, nem gondolja. A betegeim pontosan tisztában vannak a kezelés céljával – indokolja.

Stephan Mühlig viszont kritikus: Az irodalom hatása egyénfüggő – mondja a pszichológia professzor. A könyveknek nagyon jól kell igazodniuk beteghez és betegséghez. Vannak esetek, amikor valaki a könyvben leírtakat magára vonatkoztatja, pedig egyáltalán nem róla szólnak – magyarázza Mühling. Egy rosszul kiválasztott könyv ronthatja is a paciens állapotát. Tehát a könyvterápia sem mentes a mellékhatásoktól – zárja sorait Ana Maria Michel a „Die Zeit” hasábjain.

A bejegyzés a „Die Zeit” egy 2016. 09. 29-ei cikke alapján készült. 

Könyvterapeuták nyomában a világhálón

 

Jómagam fenntartásokkal olvastam a cikket. Bár elfogadom, hogy – különösen mentális megbetegedések esetén – hatásosak lehetnek az alternatív gyógymódok. A gyógyulásba vetett hit segíthet akár egy szervi betegség leküzdésben is. Ennek ellenére a hagyományos, gyógyszeren alapuló orvoslás híve vagyok. Különösen, ha szervi megbetegedésékről van szó. Minden más módszer hatásossága tudományosan nem, vagy kevéssé bizonyított. Nagy a lehúzás, a kuruzslás veszélye. Fenntartásaimat megerősítette a netes keresés a német könyvterapeuták után: Markus Brüggenolte nem orvos, hanem homeopata, aki magát e mellett „energiagyógyászként” is hirdeti honlapján. Hogy, ez mit takar, abba nem is merek belegondolni… 

1_41.jpg

Markus Brüggenolte netes megjelenése.

 

A Vers- és Könyvterapeuták Társasága  - honlapjukon közölt információk szerint - valóban több mint 30 éves múltra tekint vissza. Székhelyük azonban egy dortmundi kertvárosi negyed sorházában van, webes megjelenésük pedig igencsak primitív. Az, hogy tevékenységük saját elmondásuk szerint is leginkább csak két-három évenkénti konferenciarendezésben merül ki, valamint a Coelho idézet a nyitólapon szintén nem egy komoly társaság benyomását kelti... 

2_34.jpg

 Coelhotól, a konyhafilozófia sztárjától vett idézet köszönti a látogatót a Vers- és Könyvterapeuták Társaságának honlapján.

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr5111815083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.