Szimatolás az irodalom világában

Provincialitás a köbön

A XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jártunk

2017. április 24. - Szabolcs282

20170420_165929.jpg

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a szervezők szerint a “könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma“. Ha ez igaz, akkor az elég lehangoló térségünk irodalmi seregszemléire nézve. A budapesti esemény ugyanis leginkább provinciális - megjelenésében, programjában, választékában egyaránt.

A Millenáris egyik kissé lelakott csarnokában sorakozik néhány tucat a leggagyibb, fehér pozdorja standokból. A nagyszínpad a csarnok galériájában található, amelyet ugyan több lépcsőn keresztül is meg lehetne közelíteni, de ezek - egy kivételével – műanyag szalagokkal le vannak zárva. Persze nem is baj, ha nem találnak sokan az emeletre, 100-150 embernél többnek úgysem jutna hely.    

20170420_165429.jpg

A galéria zsúfolt, a kép azonban csalóka: 100-150 embernél biztos nem férne el a színpad előtt.

A program: díjátadó, közepesen érdekes színpadi beszélgetések és sok dedikálás – érezhetően csak egy cél van: a standokon kiállított kötetek eladása. A díszvendég(ek) a visegrádi országok – miután tavaly Szlovákia kapta a megtiszteltetést, nem túl fantáziadús választás. Csak nem volt egy kis politikai nyomás? Különösen lehangoló a három ország közös standja: Még a kevés kiállítópolcot is alig sikerül megtölteni kötetekkel. Amit bemutatnak, az sem túl érdekfeszítő: Márai-fordítások, és tucatnyi cseh, szlovák, illetve lengyel nyelvű mű – nem csoda, hogy ember nincs a standon. Legalább ilyen elkeserítő, hogy az elmúlt évek díszvendégei közül sok ország ki sem állít. De azokban sincs köszönet, akik jelen vannak: a kínai standon még csak regényt se látni, a kínálat néhány albumból áll; az olaszok parányi, a németek valamivel nagyobb standján egyetlen magyarra fordított kötet sincs.

20170420_182500.jpg

Bloggertársammal

A választék: megkockáztatom, az még a szomszédos Mammut Libri üzletében is nagyobb. Alig van újdonság, a kiadók hónapok, évek óta a piacon lévő címeket nyomatják. Ezek egészülnek ki régóta raktárakban porosodó, eladhatatlannak bizonyult kötetekkel, melyektől a kiadók kisebb-nagyobb kedvezményeket adva igyekeznek megszabadulni. A kínálatban koncepciónak egyébként nyoma sincs – a visegrádi országok szerzői véletlenül sem tűnnek fel.

20170420_170611.jpg

A színpadon: A Könyvfesztivál díjazottja Orhan Pamuk (középen), Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes, Kocsis András Sándor. a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. A pódiumnál pedig a laudációt tartó Péterfy Gergely. Pamuk olvasásával egyszer próbálkoztam, de valószínüleg nem a kellő kipihentséggel és türelemmel kezdtem neki barokk körmondatokkal tarkított regényének, ezért hamar beletört a bicskám. Péterfy Gergelyről viszont már kétszer is írtunk a Könyvtacskón: a Kitömött barbárról és A halál Budán című regényéről

Az esemény színvonaltananságából csak a díszvendég és kitüntetett, a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk lóg ki. Ebben a vonatkozásban is van azonban a fesztiválnak egy kínos stichje: A díjat odaítélő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szavazását a német nyelvű, kortárs irodalom fiatal üstököse, Daniel Kehlmann nyerte meg. Ő azonban egyéb elfoglaltsága miatt nemet mondott a részvételre. Így maradt a második helyezett Pamuk. Csoda, hogy ezek után eljött Budapestre. Egyébként az eredetileg díszvendégnek országnak kiszemelt finnek is a távolmaradás mellett döntöttek.         

De lássunk néhány kötetet a kínálatból!

1_93.jpg

Tavaly még újdonság volt. Felkeltette az érdeklődésünket. Később írtunk is a pacifista izraeli szerző nem éppen könnyen emészthető, megrázó kötetéről.  

20170420_181230.jpg

Sok skandináv krimi – részben az elmúlt évtizedből. Az északi szerzők sikeréről volt már egy összeállításunk a Könyvtacskón.

20170420_180740.jpg

Márai-fordítások gagyi polcokon, rossz megvilágításban. Szép gesztus, de önmagában senkit nem csábít a visegrádi országok standjára. Az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar íróról háromrészes sorozatunk volt a Könyvtacskón: itt, itt és itt

2_67.jpg

Dragomán-kötetek. A fehér király filmváltozatának bemutatója kapcsán ismét aktualitást nyertek, de nem számítanak újdonságnak. A fehér királyról és a Máglyáról is volt már szó a Könyvtacskón.

toth_kriszta.jpg

A XX. századi női sorsokat elénk táró Akváriumot szintén bemutattuk már. Ez se tegnap volt...

20170420_174112.jpg

Grecsónak is csak a régebbi kötetei sorakoznak a Magvető polcain. Róla is írtunk már: itt és itt.  

marquez.jpg

A kóbor apácák megtévesztése: Régi kötetek új köntösben. Az „Utazás Kelet-Európában” viszont számomra is újdonság, pedig sokat olvastam már Márqueztől. Fel is keltette az érdeklődésemet, mert a Nobel-díjas kolumbiai író 1957-es budapesti látogatása előkerül az egyik kedvenc Vámos-kötetemben, a Könyvtacskón már bemutatott „Márkez meg én”-ben.

desktop_9.jpg

Ha már Vámos és régi alkotás új kötésben: az életműsorozat egy új darabja a Könyvfesztiválra jelent meg. Igazi újdonságnak azonban ez sem nevezhető: Lehetetlen történetek. Jómagam Vámos-fan vagyok. Ennek ellenére lehúztuk a Könyvtacskón legutóbbi, tényleg új regényét, a 2016-ban megjelent Hattyúk dalát.  

1_94.jpg

Két kutyás kötet 2006-ból és 2016-ból. Deményt és a Könyvtacskót baráti szálak kapcsolják össze: Erről részletesebben itt és itt.

20170420_174141.jpg

A Könyvtacskón már sokat tematizált (itt, itt és itt) francia, botrányhős író sem jelentkezett már legalább egy éve új kötettel.

   1_95.jpg

A Kádár-Aczél kultúrpolitikát belülről ismerő Király István Naplója a nemrégiben újraindított Tények és tanúk sorozatban - a kevés újdonság egyike.

20170420_174437.jpg

Ulickaját nagyon szeretjük, írtunk is már róla. Legújabb könyve, a Jákob lajtorjája szintén sem igazi újdonság, még karácsony előtt jelent meg.

1_96.jpg 

A Libri nagyon nyomatja a már általunk is bemutatott Kepes könyvet. Nem csoda, a saját gondozásában jelent meg. Ugyancsak még tavaly decemberben. 

 20170420_164131.jpg

Agatha Christie sokadszorra új köntösben. Legismertebb figurájáról, Poirotról volt már egy összeállításunk a Könyvtacskón.  

20170420_164037.jpg

A Könyvtacskó már a Nobel-díj odaítélése előtt magasztalta Szvetlana Alekszijevics írói munkásságát, amikor még a magyar kiadók is alig-alig fedezték fel. Végre egyre több régebbi kötete jelenik meg idehaza is.

1_97.jpg

Nádassdy Ádám kötete még 2015-ben jelent meg, de kétségtelenül nem veszített aktualitásából. Közvetlenül megjelenése után volt róla szó a Könyvtacskón.

20170420_172821.jpg

A világhírű olasz írónő, Elena Ferrante Magyarországon ugyan alig ismert, de a Könyvtacskón volt már róla szó. Hazai népszerűségét, gyanítom nem fogja növelni Itália standján kiállított két olasz nyelvű kötete.

1_98.jpg

Szintén az olaszoknál, szintén csak olaszul a veterán szicíliai író Andrea Camilleri két kötete, amelyben állandó karaktere, Montalbano nyomoz. Aki magyarul is szeretne megtudni róla valamit, olvassa inkább a Könyvtacskót!  

1_99.jpg

Hódítanak a divattervezők biográfiái. Mi a Gucci-köteteről írtunk.

 20170420_173536.jpg

Van azonban újdonság is. Méghozzá Nógrádi György tollából. Előző kötete kapcsán már elmondtuk véleményünket erről az örök túlélőről, a szakértők gyöngyéről.

1_100.jpg

Kondor Vilmos, akinek köszönhetően megszületett a magyar krimi. Új regénye 2016-os, de aktualitását növeli a Budapest Noir készülő megfilmesítése. A Könyvtacskó előző regényét mutatta be: A bűntől keletre.


1_101.jpg

Az 1984-ben elhunyt Capote kötete nyilván nem új, csak friss kiadás. A könyvben csokorba szedett elbeszéléseit nem ismerem. Egy másik írása, a Hidegvérrel viszont nagyon tetszett. Ezt egy magyar dokumentumregénnyel, Végh Antal Könyörtelenül című írásával együtt mutattuk be a Könyvtacskón. Később egy útibeszámolóval is jelentkeztünk Balassagyarmatról, ahol a Végh kötetében leírt túszdráma lejátszódott.

20170420_165021.jpg

Három nagyon különböző kötet. Ami közös bennük: A II. világháborúhoz kapcsolódnak, és mindegyikről írtunk már a blogon.

Gárdos Péter Svédországban játszódó, a Holokauszt utóhatásait feldolgozó regényét a kötet filmváltozatával hasonlítottuk össze.

Sacha Batthyány regénye kapcsán a II. világháború egyik utolsó rejtélyével ismertettük meg a Könyvtacskó olvasóit.

A saját irodalmi stílust teremtő Szvetlana Alekszijevics pedig már a Nobel-díj odaítélése előtt is téma volt nálunk.    

1_102.jpg

A német-osztrák standon rábukkantam a Sacha Batthyány kötete eredeti változatára. Magam is ezt olvastam.  

1_103.jpg

Nádas Péter memoárja tavaly idén tavasszal jelent meg (Köszönöm a figyelmeztetést Enok mesternek). Monumentális mű, csakúgy, mint a Könyvtacskón már bemutatott Párhuzamos történetek.

1_104.jpg

A látottakat gimis törzshelyünkön, a Marximban beszéltük ki bloggertársammal.

Petrus Szabolcs

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr9812446951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Enok mester 2017.04.25. 13:45:53

Nádas memoárja IDÉN áprilisban jelent meg. Mint ahogy számos vadonatúj kötet is kijött a fesztiválra - lsd. a kiadók oldalait.

Szabolcs282 2017.04.25. 16:26:43

@Enok mester: "A kétkötetes regény 2016. április 5-én jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában." - írja a liter.hu. Elütésről lehet szó, ami engem is megtévesztett. Ezzele gyütt sem láttam sok újdonságot. Tudnál néhány példát mondani?

Farkasbab 2017.04.25. 20:53:07

"A német-osztrák standon rábukkantam Sacha Batthyány eredtiére." Az utolsó szóban kettő darab elgépelés is van. Kérlek, javítsátok.

A könyvszakma jelenlegi helyzetének (kiadói döntések, megjelenések, kínálat alakítása stb.) értelmezéséhez pedig kérném, hogy tanulmányozzátok az Alexandra csődjéről szóló híreket.

Szabolcs282 2017.04.26. 09:26:12

@Farkasbab:

Természetesen ismerem az Alexandra helyzetét, és ennek hatását a magyar könyvpiacra. Ez azonban nem magyarázza:

- miért mondott nemet Finnország és Daniel Kehlmann a részvételre,
- Szlovákia után, miért pont a visegrádi országok lettek felkérve, különösen, ha láthatóan nincs sok mondanivalójuk a magyar közönség számára
- miért nem állított ki több olyan ország, amely díszvendég volt az elmúlt években,
- a kiállító országok standján miért volt szegényes, fantáziátlan a kínálat,
- miért volt a magyar kiadók kínálata koncepciótlan,
- miért nézett ki a kiállítás helyszíne, úgy, ahogy (lezárt lépcsők, fűtetlen csarnok).

Enok mester 2017.04.26. 10:38:49

@Szabolcs282: A teljesség igénye nélkül, ami hirtelen eszembe jut: magyar szerzők közül Kötter Tamás, Peer Krisztián, Háy János, Tisza Kata, Maros András, Kemény István, Haklik Nobert, Haász János, Kerékgyártó István, Hevesi Judit, Szilágyi Zsófia könyvei, külföldiek közül Zadie Smith, Paolo Giordano, Robert Seethaller, Daniel Banulescu kötetei, ezek mind az elmúlt pár hétben, kimondottan a fesztiválra időzítve jelentek meg. Elnézést mindenkitől, akit az ad hoc felsorolásból kihagytam. (Például az általatok emlegetett Nádasdynak is két hónapja jelent meg egy újabb könyve, ami ugyancsak ott volt a fesztiválon.)

Szabolcs282 2017.04.27. 10:15:20

@Enok mester: Szerintem az, hogy egy kötet néhány hónapja jelent meg, és a kiadó kiviszi egy könyvfesztiválra, nem egyenértékű azzal, hogy egy könyv kifejezetten a rendezvényre jelenik meg. Sok kötet van például, ami nem hetekkel vagy hónapokkal korábban, hanem kifejezetten a Könyvhétre időzítve kerül a piacra. Ez utóbbi ezért is sokkal színvonalasabb rendezvény. Ha voltak is új megjelenések, akkor azokat egyáltalán nem, vagy nagyon rosszul kommunikáltak a kiadók. Háy János vagy Vámos kötetei például igénytelenül, egymásra rakodva álltak az Európánál (Lást a képet!). Szemre biztos nem látszott, melyik a régi, melyik az új. Ez igaz egyébként a Tények és tanúk sorozatra is a Magvetőnél. És ez nem pénz, hanem az igényesség, a stílus, az odafigyelés kérdése.

Enok mester 2017.04.27. 10:27:48

@Szabolcs282: Az általam felsoroltak közül Nádasdyé jelent meg februárban, a többi mind könyvfesztiváli újdonság volt. A könyvheti könyveknél évtizedeken át élt egy szabály, miszerint a könyvheti könyveket csak a könyvhéttől kezdve lehet forgalmazni. Ezt ma már rugalmasabban kezelik, ezzel együtt a könyvheti megjelenések továbbra is inkább konkrétan a könyvhétre vagy legföljebb az azt megelőző napokra vannak időzítve. Ráadásul a könyvhétre hagyományosan készül egy hivatalos katalógus is. A könyvfesztivál esetén nem volt soha ilyen előírás, ugyanakkor a kiadók sok újdonságot hoznak ki direkt erre a rendezvényre. Nézd át az internetes oldalaikat meg a Facebook-oldalaikat, és ott látod, hogy kommunikálják is őket.