Szimatolás az irodalom világában

Nemzetközivé lett az irodalom

Minden idők legtöbb nyelvre lefordított könyvei

2016. október 28. - Szabolcs282

leg_coll.jpg

Folytatjuk az irodalmi toplista sorozatunkat; minden idők legeladottabb könyvei és a szocializmus legjobban kereső írói után jöjjenek a fordítási rekorderek! A teljesség igénye nélkül fogunk szemezgetni az ötvenes listáról.

Ha a Bibliától és politikai röpiratoktól eltekintünk, akkor egy mese kerül az első helyre, amely egyidejűleg, a „Rózsa neve” után minden idők második legeladottabb olasz nyelvű kötete is: Carlo Collodi „Pinocchio” (1.). Hogy, olvastam-e? Nem tudom, az biztos, hogy gyerekkoromban láttam filmen. Nem szerettem, nyomasztott, mert brutális, mint oly sok mese.

babel.jpg

Bábel könyvekből kirakott tornya Buenos Airesben

2_33.jpg

A második helyen szintén mesés történet áll, Antoine de Saint-Exupéry több mint kétszázötven nyelvre lefordított regénye, „A kis herceg” (2.). Erről már részletesen írtunk, nem ismételjük önmagunkat.

1_40.jpg

Mese a legtöbb nyelvre lefordított angol és dán könyv is: „Alice Csodaországban” (3.) és „Andersen meséi” (4.). Előbbinek annyi köze azért van a valósághoz, hogy az író, Lewis Caroll saját kora, az 1860-as évek Angliája hírességeinek és szokásainak állított görbe tükröt. (És, mint Ugo Bardi óta tudjuk, ez a görbe tükör a mai ipari civilizációra is alkalmazható). Ha már fordításról beszélünk, említsük meg, hogy a történetet elsőként Kosztolányi Dezső ültette át a magyarba, aki a főhőst Évikének keresztelte, és meglehetősen szabadon fordította le a történetet. Az ötvenes években, a kor irodalmi életének egyik neves alakja, Szobotka Tibor, aki egyébként Szabó Magda férje volt, átdolgozta a fordítást és végre magyarul is Alice lett Évikéből. A könyvből nem kevesebb, mint 38 filmfeldolgozás készült, de számos zenei és képzőművészeti alkotást is ihletett. Íme, néhány példa: 

1_39.jpg

Alice in wunderland, Sigmar Polke, az egyik legjelentősebb posztmodern német festő alkotása 1971-ből. 

Az ötödik helyre egy francia regény, a „Nemo kaptány” (5.) futott be az itthon valamiért csak Verne Gyulának nevezett Jules Vernétől, amely bloggertársam meghatározó gyerekkori olvasmánya Egy fantasztikus utazás története a tenger mélyébe, egy olyan időszakban, amikor a mai értelemben vett tengeralattjáró még nem létezett. Így nem véletlen, hogy az első amerikai atomtengeralattjárót a regénybeli Nemo kapitány hajójának névre, Nautilusra keresztelték. A hatalmas természettudományos és technikai műveltséggel megáldott francia írót sokat a sci-fi előfutárának tartják, ahogy a steampunk esztétika egyik ihletőjének is. Mindemellett mai szemmel elolvasva ráébredhetünk, hogy a Nemo kapitány olyan, aktuális morális kérdéseket is boncolgat, mint a terrorizmus.

3_16.jpg

A hatodik helyen is egy francia, újfent egy mese, méghozzá képregény található, az „Asterix” (6.) René Goscinny írói vénájából és Albert Uderzo rajzvásznáról. Az író, Goscinny 1977-es halála után a rajzoló, Uderzo átvette a történetek írását is, amit a kritikák szerint a színvonal megsínylett. Hogy, ez igaz-e, nem tudom, kisgyerekkorom óta nem olvastam képregényt, és akkoriban sem sokat. Uderzo végül 2008-ban, 81 esztendősen eladta a történet szerzői jogait. A rajzoló egyébként színtévesztő, a piros és zöld színeket keveri, így nem alkalmas teherautó, vagy busz vezetésére, de minden idők legsikeresebb, 36 kötetből álló képregénysorozatának a megrajzolására nagyon is. A gyakorlatban a festékek számozásával lett úrrá a problémán.

4_10.jpg

A legtöbb nyelvre lefordított német nyelvű könyv, helyesebben mesealbum a gyerekeknek szóló irodalom legújabb üstökösének, Philipp Winterbergnek a tollából származik; „Kicsi vagyok?” (7.) című mesekönyvét 2013-as megjelenése óta több mint 110 nyelvre fordították le. Sok munka nem volt vele…

5_10.jpg

A francia nyelv és a képregény tarol. A top tízben van a belga, Georges Rémi, alias Hergé (1907-1983) sorozata is Tintin (8.) közel száz nyelvre lefordított és kétszáz millió példányban elkelt kalandjairól. A kalandor kissrác és aranyos kiskutyájának történetei azonban korántsem voltak mindig olyan ártalmatlanok, mint amilyennek tűnnek: a XX. század első felében a képregények gyakran igazolták a belgák gyarmati uralmát az alsóbbrendűként ábrázolt kongói őslakosok felett, mindenféle gátlás nélkül figuráztak ki különböző rasszokhoz tartozó embereket (kínaiakat, zsidókat), valamint hirdették a természetpusztítást is. A Kongóban játszódó egyik történetben a főhős  dinamittal lazán felrobbant egy élő rinocéroszt. Akit érdekel a téma, utánaolvashat itt és itt.  

Hetven nyelvvel a legtöbbet fordított svéd könyv nem Stieg Larsson Millenium-trilógiája (ő ennek még a felénél sem tart, és a 69. helyen áll), hanem „Harisnyás Pippi” Astrid Lindgren (9.) tollából. A német nyelvterületen és Észak-Európában hallatlan népszerűségnek örvend a svéd írónő és hőse, beszédes, hogy még egy rózsafajt is elneveztek róla. Mi több, J.K. Rowlingot (10.) is sikerült beelőznie, „Harry Potter” ugyanis még csak hatvannyolc nyelvnél tart. Szerintem Pippi minálunk korántsem ekkora sztár, legalábbis nekem nincs róla gyerekkori emlékem.

6_5.jpg

Astrid Lindgren

7_6.jpg

... és főhősének legismertebb megformálója a filmvásznon: Inger Nilsson, aki ma már 57 éves.

A legfordítottabb portugál regény természetesen Coelho (11.) legismertebb konyhafilozófiai kötete, „Az alkimista”. Most erről sem ejtünk több szót; volt már terítéken. Ja, ennyit azért mégis:

8_5.jpg

Coelho, a női olvasók kedvence

Foglalkozzunk viszont a hatvanöt nyelvre lefordított „1984”-el (13.)! Orwell nem volt termékeny író, de féltucatnyi regényéből kettő is a világirodalom remeke, számos szállóige forrása. A brit író elkötelezett baloldali, kommunista volt, így az ő tollából különösen hiteles az ideológia totalitárius diktatúrává válásának könyörtelen bemutatása mind az „Állatfarm”-ban, mind az „1984”-ben. Előbbi megírásakor, 1943-ban nem csak a Szovjetunióban, de Nagy-Britanniában is indexre került. A brit politika nem akarta az akkor még szövetséges Sztálint hergelni, így a kötet csak 1945-ben jelenhetett meg Orwell hazájában. Igazán népszerűvé azonban nem ekkor, hanem – az „1984”-hez hasonlóan - csak az ötvenes évek végén, az író halála után vált, amikor már minden józanul gondolkodó számára nyilvánvalóvá lett a szovjethatalom valódi természete. Az eltérő történelmi fejlődés lehet az oka, hogy Németországban az „1984” nem a totalitárius diktatúra, hanem a polgárai életét a legapróbb részletekig megfigyelő állam szimbóluma. Térfigyelő kamerák elhelyezése kapcsán, vagy az évek óta a viták kereszttüzében álló, a telekommunikációs forgalmi adatok regisztrálását előíró törvénytervezettel összefüggésben rendszeresen merül fel Orwell regényének címe. (Egy hasonló törvényt Magyarországon már évekkel ezelőtt elfogadtak; vitáról nem hallottam...)

11_3.jpg

Talán a leghíresebb a regény tucatnyi szállóigévé vált sora közül.

Több mint hatvan fordítással büszkélkedhet a finnek XIX. században kötetbe formált néptörténeti eposza, a „Kalevala” (14.). Talán a szocializmusban megkérdőjelezhetetlennek számító finn-magyar nyelvrokonság okán kapott a kötet nagy hátszelet Magyarországon. Az mindenestre tény, hogy nem hiányozhat egyetlen, az átkosból származó családi könyvtárból sem. Az pedig empirikus megfigyelés, hogy eddig minden, a kezembe került kötet olvasatlannak tűnt. De őszintén, ki a fa…, akarom mondani fene olvas ilyet?

12_3.jpg

A legelterjettebb magyar kiadás borítója.

Hatvan nyelvre fordították le a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk „A nevem: Piros” (16.) című, az Oszmán Birodalomban játszódó történelmi regényét. Meglep, mert szerintem Pamuk messze leghíresebb kötete a „Fekete könyv”, aminek magam is nekikezdtem.Talán nem voltam elég koncentrált, mindestre nem bírtam a bekezdésnyi, oldalnyi hosszúságú barokkos körmondatokkal, és hamar letettem a regényt.

pamuk.jpg

Régiónkból öt kötet képviselteti magát az ötvenes listán. Az első nem meglepetés, már a legeladottabb könyvek között is szerepelt: Jaroslav Hašek regénye Švejk (19.) fergeteges kalandjairól a Monarchia hadseregében az I. világháború idején, avagy arról, hogy csinál egy kisember hülyét egy magát világhatalomnak gondoló, de fél lábbal már a sírban lévő országból.

hasek1.jpg

Kicsivel van csak lemaradva minden idők leghíresebb lengyel, de érdekes módon Nero Rómájában játszódó regénye, a „Quo vadis?” (23.),  Henryk Sienkiewicz tollából. Olyan klasszikusról van szó, amely már hosszú évek óta szerepel az irodalmi bakancslistámon.

quo.jpg

A Nobel-díjas boszniai származású, de magát jugoszlávnak valló író, Ivo Andrić, és a „Híd a Drinán” (29.) című műve következik. Az ötveneseknek biztos nem kell bemutatni. A címet ugyan már én is hallottam, de generációmban Andrić már jobbára ismeretlen. A regény a boszniai Višegrad ma már világörökségi hídjának történetét meséli el az 1571-es építésétől 1914-ig. Ezen keresztül történelmi tablót fest a várost benépesítő számos etnikum sokszor konfliktusokkal teli, de olykor harmonikus együttéléséről. Andrić 1945-ben, a könyv írásakor, a Tito fémjelezte Jugoszlávia születésének idején nem sejthette, hogy néhány évtizeddel később milyen szomorú aktualitást fog nyerni a regénye. Egy kötet, amit még nem olvastam, de amihez a kritikák hatására kedvet kaptam!

drina.jpg

Magyar mű is felkerült a listára! De nem a tágabb értelemben vett kortárs próza külföldön legismertebb alakjai, mint Márai, Kertész, Szabó Magda, vagy Vámos valamelyik kötete, hanem a magyar irodalom klasszikusa, „Az ember tragédiája” (41.). Mi jut róla eszembe? Először is számtalan szállóige. Aztán egy borzasztó nehéz nyelvezetű kötelező olvasmány, aminek néhány színét végigszenvedtem, de alapvetően csak rövidítésben olvastam. Továbbá egy avíttas, gimnáziumi színházi előadás, a már rég nem létező Várszínházban. És végül a Nemzeti megnyitója, és a darab Szikora János rendezésében, Lucifer szerepében Alföldi Róberttel, ami szerencsére nem múzeumi tárgyként kezelte a művet, és megpróbálta közelebb hozni a ma emberéhez. Ez utóbbi előadást csak a tévében láttam, ami így sokat vesztett az élvezeti értékéből. Madách életéről egy balassagyarmati útibeszámolónkban volt már szó részletesebben is.    

trgaedia.jpg

A listára az egyetlen nemzetközileg is jegyzett, de hazájában pártállami múltja miatt vitatottnak számító albán író, Ismail Kadare is felkerült; „A halott hadsereg” (47.) című regényét közel negyven nyelvre fordították le. Egy különös háborús regényről van szó: Az ötvenes években egy olasz tábornok megbízást kap, hogy hazavigye a világháborúban, Albániában elesett olasz katonákat, egy halott hadsereget. Az olvasói vélemények szerint a fordulatos cselekmény előrehaladtával egyre misztikusabbá váló írásról van szó. 

halott.jpg

Mint az abszolút bestsellerek listáján, úgy itt is meglepően alulreprezentált a német nyelvű irodalom. A már említett kortárs mesekönyvön, és a svájci „Heidi” (24.) szintén gyerekeknek szóló történetén kívül csak két kötet szerepel a felsorolásban: Egy mai napig újra és újra kiadott bestseller 1985-ből, a „Parfüm” (48.) Patrick Süskind tollából, és a világirodalom egyik klasszikusa a „Buddenbrook ház” (67.) Nobel-díjas Thomas Manntól. Az előbbi egy érdekes ponyva a bűzös XVIII. századról, és a parfüm feltalálásáról. Utóbbi a XX. századi irodalom kimagasló alakja, a német emigráció szellemi vezetője a nácizmus tombolása idején, akire disszidálása miatt eleinte megvetéssel, de a háború után is sandán tekintettek honfitársai. Ma már Goethével és Schillerrel helyezik egy sorba. Nem mellesleg a szóbeli érettségi tételem irodalomból Thomas Mann „Mario és a varázsló” című kisregénye volt. Akkoriban csak úgy, mint a „Tonio Kröger” és a Halál Velencében”, nagyon tetszett; jó ideje tervezem, hogy újraolvasom őket németül.

suchergebnisse_fur_heidi.jpg

mann.jpg

thomas_mann_nyomaban.jpg

Thomas Mann két müncheni otthonánál. Erről az irodalmi sétáról részletesen beszámoltunk a Facebook oldalunkon. Érdemes minekt ott is követni!

lubeck.jpg

A Buddenbrook-ház tényleg létezik; az észak-német Hanas-város, Lübeck belvárosában áll. 

Ázsiát mások mellett a már a Könyvtacskón is bemutatott Murakami Haruki, a kortárs japán irodalom egyik legelismertebb írója képviseli a listán; „Norvég erdő” (52.) című kötetét harminchat nyelvre fordították le.

10_4.jpg

Természetesen felkerültek a listára napjaink világsikert aratott könnyedebb irodalmi alkotásai is, mint „A Da Vinci-kód” (33.), Stieg Larsson trilógiája (69.), vagy a „Harry Potter” (10.), de olyan könnyebb művek is, amelyek kiállták az idők próbáját, és klasszikussá váltak. Így az „Elfújta a szél” (65), „A nagy Gatsby” (35.), vagy „Hucklebbery Finn kalandjai” (12.). Habár az utóbbi szerzője, Mark Twain, az amerikai klasszikus, regényt mégis száműzték az iskolai oktatásból, mondván, fogalmazásmódja politikailag nem korrekt. Hogy mentse a menthetőt, egy amerikai irodalomtörténész új kiadást jelentetett meg, melyben a „negros” és „nigger” kifejezéséket a „rabszolga” megjelöléssel helyettesítette. Jó példa arra, amikor egy alapvetően szép kezdeményezést (ti. legyünk tekintettel embertársaink érzéseire!) túllihegnek, és az így értelmet veszti. Hisz az új kiadásból már nem fogják megtudni a gyerekek, hogy a rabszolgák bizony mind feketék voltak, akiket akkoriban negrosnak vagy niggernek hívtak, ezért sértik őket ezek a kifejezések. 

finn.jpg

Huckleberry Finn kalandjaiból számtalan film és sorozat készült. Az én korosztályom minden bizonnyal az 1974-es változatot látta.

Íme, a Wikipédia - politikai és vallási röpiratok nélküli - listája:

 

Kötet

Szerző

Fordítások száma

Pinocchio

Carlo Collodi

>260

The Little Prince

Antoine de Saint Exupéry

253

Alice's Adventures in Wonderland

Lewis Carroll

174

Andersen's Fairy Tales

Hans Christian Andersen

153

Twenty Thousand Leagues Under the Sea

Jules Verne

148]

The Adventures of Asterix

René Goscinny & Albert Uderzo

112

The Greatest Man Who Ever Lived

Watch Tower Society

111

Am I small?

Philipp Winterberg

110

The Adventures of Tintin

Hergé

96

The Imitation of Christ

Thomas à Kempis

95

The Way to Happiness

L. Ron Hubbard

>70

The Kon-Tiki Expedition: By Raft Across the South Seas

Thor Heyerdahl

>70

Pippi Longstocking

Astrid Lindgren

70

Harry Potter

J. K. Rowling

68

The Alchemist

Paulo Coelho

67

The Adventures of Huckleberry Finn

Mark Twain

65

Nineteen Eighty-Four

George Orwell

65

Kalevala

Elias Lönnrot 

61

The Diary of a Young Girl

Anne Frank

60

My Name Is Red

Orhan Pamuk

60

Sherlock Holmes

Arthur Conan Doyle

60

Sophie's World

Jostein Gaarder

59

The Good Soldier Švejk

Jaroslav Hašek

58

The Message of the Cross

Jaerock Lee

57

A Doll's House

Henrik Ibsen

56

Quo vadis

Henryk Sienkiewicz

>50

Heidi

Johanna Spyri

50

Out Stealing Horses

Per Petterson

50

The Purpose Driven Life

Rick Warren

50

Things Fall Apart

Chinua Achebe

50

El Ingenioso Hidalgo Don Quijote de la Mancha

Miguel de Cervantes Saavedra

48

The Bridge on the Drina

Ivo Andrić

47

The Story of San Michele

Axel Munthe

>45

The Stranger

Albert Camus

45

The Very Hungry Caterpillar

Eric Carle

45

The Da Vinci Code

Dan Brown

44

The Moomins

Tove Jansson

43

The Great Gatsby

F. Scott Fitzgerald

42

The Kite Runner

Khaled Hosseini

42

The Hobbit

J. R. R. Tolkien

40

Miffy

Dick Bruna

40

Paddington Bear

Michael Bond

40

The Tragedy of Man

Imre Madách

40

The Family of Pascual Duarte

Camilo José Cela

39

A Song of Ice and Fire

George R.R. Martin

39

The Bookseller of Kabul

Åsne Seierstad

38

The Book of Mirrors

E.O. Chirovici

38

Cold Skin

Albert Sánchez Piñol

37[

The General of the Dead Army

Ismail Kadare

37

Perfume

Patrick Süskind

37

Tirukkural

Thiruvalluvar

37

Dictionary of the Khazars

Milorad Pavić

37

Anne of Green Gables

Lucy Maud Montgomery

36

Norwegian Wood

Haruki Murakami

36

Cien Años de Soledad

Gabriel García Márquez

> 35

Dead Until Dark

Charlaine Harris

35

My Life, My Faith

Jaerock Lee

35

The Tale of Peter Rabbit

Helen Beatrix Potter

35

Totto-chan, the Little Girl at the Window

Tetsuko Kuroyanagi

35

Left Behind

Tim LaHaye and Jerry B. Jenkins

34

The Time of the Doves

Mercè Rodoreda

34

The Power of Now

Eckhart Tolle

>33

Ender's Game

Orson Scott Card

33

Alexander Trilogy

Valerio Massimo Manfredi

32

Gone With the Wind

Margaret Mitchell

32

Goosebumps

R. L. Stine

32

Buddenbrooks

Thomas Mann

30

Chasing Vermeer

Blue Balliett

30

Millennium Trilogy

Stieg Larsson

30

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr7611795355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laci_52 2016.10.28. 23:22:52

Az ember tragédiája a világirodalom egyik klasszikusa, ez egyébként nemcsak Madách, hanem Arany János érdeme is, aki komoly lektori munkát végzett rajta még sok-sok évvel az első bemutatása előtt.

Sok olyan mű szerepel a legtöbb nyelvre lefordítottak között, melyek színvonalukban elbújhatnak a Tragédia mögött...

Szabolcs282 2016.10.29. 07:00:23

@laci_52: Az irodalmi értéke ketségtelenül nagyobb, mint például Ben Brown köteteinek. A gond csak az vele, hogy - lássuk be - egy átlag külföldi olvasó aligha veszi a kezébe. Tehát nem segít hozzá, hogy külföldön jobban megismerjék a magyar irodalmat. Ezért lenne jobb, ha pl. Vámost, Grecsót, Spirót, Szabó Magdát fordítanának még több nyelvre.

mpl 2016.10.29. 12:28:00

A 'Parfüm'-öt olvasd újra, szó nincs benne a parfüm feltalálásáról, mivel az már a történelmi időkben is létezett, lásd pl. Cleopatra...
A többi hiba is vicces, de jó kis rendszerező cikk, köszi.

mpl 2016.10.29. 12:33:53

@Szabolcs282:
Dan Brown...nem Ben ;-))
Amúgy Madách nem csak ezt írta, előbb írt hat tragédiát és egy vígjátékot, mind felejtős, az Ember tragédiája után írta a Mózest és a Civilizátor című komédiát.

Afterburner 2016.10.29. 14:22:52

Izé... a Biblia meg a Korán, és a többi nagy vallásalapműve hol tarthat?

Szabolcs282 2016.10.30. 07:17:17

@Afterburner: Idézem a bejegyzésem egyik legelső mondatát: "Ha a Bibliától és politikai röpiratoktól eltekintünk." Szívesen veszem a kritikát. Nincs ellenemre, ha az olvasók felhívják a figyelmemet a hibákra, de légyszíves olvasd el a cikket, mielőtt írsz!

Szabolcs282 2016.10.30. 07:22:30

@mpl: 1. Természetesen Dan. Telóról írtam, elcsúszott az ujjam. 2. Nem állítottam, hogy Madáchnak ne lennének más művei. A többi azonban Magyarországon is kevéssé, külföldön pedig alig ismert. Szerintem "egy műves szerzőként" él a köztudatban.

mpl 2016.10.30. 07:27:32

@Szabolcs282: igen, Madách többi művét nem nagyon ismerik, igaz, nem is nagyon sikerültek, de az oktatásnál megemlíthetnék, hogy mást is írt. Az Embar tragédiája, hibái ellenere is nagy mű lehetne, de sajnos, mivel magyarul írták, nem lett az. De nehéz is lenne a nyelvezetét átvinni, igaz, Shakespeare sem könnyű olvasmány eredetiben.

Szabolcs282 2016.10.30. 07:31:07

@mpl: Valóban, van legalább 10 éve, hogy olvastam. Emlékeim szerint igaz történet, és arról szól, hogy egy megszállott fickó kutatja azt a módszert, amivel tartósabbá lehet tenni a parfümök hatását, és ki akarja fejleszteni a tökéletes, mindenkit elcsábító parfümöt. Erre írtam valóban pongyolán, hogy a parfüm feltalálásáról szól. De igazad van, ez így nem igaz.

mpl 2016.10.30. 07:50:43

Jean-Baptiste Grenouille-ről szól, aki a szemétből nőtt fel a legnagyobb illatkészítővé, de akinek a tragédiája, hogy miközben a szeretetet hajszolja, önmaga nem képes arra és a cél érdekében bárkit megöl, hogy az általa a lényegnek hitt illatát megóvja. Fel sem méri a tettét, hisz neki mindennek a lényege az illat, a többi csak hordozója annak.
Az önnön mércéje szerint nem gyilkos, hanem mester, aki a tökéletességet hajszolja.