Szimatolás az irodalom világában

A világ legveszélyesebb határa?!

Turistaseregek a demilitarizált övezetben

2018. január 02. - Szabolcs282

4_43.jpg

A két Koreát az 1953-as panmindzsoni fegyverszüneti megállapodás óta demilitarizált zóna választja el egymástól. Békeszerződés 65 év után sincs. Százezres hadseregek és atomfegyverek néznek farkaszemet. Rendszeresek a határvillongások. Földünk egyik legveszélyesebb helyéről van szó. De a turizmus már ezt a régiót is felfedezte: Szöulból induló, félnapos túrára befizetve, 100 euróért bárki kirándulást tehet a szigorúan ellenőrzött övezetbe. Mi sem szalasztottuk el a lehetőséget.

40.jpg

A demilitarizált övezet (DMZ) egy 248 km hosszú és 4 km széles sáv, amelybe ENSZ-engedély nélkül tilos belépni. Középen húzódik a demarkációs vonal (MDL), a két ország de facto határa. A vonal csak nagyjából esik egybe a hírhedt 38. szélességi körrel. A II. világháború és a Koreát 1910 óta megszállva tartó japánok kapitulációja után a győztes hatalmak ennek mentén osztották ketté a félszigetet. Az északi rész szovjet, a déli pedig amerikai ellenőrzés alá került; ’48-ban mindkét oldalon önálló államot proklamáltak. Aztán ’50-ben a kommunisták lerohanták a délieket, ami amerikai, kínai és szovjet részvétellel vívott polgárháborúhoz vezetett. Három véres év után nagyjából ott merevedett meg a front, ahol’50-ben elkezdődött az öldöklés: a 38. szélességi kör környékén.     

41.jpg

Egy USA vezette ENSZ bizottság, az UNCMAC (United Nations Command Military Armistice Commission) ügyel ’53 óta a fegyverszüneti megállapodás betartására. Legfontosabb szervezeti egysége a demilitarizált térség rendjéért felelős NNSC (Neutral Nations Supervisory Commission). Tagjait a megállapodás szerint Svájc és Svédország kell, hogy adja. Észak-Korea az alírás után jött rá, hogy neki a svájciak és a svédek mégsem elég pártatlanok. Követelésére két másik ország, az ötvenes években nyilván sokkal függetlenebb Csehszlovákia és Lengyelország képviselőit is meg kellett hívni a testületbe. Előbbi páros a zóna déli, utóbbi az északi részét felügyelte. A szocialista blokk összeomlása az északiak számára a cseh és a lengyel katonák függetlenségének elvesztését jelentette. Így a kommunista vezetés távozásra szólította fel a két országot, ami meg is történt. Észak-Korea ezzel párhuzamosan illegitimnek nyilvánította a NNSC működését, amely azóta csak a DMZ déli oldalát ellenőrzi. Ezért a fegyvertelenül szolgálatot teljesítő katonák száma jelentősen lecsökkent. Eleinte csak a svájciak 146-an voltak. Mára 5 svájci és 5 svéd katonából áll az NNSC.

Veszélyes helyről van szó; rendszeresek a villongások. A két legsúlyosabb incidens 1968-ban történt: Előbb 31 délinek öltözött északi katona lépte át a MDL-t, hogy a déli államfő rezidenciájára eljutva megölje a politikust. Az akció nem sikerült; 29 északi vesztette életét. Néhány hónappal később 130 északi kommandós betört a zóna déli oldalára. Közülük 110 halt meg, 7 került fogságba, 11-nek sikerült visszamenekülnie. Ekkor és később is valószínűleg csak a véres és patthelyzettel végződő polgárháború emléke mentette meg a világot attól, hogy egy villongás újabb háborúba torkolljon. Legutóbb 1995-ben történt erőszakos haláleset a DMZ-ban: Két északi katona tört be délre. Egyet lelőttek, a másik viszamenekült. Így értelmetlen akciójuk okára nem derült fény.

A DMZ központja a panmunjeomi Joint Security Area. Itt, pontosan a MDL-en áll a három sokat fotózott barakk is, ami a két hadban álló fél és az ENSZ közvetítők találkozási helyéül szolgál. Ez az egyetlen hely a DMZ-ban, amelyet vezetett program keretében megtekinthetnek a turisták, feltéve, ha nem afgán, iraki, iráni, kubai, líbiai, pakisztáni, szudáni vagy szír állampolgárok. Őket nem engedik be, nehogy kirobbantsák a III. világháborút. A többi látványosság mind a DMZ-től délre található. A Joint Security Area területén a UNCMAC kötelékébe tartozó amerikai katonák veszik át a csoportok vezetését a dél-koreai idegenvezetőktől.

6_32.jpg

A látogatócsoportom többségében amerikai tagjait patrióta láz kerítette hatalmába, amikor az UNCMAC minket vezető és felügyelő amerikai tagja a békefenntartók feladatairól és a ránk vonatkozó magatartási szabályokról adott tájékoztatást. Erős nemzetünk stramm katonái vállán nyugszik a világkéke – véltem leolvasni az arcokról. A katona teátrális fellépése hatására én inkább Disneylandben, mint egy veszélyes demilitarizált övezetben éreztem magam. A 800 méter széles területen mindeddig csak egy fegyveres atrocitás történt: 1976-ban egy tűzpárbajban 2-2 amerikai és észak-koreai katona vesztette életét. 

20170401_151357.jpg

 A sok déli és néhány északi látogatócsoport felváltva léphet be a középső barakkba. Az egyetlen helyiségből álló épület padlójára fel van festve a tűzszüneti vonal, de a turisták a barakk egész területén szabadon mozoghatnak. Ha a csoport délről jön, akkor két déli katona őrzi az északra vezető ajtót. Legkésőbb tavaly óta tudható, hogy feladatuk nem jelképes; egy őrült ugyanis délről megpróbált északra szökni. Ezen a kényes helyen csak 173 centinél magasabb, fekete öves dzsúdós, vagy tékvandós déli katonák teljesíthetnek szolgálatot, akik tékvandó alapállásban, érzelemmentes tekintettel és napszemüvegben őrizik a posztot. 

5_37.jpg

Az ajtó nem csak díszlet. Az NNSC minden kedden heti jelentést küld a háborús feleknek. Részletes protokollja van a dokumentum északra postázásának: az NNSC egy tagja kinyitja az északra nyíló ajtót és békés szándékát jelzendő meglenget egy fehér papírt, majd az ajtó melletti postaládába dobja a jelentést. Gyerekjáték – gondolnánk. Az északiak azonban ’95-ben úgy döntöttek, nem ürítik a postaládát. A jelentések vaskosak, a postaláda pedig kicsi. Ergo az NNSC ki kellett találnia valamit, ha nem akarta a földre dobni a leveleket. Úgy döntöttek a jövőben maguk ürítik az északi postaládát. Lehet, hogy előbb utóbb megszűnik a tragikomikus rituálé, ahogy a „Kínai Önkéntes Hadsereg”, a koreai háború harmadik fegyverviselő féle sem kapja már jó ideje a jelentéseket. 

suchergebnisse_fur_katona.jpg

Szintén nem a veszélyt tudatosította, inkább a hely szürrealitását erősítette a bújócskát játszó északi katona. A műsorszámot minden látogatócsoport kedvéért előadják északon. Értelmének megfejtése évek óta álmatlan éjszakákat okoz a délieknek. Az amerikai csoportvezető katonák egyébként sokáig azt állították, hogy az északi oldalon ’69-ben emelt épület díszlet, csak homlokzatból áll. Aztán amikor az észak turistacsoportokat engedett az a határhoz, kiderült, hogy az épület tényleg áll.    

freedomhouse.jpg

A panmunjeomi Joint Security Area déli oldalán a ’65-ben épített és ’89-ben jelentősen kibővített, egyszersmind délebbre tolt Freedom House a legnagyobb épület. A hadban álló felek és az ENSZ képviselői közötti ritka találkozókat hivatott komfortosabbá tenni. De sor került már a falak között a határ által elválasztott rokonok találkozására is.

A DMZ-ban két település is található: Daeseong-dong délen és Kidzsongdong északon.

1_144.jpg

Daeseong-dong (’A nagy siker falva’), vagy Freedom Village, ahogy az amerikaiak hívják volt az övezet egyetlen települése '53-ben. Csak a már akkor is a településen lakók és leszármazottiak élhetnek itt. Ez napjainkban mintegy 300 lelket jelnet. Van saját iskolájuk, nem kell sorkatonai szolgálatot teljesíteniük, mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, mezőgazdasági terményeiket pedig erősen szubvencionálja az állam. Az árnyoldal: sötétedés után kijárási tilalom. 

3_52.jpg

Kidzsongdong (’Békefalu’) ’53 után létesült. Hivatalosan egy 200 háztartásból álló mezőgazdasági szövetkezet. Valójában patyomkin falu, ahová csak a Koreai Néphadsereg katonái léphetnek be, többek között, hogy esténként le-fel kapcsolgassák a villanyt a lakásokban – higgyék csak a buta kapitalisták, hogy itt lakók laknak! A település nevezetessége a 160 méteres zászlórúd a 270 kilós (!) lobogóval - egy évtizedes észak-déli párbaj eredménye.  A déliek okos enged, szamár szenved alapon 100 méternél feladták a küzdelmet. Az északiaknak azonban ismét okuk van tovább törni az ég felé, ugyanis a zászlórúd már nem világrekord. Azerbajdzsán (Baku, 162 méter) és Tádzsikisztán (Dushanbe, 165 méter) is beelőzött – két másik diktatúra, de miért nem vagyok meglepve?

keszong.jpg

Ha a településekről van szó, említést kell még tenni Keszongról, Észak-Korea ötödik legnépesebb, 300.000 lakosú városáról. Kulturális, oktatási, gazdasági centrum és nem utolsó sorban a koreai uralkodó középkori palotájának romjai okán az UNESCO világörökség része. Híressé azonban a 2004-ben nyitott különleges státuszú ipari park teszi, ahol 124 déli cég gyártat 50.000 északi munkással. Mindenki jól jár: a déliek nevetségesen olcsó munkaerőt, a bérek nagy részét zsebre vágó északi vezetés devizát, a munkások pedig az északi átlagot jóval meghaladó fizetést kapnak – éljen a kommunizmus kapitalizmus! Azonban 2016-ban - az északi atomrobbantások miatt - a déli kormány utasítására kénytelenek voltak távozni a cégek. A létesítményeket 2017-ben az észak-koreai katonaság foglalta el.     

A napi több busznyi turista igényeinek kielégítésére néhány éve látogatóközpont épült a DMZ-t délről hatóroló területen. Itt minden megtalálható, amire a többségében amerikai látogatók vágynak: interaktív kiállítás a koreai háborúról és a DMZ-ról, zászlók és emlékművek fényképháttérnek és persze az elmaradhatatlan szuvenírüzletek. 

32_1.jpg

A látogatóközpont főépülete.   

33_3.jpg

Fotózásra, pózolásra csábító műalkotás a látogatóközpont előtt.

35_3.jpg

A látogatóközpont mellett található a kommunista vezetők lángelméjének egyik bizonyítéka. Egy nem kívánt robbanás folytán ’74-ben derült fény arra, hogy az északiak alagutakat ásnak a DMZ alatt. Céljuk Szöul lerohanása volt. Elvtársak, maguk tényleg ilyen hülyék? – ugrott be a Csocsóban elhangzó kérdés, amikor a kisvasúttal a föld alá érkezve megláttam, hogy az alagútban – méretei folytán – csak libasorban és békaügetésben lehet előrejutni. Ezen keresztül akartak egy tízmilliós várost lerohanni?!  

34_3.jpg

Itt már csak az ima segíthet?!  - Szentély a DMZ látogatóközpontja mellett. Ez tehát már az ENSZ által ellenőrzött övezetben található.

hiressegek.jpg

A DMZ látogatóközpontjában, a hírességek arcképcsarnokát nézegetve ismerősre bukkantam!

A DMZ-t délről hatóroló térség egyik legkülönlegesebb helye a dorsani pályaudvar. 2014 óta a Szöulból menetrend szerint közlekedő ’békevonat’ végállomása. Az állomás ugyan az ENSZ által megálmodott TAR, tehát a 14.000 kilométeres, Isztambult Szingapúrral transzázsiai vasútvonal része, de jelenleg kényszerűségből csak fejpályaudvar.

palyaudvar.jpg

Napi egy vonatpár közlekedik. Nincs nagy zsúfoltság.  

20170401_113324.jpg

ENSZ-terv a TAR-ról.

29_2.jpg

Szuvenír Németországból a dorasani pályaudvaron: Egy darab a berlini falból. Legkésőbb itt felötlik bennünk a kérdés: az egykori német-német határral ellentétben a két Korea között miért nem épült fal? PR szempontból nehéz ügy lenne, mert a megosztottság véglegességét szimbolizálná. Mégsem csak az északi propaganda része, hogy a falépítés szerepel a déli tervek között. Szatellit felvételeken jól láthatók a 13 m szélességű és 5-8 m magasságú, lőállásokkal ellátott erődítések a DMZ déli részének néhány szakaszán. Megtekintésük az északról érkező, szervezett turistaprogramok elmaradhatatlan programpontja.

30_3.jpg

A koreai konfliktus egyetlen nyertese a természet: 1000 km² gyakorlatilag érintetlen terület. 65 év elég volt, hogy egyedülálló flóra és fauna alakuljon ki, amelyet már UNESCO természeti világörökség címre is jelöltek. 

1_143.jpg

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr2213378413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

klatyi 2018.01.02. 14:18:22

Nem kekeckedés, csak egy kis évszámbeli korrekció:
A Japánok 1910-ben annektálták a Koreát nem a 30-as években.

Berelhetoreklamfelulet 2018.01.02. 14:24:14

Az alagútrendszerrel kapcsolatos kérdés inkább max személyes szegénységi bizonyítéknak jó.
Vitámban is a kiterjedt alagútrendszer hálózat volt az 1ik legjelentősebb segédeszköz a kommunista oldalon, így nem előnyös alábecsülni.
Nem mellesleg É-Korea rendelkezik a világ egyik legnagyobb speciális alakulatával. Nem kel az egész hadsereget áttolniuk, elég csak pár száz embert átküldeniük, akik majd káoszt keltenek a civil lakosság közt. (Az alapötlet valami ilyesmi lehetett mögötte.)

molnibalage 2018.01.02. 15:03:07

@Berelhetoreklamfelulet: Az ÉK-i "speciális" alakulatok csak egy fancy név a saját rendszerükre. Egy átlag US Army baka szintjén nincsenek sanszosan harcértékben...

Berelhetoreklamfelulet 2018.01.02. 15:27:43

@molnibalage:
Ezt a hülyeséget nem tudom honnan szedted össze, de téves, agyatlan propaganda.
Nyilván az ÉK-i nem kigyúrt, jóképű, top felszereléssel rendelkező állom hercegekből álló alakulat, mellyel az ember propagálná a haderejét, de nem is ez a speciális alakulat definíciója.

Ha van egy rakat embered, amit egy speciális célra képeztél ki (pl.: partizán cselekedet az ellenséges vonalak mögött) máris ott a speciális alakulatod. Nem kell a Hollywoodi kigyúrt rambó, elég egy random paraszt, akinek megtanítják, hogyan öljön meg egy civilt a lehető legbrutálisabb módon, majd csak szét kell szórnod az ellenség hátországába, és nézned ahogy a lakosság morálja mélyrepülést végez....

Visceroid 2018.01.02. 15:38:05

"2014 óta a Szöulból menetrend szerint közlekedő ’békevonat’ végállomása."

Nálunk pedig lehetne ez a felcsúti kisvasút neve.

Szalay Miklós 2018.01.02. 16:01:02

Ha már Koreák, itt egy alapos kis összefoglaló demokráciáról és diktatúráról, a demokrácia visszásságairól:

egyvilag.hu/temakep/076.shtml

Meg ez se rossz, az ideológiákról:

egyvilag.hu/temakep/072.shtml

molnibalage 2018.01.02. 16:28:21

@Berelhetoreklamfelulet: Az különleges erő és elit alakulat az a felszerelés és kiképzés által lesz. Az nagy átlagnál magasabbat nem tudsz biztosítani, mert

ad.1. Nem mindeki alkalmas rá. Ajánlom figyelmedbe az SAS, a Navy Seals, Delta Force vagy a US Ranger fizikai követelményrendszerét...

ad.2. Az eszközeik drágák, az átlag felett van.

ad.3. A kiképzés módja is drága. Rendszeresn ugrálnak repülőgépekből, a világ távoli helyein különlegsen keretek közötti is megméretettik őket, stb.

Na, ezek utná nézd meg azt hogy hány főből áll az SAS harcoló állománya, a Delta Force vagy másé.

Az agyatlanozás előtt talán elszámolhattál volna 20-ig és gondolkozhattál volna egy pöttyet...

Szabolcs282 2018.01.02. 16:48:00

@Berelhetoreklamfelulet: Lehte, hogy az én képzelőerőm korlátozott, de nem tudom, hogy néhány tucat kommandós - legyenek akár milyen jól kiképezve -, miként tudna térdre kényszeríteni egy 50 milliós országot, ami mögött, végszükség esetén ott áll az USA egész katonai arzenálja.

Szabolcs282 2018.01.02. 16:52:09

@klatyi: Köszönöm a figyelmeztetést. Ezt a nélkül írtam, hogy utánanéztem volna. Javítottam.

efi 2018.01.02. 22:16:34

Azt az É-ra vezető ajtót, ott a kék konténerben nem lenne egyszerűbb bezárni, mint 2 katonával ökölbe szorult lábujjakkal őriztetni?

Berelhetoreklamfelulet 2018.01.03. 08:26:32

@molnibalage:
Lövésed sincs a dolgokról, kár veled vitázni, ajánlom kicsit olvas utána a dolgoknak, mielőtt dumálsz, mert a posztod egyértelműen azt mutatja, hogy Hollywoody mesékből tanulsz, ami nem ad túl sok hitelt a mondanivalódnak LMAO

@Szabolcs282:
Ki írta, hogy térdre kényszerítenek bármit is? A hadviselés nem ilyen egyszerű.
Csak néz rá Vietnamra. Néhány random éhező, leselejtezett fegyverekkel és primitiv technologiával rendelkező parasztot nem volt képes elverni a világ legnagyobb haderejével és gazdaságával rendelkező szuperhatalom.
Egy háború kimenetelét (már)nem az határozza meg, hogy mennyi pénzt ölnek bele, és még csak nem is a felszerelés minősége. Igaz ezek a tényezők nagyban befolyásolnák egy normális háború kimenetelét, de míg egy kommunista rezsimet a háború terrorja nem fog megtörni, egy "demokratikus" ország vezetése nagyon hamar elveszti a nép támogatását, ha elég katona/civil hal meg. Onnantól meg rendelkezhetnek akármennyi budgettel és technológiával, ha a választópolgárok nem támogatják, akkor baszhatják....

Csak gondolj bele. Mennyire bízna az a 50M-os ország lakossága a háború sikerességében, ha azt látná, hogy nap mint nap civilek százai halnak meg a hátországba, miközben a hadsereg gyakorlatilag tehetetlenül nézi azt.

Emellett felderítőket, vagy akár robbanóanyagot is átcsempészhetnek ezeken a járatokon, miközben kiépíteni őket gyakorlatilag minimális költség, melyhez primitív eszközök is elégségesek, de védekezni ellenük nehézkes.
Még a mai háborúkban is sok helyen használnak alagút rendszereket a határok megkerülésére, katonák és ellátmány mozgatására.

molnibalage 2018.01.03. 09:00:15

@Berelhetoreklamfelulet: Epic beszólogatás arról, aki vietnámról is hülyeségeket ír...

Ajánlom ezt figyelmedbe...
htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/

Random éhező és leselejtezett fegyver. Ja, az... Vietnám szárazföldi telepítésű légvédelméhez több anyagot szállítottak, mint a a teljes VSz légvédelméhez... De még én vagyok a fogalmatlan.

Hallod, kurva vastag arcbőröd van...

Pallos Levente · http://www.pallos.tk 2018.01.03. 09:48:20

Csak a 3. számú alagutat óránként 30 ezer katona áthaladására méretezték.

cd1 2018.01.04. 15:28:45

@molnibalage: Navy Seal-ről láttam sorozatot a kiképzésről (illetve inkább a felvételiről \BUD'S\), brutális amit bírnak. De tudom h a briteknél ilyesmi a SAS is, oroszoknál a Spetsnaz.

Szabolcs282 2018.01.05. 12:28:33

@efi: Na de mi lenne a show-al?!