Szimatolás az irodalom világában

Izrael, az innováció és a kreativitás országa

„A zsidók alapvető tulajdonsága az elégedetlenség”

2018. május 14. - Szabolcs282

1_164.jpg

- mondta Simón Peresz Izrael egykori államfője és többszörös miniszterelnöke. Ez a zsidó állam gazdasági szárnyalásának egyik oka. Izrael kapcsán nem csak a zsidó-palesztin konfliktusra, a bibliai helyszínekre és a lüktető Tel Avivra, hanem a start-up-okra, az innovációra és a kutatás-fejlesztésre is asszociálnunk kellene.

Néhány adat:

  • Izrael egy főre jutó GDP-je 37.000 USD, a japán, vagy a francia egy főre jutó nemzeti jövedelemmel azonos mértékű. 26. a világranglistán (Magyarország 13.000, 58., Olaszország 30.000, 27., Kuvait 26.000, 32.).
  • Ez abszolút értékben 320 milliárd USD. A 8,5 millió izraeli tehát nagyobb GDP-t állít elő, mint a 10 millió magyar (132 mrd), a 20 millió román (204 mrd), és közel annyit, mint az 55 millió dél-afrikai (344 mrd), vagy a 95 millió egyiptomi (332 mrd).
  • A gazdaság az 1949-es államalapítás óta – háborúk, terror és válságok ellenére - gyakorlatilag megszakítás nélkül bővül. A 2007 utáni világgazdasági válság sem hozott visszaesést.
  • Izrael világelső az egy főre jutó cégalapítások számában.
  • A világviszonylatban legjelentősebb tőzsdén, az amerikai NASDAQ-on több izraeli, mint európait céget jegyeznek.
  • Izrael a 16. a Világgazdasági Fórum (WEF) Global Competitiveness Report versenyképességi rangsorán. Megelőzi Ausztriát (18.), Dél-Koreát (26.) és Észtországot (29.), Magyarországról (59.) nem is beszélve.

4_56.jpg

Az utóbbi adatok azt is mutatják, hogy a gazdaság motorja az innováció, a kutatás-fejlesztés. A „start-up nemzet” az ország eposzi jelzőjévé vált. Dan Senor és Saul Singer nemzetközi bestsellerükben bemutatják, miként és miért lett az ’50-es évek elején még a harmadik világ országainak szintjén álló Izrael innovációs központ.

2_102.jpg

A szerzőpáros: Dan Senor és Saul Singe.

3_66.jpg

A siker receptje. 

1. Nem fáj a munka

A zsidó állam a ’90-es évek elején, a számítástechnikai forradalommal került a világ élvonalába. A sikersztori azonban előbb, a XX. század hajnalán, a kibucokkal kezdődött. Soha nem élt a népesség több mint 5 százaléka kibucban, mégis ezekben állítják elő az ország élelmiszertermelésének döntő részét, amely még ma is a GDP 15 százalékát adja. Az első telepesek a rossz minőségű talajjal, a vízhiánnyal, sivataggokkal, vagy éppen mocsarakkal nem törődve agrárországgá tették a fiatal Izraelt. A pénz önmagában nem segített volna. Munka és kreativitás kellett. Az agrárium területén született az első izraeli világszabadalom is, a ma már a világon mindenhol alkalmazott csöpögtetéses öntözőrendszer (40 %-al kevesebb vízfelhasználás, 50 %-al több termés). A kibucok nem utolsó sorban megmutatták, hogy a kommunizmus ezen fajtája, mint társadalmi és gazdasági rendszer lehet demokratikus és működőképes.

dscn6392.JPG

Az 1910-ben alapított Degania Alef a Genezáreti-tó partján az első kibuc volt. Ma igazi mezőgazdasági nagyüzem.

2. A vita az élet sója

A kibucok működésének alapja a bázisdemokrácia. Minden kérdésben, így a nyereség felhasználásáról, vagy épp egy kerítés újrafestése kapcsán, többségi döntés születik. A határozathozatalt hosszú, heves viták előzik meg. Sokszor felkorbácsolódnak az indulatok. A kisebbségben maradók mégsem érzik magukat személyükben sértve. Nincs ez másképp a vállalati döntéshozataloknál sem.

A vitatkozásnak évezredes kultúrája van. A zsidó vallás legfontosabb könyve, az élet valamennyi területét szabályozó Talmud az Ószövetség évszázadok alatt, viták eredményeként született értelmezése. A modern zsidó vallás középpontjában pedig a Talmud megváltozott életviszonyok szerinti értelmezése körüli viták állnak. 

Még a Google gyökerei is az izraelita vallásig nyúlnak vissza. Működésének alapja a Talmud-iskolákban a XV. században kifejlesztett regiszter rendszer, amelyet a Bibliában való keresés meggyorsítására találták ki.

3. Segítsük egymást, gyerekek!

A zsidó közösség a viták ellenére is összetart. Egy potenciális külföldi befektetővel tárgyaló izraeli nem csak saját termékének, szolgáltatásának keres vevőt, hanem Izraelt, mint befektetéséi célországot is reklámozza. Lehet, hogy ezzel a konkurenciát is segíti, de hozzájárul az ország fejlődéséhez.

Dögöljön meg a szomszéd tehene is! – na, ez az, amiben nem hisznek az izraeliek. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a „könyv”. Az internet előtti időkben szoktak rá az izraeli turisták, hogy zsidó éttermekben, szállodákban tippeket írjanak az utánuk érkezőknek. A gyűjtemények értékéhez csak hozzáad, amikor egy-egy bejegyzés kapcsán oldalakon át nyúló viták alakulnak ki.

4. Otthon az idegenben

A szerzőpáros Kína példáját hozza: a külföldön tanuló diákok hazájukba visszatérve a gazdaság, illetve a tudomány szolgálatába állítják megszerzett tudásukat, tapasztalataikat, kapcsolati tőkéjüket. A világot behálózó kínai kolóniák pedig a multinacionális terjeszkedés bázisai.

A hazatért külföldön tanulók, dolgozók az izraeli gazdaság sikereiben is fontos szerepet játszanak. Azonban bármilyen meglepő, a diaszpóra zsidósága évtizedekig csak jótékonysági projekteket támogatott Izraelben. Befektetőként csak a ’90-es évek informatikai forradalma óta vannak jelen. Egyetlen kivétel a repülőgépipar beindítása volt, amelyben kulcsszerepet játszott egy amerikai zsidó üzletember, Al Schwimmer.

5. Teher alatt nő a pálma

A zsidók szeretik a kihívásokat. Ezt a kibucok, és az ’50-es éveknek egy másik sikersztorija is bizonyítja. Amikor még alapvető élelmiszerekből is hiány állt fenn, az autó pedig a legtöbb izraelinek elérhetetlen álom volt, néhány kreatív zsidó rájött, hogy a légiközlekedésé a jövő. Az új repülők viszont méreg drágák voltak. A háborúból visszamaradt gépek felújítására kell specializálódni! Az ötletet tettek követték: David Ben Gurion, Simón Peresz és az említett Al Schwimmer kapcsolataikat felhasználva, a hatóságokat kijátszva kicsempésztek az USA-ból néhány leselejtezett repülőt, hogy ezek bázisán megteremtsék az izraeli légiipart. A részben állami tulajdonú IAI (Israel Aerospace Industries) rövidesen az ország legnagyobb munkaadója (ma 16.000 fő) és az állami költségvetés támasza lett. 

8_35.jpg

David Ben Gurion, Simón Peresz és Al Schwimmer. 1953. Épül a gyár Lodban.

7_39.jpg

LAVI – Izraeli fejlesztés a ’80-as évekből. Technikai paraméterei felülmúlták az F-15-öt, az F-16-ot és a Mirage III-at is. A Lavi, azaz héberül oroszlánkölyök végül - többek között, mert a katonai segélyeket bőségesen nyújtó USA nem akart riválist saját termékeinek - nem került gyártásba, de kísérteties hasonlóságot mutat a kínaiak Chengdu J-10-es vadászával. Sokak szerint ez nem véletlen.

6. Tanulni! Tanulni! Tanulni!

Egy kicsi, nyersanyagban szegény országot csak a tudás tehet naggyá – vallották a zsidó pionírok, akik 1918-ban, amikor Izrael Állam még csak Theodor Herzl utópiájában létezett, és Palesztinában utak is alig voltak, egyetemet alapítottak Haifában.

Napjainkban az OECD országok közül Izraelben a legmagasabb, 45 % a diplomások aránya, és az egy lakosra jutó mérnökök száma. De tudják, a felsőoktatás minőségi és nem mennyiségi kérdés. A 8,5 milliós országban csak 8 egyetem működik. Viszont ezek közül 4 a világ, 7 pedig Ázsia 100 legjobbja közé tartozik (Magyarországon 36 egyetem van. A top 100-ban egyik sem szerepel).

9_29.jpg

Israel Institute of Technology

Ha a tudás alapú társadalomról van szó, Izrael nem sajnálja a pénzt. Egyetlen ország sem fordítja költségvetésének nagyobb hányadát kutatás-fejlesztésre, mint a zsidó állam.    

7. Fegyverbe!

A szerzőpáros döntő szerepet tulajdonít az izraeli társadalom talán legfontosabb intézményének, a hadseregnek. Az izraeliek sorkatonai (nők 31, férfiak 36 hó) és tartalékos (1 hó/év nőknél 21., férfiaknál 42. életévig) szolgálatot teljesítenek. A sorkatonák a palesztin területeken még békeidőben is éles bevetéseken kell, hogy részt vegyenek olykor. Pillanatok alatt kell dönteniük saját életükről és másokéról. Kreatív megoldásokat kell találniuk váratlan problémákra mostoha körülmények között. Aki így szocializálódik, a gazdasági életben sem lesz döntésképtelen. A start-up-ok sikere és az Izraelben mindig jelen lévő fenyegetettség között Simón Peresz is összefüggést látott: „A kreativitás nem egy ország, vagy népessége nagyságához, hanem a fenyegetettsége mértékével egyenesen arányos.”

8. Összeolvad a társadalom

A hadsereg társadalmi olvasztótégely is. Majd’ minden csoport jelen van. A legkülönbözőbb körülmények közül jövők lesznek bajtársak. Az előmenetelnél nem számít a származás, a családi, vagyoni háttér, csak a teljesítmény. Nem véletlen, hogy az izraeli társadalom két, egymástól talán legtávolabb álló csoportja, az ortodox zsidók és az arab izraeliek, akik nem sorkötelesek alig részesülnek a gazdasági sikerekből. Elsősorban, mert hiányzik a – legjobban a hadseregben megszerezhető - kapcsolati tőkéjük.

10_32.jpg

9. Hierarchia – az meg micsoda?

Az izraeli táradalomban és gazdaságban csekély a hierarchia jelentősége. Ebben nagy szerepe van a tartalékos szolgálatnak. Hisz a társadalomban elért és a hadseregben betöltött státusz gyakran elválnak egymástól: Évenként egy hónapra, vagy mozgósítás idején hosszabb időre is a szobafestő a bankigazgató feljebbvalója lehet.

Az alá-fölé rendeltség relativitása kihat a haderő szervezetére is. A vezérkar kicsi. A döntések többségét helyben, az érintettek hozzák. Ráadásul az elöljáróknak folyamatosan igazolniuk kell rátermettségüket. A parancs is lehet kritika tárgya, a sorozatos rossz döntések pedig elmozdításhoz vezetnek. Nincs még egy ország a világon, ahol rendszeresen nyilvános vizsgálóbizottság elemezné a katonai döntéseket, és vonnának le akár személyi jellegű tanulságokat. Attól, hogy valaki feljebb van a ranglétrán, még nem biztos, hogy mindig jól dönt; határozatait nem kell vita nélkül tudomásul venni – egy szemléletmód, amely a vállalatok működést is áthatja.   

Egy érzékletes példa: A kávét mindig az főzi, aki a legközelebb ül a kávéfőzőhöz. Akár a tábornok a közlegénynek, vagy a vezérigazgató a titkárnőnek - ez a racionális.

Ide kívánkozik az összehasonlítás Dél-Koreával. Itt szintén nagy a hadsereg szerepe, és állandó a fenyegetettség. Sikeres a gazdaság, de kockázati tőke vonzó képességben nem vehetik fel a versenyt Izraellel. Ennek szerzőpáros szerint két oka van: (1) Az ázsiai társadalmak harmóniára törekszenek. Hiányzik a vitakultúra. (2) Fontos a hierarchia. Ritka a demokratikus döntéshozatal. A felettes nyilvánvalóan hibás döntését sem lehet megkérdőjelezni.  

10. A pimasz mindenségit!

„Chuzpe” – nehezen lefordítható héber kifejezés, a két szerző egy viccel írja körül: „Elnézést, megkérdezhetem, mit gondolnak a húshiányról? - amerikai: Mi az a hiány? – szovjet: Mi az a hús? - kínai: Mi az a vélemény? - izraeli: Mi az, hogy elnézést?”

A „chuzpe” tehát annyit tesz, pimaszság, bárki, bármikor, bárkit kritizálhat. Egy fontos zsidó tulajdonság, ami a hierarchia nemtiszteletével függ össze. Az utcán, amikor egy ismeretlen gyereknevelési, vagy kutyatartási jótanácsokat ad, vagy családi összejövetelen, ahol mindenki beleszól a másik életébe, idegesítő. Egy vállalati brainstormingnál viszont aranyat ér.

11. A lónak négy lába van…

A bukás nem jár társadalmi megszégyenüléssel. „Aki nem játszik, az nem is nyer.” - az izraeli szemlélet. Ilyen légkörben igazán szabadon szárnyalhat a szellem. Egy újabb különbség, amiért az ázsiai sikerországok az innováció és a start-up-ok területén handicap-el indulnak.

12. Nincsenek határok

A hadsereg fontos szerepet tölt be az iparban is. A sorkötelesek nem a laktanyák fókázásával vesztegetik az időt. A fegyveres erők a sorkatonák és a hivatásosok fizikai, illetve szellemi erejére támaszkodva kutatnak, fejlesztenek, gyártanak. Az innovációt később a gazdaság szolgálatába állítják. Így az elektromos autók elterjedését lehetővé tenni hivatott akkumulátor-cserélő állomásokon a vadászgépek bomba kioldójának technológiáját használták. (Jóllehet, az ezen - egyébként ígéretes - technológiát világszerte elterjeszteni hivatott Better Place cég végül csődbe ment.) Interdiszciplinális – az izraeli siker egy újabb oka. Egyszerűen hangzik, sok országban mégsem működik. Hiányzik hozzá a kreatív gondolkodás és a szervezeti rugalmasság. 

13. A lét a tét

Az elektromos autózás példája kapcsán vissza kell kanyarodnunk az izraeli mindennapokat átható, a kreativitást serkentő állandó fenyegetettséghez. Ugyanis az olajfüggőség csökkentése a zsidó államban elsősorban nem környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés. Hisz az olajat számukra ellenséges, vagy kétes stabilitású arab országoktól kell venni. A pénz közvetve a terrorizmust is finanszírozza. Nem meglepő, hogy nagyobb odaadással kutatnak az alternatívák után, mintha „csak” a jegesmedvék megmentését tekintenék a tétnek. Persze ez téves elképzelés: klímavédelem ide vagy oda, az idővel lassan, de elkerülhetetlenül szűkülő olajellátás annál inkább fogja az alternatívákban nem gondolkodó, elkényelmesedett importőr országokat sújtani. Aki kimarad, lemarad...

14. Politika a gazdaság szolgálatában

Az izraeli politikusok szolgálják, és nem ellenőrzik a gazdaságot: (1) Személyes kapcsolataikat felhasználva lobbiznak az izraeli cégekért. Simon Peresz például nemzetközi összeköttetéseivel érte el, hogy egy start-up-os a legnagyobb autógyártók vezetőinek prezentálhassa az elektromos autózást forradalmasító öteltét. (2) Állami ügynökségeken szakmai és nem politikai alapon járulnak hozzá az export finanszírozásához, és a külföldi (kockázati) tőkebefektetések támogatásához. (3) A jogszabályok nem bürokratikus akadályokat állítanak, hanem megkönnyítik a cégalapítást és működést.

11_26.jpg

Simón Peresz (1923-2016). Évtizedekig volt az izraeli politika megkerülhetetlen alakja és a start-up gazdaság lelkes támogatóája. 

15. A jég hátán is megélni

Az évezredes hazátlansága és üldözés alkalmazkodóvá tette a zsidókat. Igazodás más kultúrákhoz, mostoha körülményekhez, új környezethez - a múltban a túlélés, ma a gazdasági sikerek záloga. Ezért vannak az izraeli befektetők az elsők között a rizikós régiókban. Mint például a ’80-as évek elején Kínában, vagy napjainkban az instabil afrikai országokban. 

16. Dafke!

Nincs víz? Az ország nagy része sivatag? Csak azért is termelni fogunk! – mondták a pionírok. Háborúk? Külföldi támadások? Terror? Csak azért is idehozzuk a befektetőket! – mondják a leszármazók.

A veszély ma már nem riasztja el a befektetőket. A lebombázott gyárat újjá tudjuk építeni, viszont az izraeli szellemi tőkét nem tudnánk pótolni – mondják a Google, Intel, Microsoft és más óriáscégek vezetői, és sorra nyitnak termelő üzemeket. Az izraeliek pedig igyekeznek rászolgálni a bizalomra. Az Intel - aki sikerei nagy részét a mikrochiptől a kétmagos processzoron át a routerig az izraeli innovációnak köszönheti – a ’90-es öbölháborút megelőzően nyitotta meg első izraeli gyárát. Mialatt Szaddam Huszein Scud-rakétákkal lőtte az országot, zavartalanul folyt a termelés; az izraeliek gázmaszkban folytattak videókonferenciát az amerikai kollégákkal – csak azért is megmutatjuk, Izraelben befektetni jó döntés!

5_51.jpg

12_21.jpg

Intel Israel. Nem csak fejlesztenek, termelnek is.

De még nem sikerült elegeket meggyőzni. A start-up-ok sokszor eladják ötleteiket. A világ legfontosabb technológiai cégeinek többsége vett már izraeli start-up-ot. Kétségtelenül siker. Az árnyoldal: Az eladott ötletek nagy része külföldön kerül termelésbe, nem az izraeli reálgazdaságot erősíti.

Sok start-up maga is termelésbe kezdene, de nincs tőkéje, hitelt pedig nehéz felvenni. Ugyanis fejletlen az izraeli pénzügyi szektor! A fejlődést a szigorú állami szabályozás gátolja. Így például a banki saját és a hitelként kihelyezett tőke arány 1:5-nél nem lehet rosszabb. Összehasonlításul: Ez sok amerikai banknál 1:50 volt a pénzügyi válság előestéjén. A szigor viszont megóvta Izraelt a 2007 utáni pénzpiaci válságtól. Persze a reálgazdasági hatások begyűrűztek, hisz Izrael exportorientált és a külföldi tőkétől függő ország. Igaz, a recessziót sikerült elkerülni.

17. Welcome to Israel!

A szerzők a bevándorlást és velejáróit, kultúrák, élettapasztalatok, világnézetek keveredését, az érkezők szükségképpeni alkalmazkodóképességet és nyitottságát is az izraeli kreatívok sikere mögött látják. Valóban, a ’90-es évek elején érkező több százezer jól képzett oroszországi zsidó nélkül nem válhatott volna Izrael informatikai központtá. A Zsidó Állam tényleg a bevándorlók országa. 1949 és 1994 között 2,5, 2000-ig pedig további 1 millióan telepedtek le. Ez elmúlt években csökken ugyan a bevándorlók száma, de így is eléri az évi 20-30 ezret.

13_16.jpg

Az aliját állami ügynökség népszerűsíti a diaszpóra zsidósága körében.

A szerzőpáros liberális bevándorlási politikát ajánl más országoknak is. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy bár az Izraelbe érkezők korábbi életkörülményei, tradíciói nagyon különbözőek (van köztük etióp analfabéta és moszkvai professzor.), mégis van egy nagyon fontos kapocs: mind zsidók. Ha másokról van szó, az izraeli bevándorlási politika világviszonylatban az egyik legszigorúbb. Ráadásul az alija keretében érkezőknek sem zökkenőmentes az integrációja. Hiába a nagyvonalú állami indulási segítség (nyelvtanfolyam, anyagi támogatás) sok orosz bevándorló párhuzamos társadalomban él, az afrikai zsidók tudásszintjének izraeli szintre hozatala pedig generációs kihívás. 

1_165.jpg

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr9013850548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Etniez 2018.05.15. 16:22:44

Kell a pozitív cikk az ilyen nehéz időkben, ugye? :)

Ellenzéki Tüntető 2018.05.15. 16:34:05

Izraellel az a legnagyobb baj, hogy támogatja Orbánt, ezért valószínűleg antiszemita is.

különvélemény 2018.05.15. 16:51:15

Izrael kvázi háborús ország, és háborúban mindig van pénz és akarat fejlesztésre.

langesz 2018.05.15. 17:03:24

Ez a szupermen hadsereg ma hány parittyást lőtt agyon?

Brix 2018.05.15. 17:12:37

Azt azèrt nem szabad elfelejteni, hogy èves szinten több milliárd dollár forrás èrkezik Izraelbe, az USA- ból , visszanemtèrítendő pénzek, katonai segèlyek, magántőke alapok, hitelgarancia formájában...Ez már több èvtizede folyik, innen a nagy gazdagság valójában , nem a Kibucok narancs ültetvènyeiből...Másrészt, a kitelepülők jelentős része is már kőgazdag volt...Pénzből könnyű pénzt csinálni....Igy , hogy a " világ pénze" nálunk van , megalapozza az ország fejlődését...

Meridian74 2018.05.15. 17:18:41

@langesz: azért megnézném az arcod, miután szimplán lefejeltél egy parittyából kilőtt csapágygolyót...

tommybravo 2018.05.15. 17:20:58

Ez abszolút értékben 320 milliárd USD. A 8,5 millió izraeli tehát nagyobb GDP-t állít elő, mint a 10 millió magyar (132 mrd), a 20 millió román (204 mrd), az 55 millió dél-afrikai (344 mrd), vagy a 95 millió egyiptomi (332 mrd).

Szép teljesítmény, bár a matek nem áll a szerző oldalán: a dél-afrikai 344 és az egyiptomi 332 milliárd többnek tűnik az izreali 320 milliárdnál.

2018.05.15. 17:23:47

@Meridian74: abba valószínűleg nem hal bele... míg a másik oldalon sorozatlövők, rakéták, helikopterek, (tudtommal) a világ 4. legerősebb légiereje és profin képzett katonák állnak. Szóval finoman szólva sem egyenlők a feltétetek. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ki kezdte, meg ki lőtt először.

A cikkhez: ahová ömlik a lóvé, az egy jó hely lesz, akkor is, ha az Antarktisz közepén van.

Meridian74 2018.05.15. 17:32:35

@abcdefghijklmm: sztem meg ne próbáld ki. 110% hogy belehalsz. Simán rommá töri az arccsontodat, a koponyádat meg beszakítja, mintha papírból lenne. Azt meg kevesen élték még túl.

2018.05.15. 17:38:37

@Meridian74: Egyrészt nem kell bibliai Dávid és Góliát történetekben száz százalékig megbízni. Elhiszem, hogy lehet halálos, mondjuk 10-ből 3-szor, ha pontosan lőnek, de biztos, hogy messze nem olyan halálos, mint ha egy 7.62-es talál homlokon, mert az akkor meg 150% és 10 célzott lövésből 10 talál.

2018.05.15. 17:39:22

@Meridian74: Vagy te úgy gondolod, hogy egy gépkarabéllyal felszerelt sisakos és golyóálló mellényes katonának 50-50% az esélye egy parittyás csávókám ellen?

icipici lencsilány 2018.05.15. 17:43:35

@abcdefghijklmm: "Szóval finoman szólva sem egyenlők a feltétetek." Nyilván az arabokat valami globális összeesküvés tartja vissza attól, hogy hasonlóan felvirágoztassák az országaikat. Vegyük például a hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező Egyiptomot. Ott mennyi is az egy főre eső GDP?

2018.05.15. 17:44:58

@icipici lencsilány: ki írt ilyesmit, édes kis lencsilánykám?

Egy Hun Hunniából 2018.05.15. 17:54:59

Iány alijjázni a csodaországba! (legabább nem itt rontod a közérzetet! :-D)

Egy Hun Hunniából 2018.05.15. 17:55:59

lány=irány! (a Dell billentyűt zs-k gyárcsák vajon?)

ébrenjáró 2018.05.15. 18:05:39

@Brix: Ott a pont! Ez egy bénán elfogult, támogatott imázscikk a feszült helyzet miatt, amiben vannak igazságok, féligazságok és durva csúsztatások. Izrael innovatív ország (pl. a Waze is izraeli fejlesztés eredetileg), de a hatalmas amerikai támogatások nélkül semmire se mennének. Ahogy írod, nagy pénzből már sokkal könyebb újabb pénzt csinálni.

Vittore. 2018.05.15. 18:18:40

Nem azon kell anyázni meg hőbörögni, hogy Izrael miért tudja, hanem azon, hogy Magyarország miért nem? Itt vagyunk Európa közepén, nincs sivatag, nincs Antarktisz, nincsenek mérges kígyók és pókok, csak mindenfelé zöld. Tele vagyunk édes vízzel, a folyóink mesésen tiszták sok más folyóval összehasonlítva. A levegő tiszta, sok ázsiai vagy afrikai csak álmodna ilyen levegőről.. erre mire megyünk ezzel a szép hellyel? a fiatalok külföldre mennek mosogatni, meg másnak kaját főzni

ezzel kéne foglalkoznotok.

agarik 2018.05.15. 18:56:03

Fasiszta, más országok pénzén élősködő terrorista-de-facto-állam, ami ellen a sorozatos nemzetközi jogsértések miatt rég fel kellett volna lépni, hozzátéve hogy alapítóokiratainak feltételei szerint soha nem alakult meg.

Szabolcs282 2018.05.15. 19:06:19

@abcdefghijklmm: És miért pont ide ömlik? Erre a kérdésre kereste a könyv és a cikkem a választ. Mert a befektetők fantáziát látnak az országban.

erkölcsi hulla 2018.05.15. 19:07:47

Fizetett hirdetés szaga van, mint a tömegmédiának. Vajh' ki öl ennyi pénzt az agymosásba?

delano 2018.05.15. 19:26:09

@agarik: "Fasiszta, más országok pénzén élősködő terrorista blabla"
Pontosan miért is lenne fasiszta az az ország, ahol nemcsak vallásszabadság van, de az araboknak még parlamenti frakciójuk is van, mindenhol minden ki van írva arabul is stb?
Milyen más ország pénzén is elősködnek? Arra az amerikai segélyre gondolsz, ami kevesebb, mint a Magyarországra ömlő EU pénzek? Vagy akkor Magyarországot is élősködőnek tartod?
Az lenne a legjobb ha bojkottálnád az izraeli termékeket, mint pl az intel processzort, és akkor kevesebb hülyeséget írkálnál.

agarik 2018.05.15. 19:46:34

@delano: Vallásszabadság Izraelben NINCS.
Pl. ha akár ingyen osztasz Bibliát (Újszövetséggel), máris pár évre börtönben találod magadat.
Vagy ha nem vagy mindenágról-zsidó, akkor másodrendű polgár vagy, kezdve azzal hogy kúthoz sincs jogod (vagy csak nagyon nehezen, különös megszorításokkal). Sőt, egész városok vannak "csak zsidók" táblával (ellenőrzőpontról visszafordítanak ha nem felelsz meg).
Az araboknak annyira jó, hogy házaikat kerítéssel kénytelenek körbevenni a hatóságok, és a gyerekeket katonák kísérik az iskolába, különben agyonvernék őket az árja-zsidók.

Az "amcsi segély, ami kevesebb mint a magyarországra ömlő EU-s pénzek" az évi 300 milliárd dollár, és mindezt feltétel nélkül. Az EU-s pénzek alig hiszem hogy elérnék ezt, ráadásul komolyan teljesíteni kell értük. Pl. kezdetnek nem lehet elkövetni azt amiért a nácikat felakasztották: agresszív háborút viselni a környező országok ellen. No és ugye magyarország legalább létező ország. Ami nem állomásoztat 1.5 millió főt idegen ország területén, amik ellen holokausztot hírdetett (az izraeli az egyetlen hadsereg a világon ami deklaráltan csecsemőket is gyilkol). Ellentétben ugye Izraellel.
Ami most legújabban már nem csak leszarja az emberi jogokat, de a megfigyelőt sem tűri meg az országában, lefejezés terhe mellett.

Egyébként nem, nem használok intel processzort. De ha használnék, az hadizsákmánynak tekintendő.

Meridian74 2018.05.15. 20:03:23

@abcdefghijklmm: nem, de nem kötelező a géppisztolyos katonák elé állni üvöltve és parittyázva. Míg a katonák szolgálatot teljesítenek ott, nekik kötelező ott védeni a kerítést. És én is lőnék, nem szaroznék. Az meg hogy effektívebb a géppisztoly a parittyánál az abból adódik, hogy technikailag fejlettebb eszköz, fegyverként.

2018.05.15. 20:28:55

@Szabolcs282: azért mert a zsidó nép olyan nép, akik összetartanak. Ilyen tekintetben példát lehetne venni róluk.

2018.05.15. 20:31:04

@Meridian74: hát a 40-es években meg nem volt kötelező briteket felrobbantgatni ugyanott. Az a harc is a földért folyt. Gondolom a parittyásnak is megvan az indítéka.

delano 2018.05.15. 20:41:15

@agarik: Ennyi primitiv baromság egyetlen posztban szép teljesítmény. Jártál Te életedben Jeruzsálemben te szerencsétlen? Az a város a vallási sokszínűség megtestesülése. Keresztények-arabok-zsidók-drúzok sétálgatnak mindenfelé, és annyi újszövetséget árulnak az utcai árusok mindenfelé, amennyit csak akarnak. Már a repülőtéren is vehetsz újszövetséget kinn, legutóbb pedig TelAvivban láttam egy óriási karácsonyfát egy plázában.
"Nem vagy mindenágról zsidó blabla" - mennyire kell sötétnek lenni egy ilyen mondathoz? Kb 1.5-2 millió orosz vándorolt ki a 90-es években, akiknek max egy nagyszülője volt zsidó, vagy még annyi sem.
Az ugye megvan, hogy izrael sosem támad, csak védekezik? Az ugye megvan, h a csecsemőket élő pajzsként használják az arabok? Az ugye megvan, hogy sziriában nagyságrendekkel több palesztint ölnek meg, mint izraelben? Az ugye megvan, hogy ha izrael nem tanusítana végtelen önmérsékletet, akkor kb egy fél nap alatt lezúzhatná a teljes gázaövezetet? Mondj lécci még egy hadsereget, amelyik röplapokkal figyelmezteti előre a lakosságot, mielőtt bombázni kezd.
Amit a lefejezésről írtál annak örültem, mert azon tényleg felröhögtem. Szerinted egy nyugati berendezkedésű, felvilágosult, nyugat-európai szinten élő országban lefejeznek embereket? Mondd h mikor írtad te is röhögtél :)
Gondolom google-t sem használsz , meg pendrive-ot sem, meg microsoft termékeket sem, meg waze-t sem, meg a sok orvosi műszert is bojkottálod :)

2018.05.15. 22:03:03

@delano: "Az ugye megvan, hogy izrael sosem támad, csak védekezik? "

Vagy ha mégis támad, azt megelőző csapásnak hívják. :-)

agarik 2018.05.16. 09:04:39

@delano:
1) Jártál már az USA-ban? Kínában? De azért tudsz róla dolgokat, nemigaz? Például a turistáktól.
2) Jeruzsálem melyik része? Lévén gyakorlatilag nemzetközileg felügyelt semleges zóna, így érdektelen. De menjünk csak egy kicsit arrébb, és máris életveszélyes a helyzet. Jeruzsálemet felhozni olyan mint Budapest-Rózsadombot felhozni és azt kiáltozni "nincs szegénység, nincs hajléktalanság". Egyszerű idiotizmus.
3) A repülőterek nemzetközi térnek számítanak, nem az adott ország részének. Ugyanúgy mint a nagykövetségek. Ezt beszívtad pocok!
4) Mennyire kell műveletlennek lenni hogy ne tudd: Izrael hisz a Felsőbbrendű Árja Fajban, és emiatt nyilvántartja a Faji Hovatartozást, olyannyira hogy még a házasodást is korlátozza a Fajnemesítési Program keretében. Annak ellenére hogy a judaizmus vallás, és mai tagjainak semmi köze a 2-3,000 évvel ezelőtti népcsoporthoz, attól még vallási okból hisznek a Mágikus Vérvonalban. Ez egy kicsit bonyolult itt, még 4000 karakterben elmagyarázni, de köze van ahhoz hogy nőági felmenőd volt-e "zsidó"-ként bejegyezve, vagy apád "zsidó" volt-e, vagy Mágikus Módon Megváltozott Genetikád van-e betérés útján.
5) az ugye megvan hogy ha nem tanúsítana végtelen önmérsékletet, Izraelt elsöpörnék az oroszok, az amerikaiak, vagy akár az európaiak? És hogy Izrael minden ereje a külföldi Soros-támogatásokból van, anélkül az ország mélyebbre omlana össze mint bármelyik másik a térségben? Mindenesetre ez semmiben nem függ össze azzal hogy a) agresszív háborút folytat, amiért a nácikat felakasztották. A jogegyenlőség nevében tehát Izrael vezetését akasszák fel. b) másfélmillió katonát állomásoztat idegen országok területét megszállva, és minden évben további telepeket telepít leszarva mindent.
6) mondj még egy hadsereget ami röplapokon figyelmeztet hogy csecsemőket gyilkol! És képzeljük most el hogy magyarország megtámadja mondjuk romániát. Szerinted okés a dolog ha kiszórunk pár röplapot?
7) Izrael nem nyugati, felvilágosult ország, hanem a náci mintára berendezett teokrácia. Pont ugyanúgy működik mint az ISIS. Mikor megszerzik teljes Jeruzsálemet, már készen áll a kitanított Szanhedrin, ami pl. olyan ítéleteket fog hozni hogy:
Vád: ez az illető nem hisz a judaista yahvéban. Ítélet: halál. Ugyanis a szanhedrin talmud alapú bíróság, ami tök ugyanolyan mint a saria-törvénykezés, csak még rosszabb.
8) Izrael bojkottálja a google-t és a többit, mert azok azt merik mondani a Föld nem lapos, a Nap nem a Föld körül kering, és a Világegyetem nem 6,000 éves. Ezek elvégre a judaizmus alaptételei. És Izrael - bár ezt az alapító iratai szintén tiltják - judaista államként definiálja magát, ahonnan a gójokat ki kell írtani.

delano 2018.05.16. 10:36:24

1. Jártam USA-ban (konkrétan kinn éltem egy évet), jártam Kínában is többször is. Nem tudom hogy jön ez a vitához, de ha neked ez vmiért fontos, akkor válaszolok erre is.
2. Újszövetséget árul Haifa összes könyvesboltja is. Eilatban a tengerparti árusoknál is láttam. Hotelekben jellemzően ki van téve a szobákban ószövetség, újszövetség és a korán is, aztán mindenki kiválaszthatja, amelyiket akarja. (Eilati luxushotelek egyébként is tele vannak arabokkal, mindig meglepődöm, h miért járnak át pl jordániából, de valamiért átjárnak.)
3. Repülőteret csak példának mondtam, de ügyesen belekötöttél
4. Felsőbbrendű Árja faj, Fajnemesítési Program, Mágikus Vérvonal – ezeket a meséket hol hallottad? Kihagytad a hétfejű sárkányokat a storyból, meg a jedi lovagokat

delano 2018.05.16. 14:08:12

5. Soros alapítványból él Izrael? Vicclapot nem akarsz szerkeszteni? Egy ember pénzéből él 8.5 millió ember? Ráadásul annak az embernek a pénzéből, aki önti a pénzt a palesztinokhoz, mindenhol izrael ellenes nézeteket hangoztat, és kb totális háborúban áll az izraeli kormánnyal? Vagy ez most viccnek írtad, én meg komolyan veszem? :)
6. A magyar - román hasonlat nem az igazi, mert Románia nem hangoztatja naponta , el akarja törölni Magyarországot a föld színéről
7. Izrael egy nyugati demokrácia, ami úgy néz mintha az usa 51. tagállama lenne. Úgy épül fel az egész, látszik, hogy onnan mintáztak mindent, még a közlekedési táblákat is.
8. Ez a Google tiltás is gondolom valami vicc akart lenni - a kaliforniai központ utána a Google legnagyobb kutatás-fejlesztési központja TelAvivban van, kb 500 alkalmazottal. A prediktív keresést ott fejlesztették ki, és még sok egyebet is. Nemrég nyílt meg a második Google iroda Haifán, szintén vagy 100-150 mérnök dolgozik ott.
Elfáradtam, vegyél inkább egy olcsó wizzair repjegyet, menj ki és nézd meg. Gyönyörű a tenger, mindenki kedves és vendégszerető, hihetetlen jó a kaja. Aztán ha mégsem tetszik, akkor sokkal hitelesebben szidhatod :)