Szimatolás az irodalom világában

Hegyek között, völgyek között…

Össznemzeti zarándokvonattal a csíksomlyói búcsúra

2018. június 27. - Szabolcs282

10_34.jpg

Csíksomlyón 1567 óta rendeznek pünkösdi búcsút. Az esemény a kilencvenes évek elejétől több, mint fontos katolikus zarándoklat; a magyarság egyik legjelentősebb ökomenikus, kulturális találkozójává vált. 2008 óta különvonatokkal, a Csíksomlyó Expresszel és a Székely Gyorssal is eljuthatunk a Csíki-medencébe.

 21_7.jpg

Miért éppen vonattal?

Egyrészt, mert különösen azoknak, akik a mindennapokban ritkán veszik igénybe ezt a közlekedési eszközt, romantika lengi be a vonatozást. Másrészt, mert Erdély, illetve a Székelyföld vasúti infrastruktúrájának története egyfajta tükörképe a vidék viharos múltjának az elmúlt százötven esztendőben.

Az 1863-as kiegyezéséig vasút helyett csak a nyomvonalak körüli vita volt Erdélyben. Csakúgy, mint napjainkban az autópályaépítés kapcsán, a magyarok az északi, Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó, a románok pedig a déli, Arad-Gyulafehérvár-Nagyszeben-Brassó fővonal gondolatát támogatták. A vita végére Bécs tett pontot, amikor – a korszak bevett finanszírozási módja szerint - részvénytársaságot alapított a déli vasútvonal kivitelezésére, amely 1868-ra készült el. Már ugyan ebben az évben megindult az északi vonal építése is. Az angol mérnökök által irányított munkák a nehéz terepviszonyok és a helyismeret hiánya miatt a tervezettnél lassabban folytak. Móricz Rokonait és a vasútépítés hőskorát ismerőket nem lepheti meg, hogy panamák is lassították a kivitelezést. Kolozsvárt 1870-ben, Brassót pedig 1873-ban érte el az első vonat.

1_167.jpg

Kádár Sándor plébános atya és Zalatnay István református tiszteletes áldásával indult el a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz péntek hajnalban a Keleti pályaudvarról.

2_104.jpg

Erdély második, északi fővonalán érkeztek a Kárpáteurópa Utazási Iroda összenemzeti zarándokvonatai Székelyföldre.

3_68.jpg

10 éve alatt fél tucatnyi ünnepi fényezésű magyar mozdony járta be a Székelyföldet.

4_58.jpg

Az első erdélyi állomáson, Nagyváradon ünneplő tömeg és szinte minden évben Tőkés László fogadja a különvonatokat.

5_53.jpg

Kolozsvár magyarsága nagy szeretettel és frissen sült pogácsával várta a zarándokokat.

6_42.jpg

A Székelyföld kapujában, Gyergyószentmiklóson műsorral készültek a helyiek. A különvonatok díszvendége, Dévai Nagy Kamilla is csatlakozott a város hagyományőrző zenekarához.

A zarándokvonatok áthaladtak a történelmi jelentőségű Szeretfalva–Déda vonalon is. Amikor az 1940-es második bécsi döntéssel újrarajzolták a magyar-román határt, nem csak etnikai szempontokat, de a náci Németország gazdaságföldrajzi érdekeit is figyelembe vették. A németek nem akarták magyar kézbe adni a Torda környéki gázlelőhelyeket, így viszont a Székelyföldet Nyugat-Erdéllyel összekötő vasútvonal is román területen maradt. Ezt váltotta ki a Szeretfalva és Déda közötti 48 kilométeres szakasz. A magyar kormány akkora gazdasági és stratégiai jelentőséget tulajdonított Székelyföld újbóli bekapcsolásának az anyaország vasúti hálózatába, hogy a tervezéssel párhuzamosan elindult, és – a nehéz földrajzi viszonyok ellenére - rohamtempóban folyt a munka. A vonalat Horthy 1942. december 6-án, hogy véletlen-e, nem tudni, de éppen a névnapján adta át a forgalomnak. Az új szakasz igazi haszonélvezője a náci Németország lett; gyorsabban szállíthatta a Birodalomba a Román-alföldön kitermelt kőolajat. A háború után villamosított vonalon közlekednek napjainkban is a Budapestet a Székelyföldön keresztül Brassóval összekötő menetrendszerinti vonatok.

Miért éppen Csíksomlyó?

A búcsú története a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a katolikusból elbőbb reformátussá, majd evangélikussá, végül unitáriussá lett erdélyi fejedelem, János Zsigmond az utóbbi, a szentháromságot tagadó hitre akarta téríteni a Csíki-medence lakóit. A makacs székelyek ellenálltak. A legenda szerint 1567 pünkösdjén, mialatt a gyerekek, az asszonyok és sz öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, a férfiak a közeli Tolvajos-tetőn fegyverrel tántorították el térítő szándékától a fejedelmet. Mint sok legenda, ez is ellentmond a történelmi tényeknek. János Zsigmond vallási kérdésekben különösen felvilágosult uralkodó volt; az 1568-as tordai országgyűlés vallásszabadságot biztosító határozata európai összehasonlításban is úttörőnek számított. Valószínűtlen tehát, hogy fegyverrel térített volna.  

7_41.jpg

Ceaucescu bukása után ugrásszerűen megnőtt a búcsún résztvevők száma. A korábbi helyszín, a XIX. század elején épült barokk kegytemplom kicsi lett a világ minden részéről érkező zarándokok befogadásához. 1996 óta a Makovecz Imre közreműködésével tervezett Hármashalom-oltár ad otthont az Istentiszteletnek a Kissomlyó-hegyen.

8_37.jpg

A pünkösd szombati Istentiszteletre sokan gyalog érkeznek az al-, és felcsíki, a Brassó környéki, valamint a csángó falvakból. A településük egyházi zászlóit magasba tartó zarándokok hajnalban indulnak Csíksomlyóra. Az éjszakát a Somlyó-hegyen töltik, és csak vasárnap délelőtt vágnak neki a sokszor több tíz kilométeres hazaútnak. 

Falusi turizmus a Csíki-medencében

A zarándokvonatok utasai komfortosabb körülmények között, magánházaknál, illetve kisebb panziókban töltötték a pünkösdi hétvégét a Csíki-medence településein. Aligha van jobb módja megismerni a csíki emberek mindennapjait, vendégszeretetüket, és élvezni a székely konyha ízeit. Ki ne szeretné vacsorára a csorbalevest, a töltött káposztát és a csörögefánkot, reggelire pedig a szalonnás-juhtúrós puliszkát, a frissen köpült sajtokat és vajat, a háztáji disznóból készült kolbászt és szalámit, kemencében sült kenyérrel bundában, vagy anélkül – nem volt olyan ház, ahol mindezek ne kerültek volna az asztalra. A finom ételeket a környező hegyek füveiből készült teával, no meg szílvapálinkával öblíthették le a fáradt zarándokok.   

9_31.jpg

Minden, ami szem-szájnak ingere a csíkrákosi Cserekert Fogadóban, ahol a középcsíki településen elszállásolt zarándokok reggeliztek és vacsoráztak.

10_35.jpg

Cserei-kúria Csíkrákoson. Az autentikus szálláshelyek egyike.

Gyimesbükk

A szombati búcsú után pünkösdvasárnap Gyimesbükk volt a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors úticélja. A Csíkszeredából induló 50 kilométeres szakasz a Kárpát-medence legszebb vasútvonalai közé tartozik. A mérnököknek és építőmunkásoknak is nagy kihívást jelentő 1895 és 1897 közötti építkezést a vidék stratégiai jelentősége indokolta, amelyet be is igazolt a történelem: Az I. világháborúban a románok itt, a Tatros-folyó völgyében törtek át a Kárpátokon.

A rövid szakasz két jelentős műtárggyal is büszkélkedhet:

11_28.jpg

A vasútépítés egyik csúcsteljesítménye. Megépítéséhez állványzatot ácsoltak, kő tartópilléréit 40 kilométerről szekéren szállították – mégis elkészült egy év alatt! A XX. század történelme kétszer is elpusztította. 1916-ban a Monarchia románok elől visszavonuló csapatai robbantották fel a középső elemét. A területet röviddel később visszahódították az osztrák-magyar egységek, és a magyarok ideiglenes jelleggel, két közbülső pillér beiktatásával újjáépítették a viaduktot. Az ideiglenesen megtoldott építmény 1944-ben is állt még, amikor a szovjetek elől hátráló magyar csapatok levegőbe repítették. A Karakó-völgyhidat előbb a szovjetek átmeneti jelleggel, majd a románok a ma is álló vasbeton szerkezettel építették újjá.

12_23.jpg

A szakasz legmagasabb, 1000 méter felett húzódó szakszán áll az 1223 méter hosszú, ívelt Lóvészi-alagút, amelynek teljes kifalazásához 5000 m³ faragott kőre volt szükség. 

A gyönyörű út lehetett volna maga a cél is, ha Gyimesbükk, a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése nem rejtene nevezetességeket és nem kínálált volna gazdag programot az összenemzeti zarándokvonat utasainak.

13_18.jpg

Gyimesbükk a Monarchia mindössze öt vasúti határállomásának egyike volt. A monumentális, több mint 100 méteres pályaudvar, a csíki vidék első többszintes épülete a Monarchia területére lépő külföldieket volt hivatott lenyűgözni. A terveket Pfaff Ferenc készítette, aki húsz állomásépülettel, többek között a kolozsvári, pécsi, zágrábi főpályaudvarokkal írta be magát a magyar építészetbe.

14_22.jpg

A Rákóczi-vár határvédelmi célból épült a XVI. században Bethlen Gábor fejedelem megbízásából. Nevét a XVIII. században kapta, amikor II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került. Funkcióját a XIX. század közepén elvesztette. Azóta pusztul.

15_11.jpg

A Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30. számú őrháza 1897-ben épült a Rákóczi-vár és a Tatros folyó szomszédságában, néhány méterre a történelmi Magyarország határától. 2008-ban az Indóház Vasúti Magazin, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Kárpáteurópa Utazási Iroda támogatásból épült újjá.  

16_10.jpg

A felújított épület avatására az ipartörténeti relikviának számító 017-es NOHAB és a MÁV egyik legmodernebb, az Aranycsapat tiszteletére lefényezett mozdonya húzták a zarándokvonatokat Gyimesbükkbe. A kocsikról lecsatolt két mozdony – a hatósági előírások miatt egy románnal kiegészülve – az őrháznál is tiszteletét tette.

17_10.jpg

A Rákóczi-vár mellett szentmise, kézműves vásár és gazdag gasztronómiai kínálat gondoskodott az összenemzeti zarándokvonat utasainak lelki és testi táplásásáról.

Veszedelem Madéfalván

Gyimesbükkön nem ért véget a vonatozó zarándokok vasárnapi programja. A Székely Gyors – a hagyományokat követve - Madéfalvára vitte utasait. Az aprócska, Csíkszereda melletti település az 1764-es vérengzéssel (latinul siculicidium = székelygyilkosság) írta bele nevét a történelembe. A bécsi udvar 1763-ban elrendelte három székely és két román határezred felállítását. A székelyek ismét megmakacsolták magukat. Megtagadták évszázados katonai önállóságuk feladását. A császári csapotok a türelmét vesztő Mária Terézia megbízottja, báró Siskovics József altábornagy vezetésével 1794-ben egy januári hajnalon rátörtek a Madéfalván összegyűlt székely vezetőkre. Őket és a település 200 lakóját, köztük nőket, gyerekeket mészároltak le.

18_9.jpg

1899 óta tekintélyes kőoszlop emlékeztet az áldozatokra. A talapzat kronogramma nevű szójátékot rejt: Ha a SICVLICIDIVM felirat betűit az kezdőbetű elhagyásával római számként értelmezzük, és értéküket összeadjuk, 1764-et, a madéfalvi veszedelem évszámát kapjuk.

19_8.jpg

A zarándokvonatok utasai a madéfalvi zenekar vezetésével érkeznek az emlékhelyhez. Koszorúzásból, beszédekből és a Liszt Ferenc-díjas Dévai Nagy Kamilla fellépéséből állt a program. Ezt követően vásári forgatagba merülhettek el a zarándokok.

Látogatóban Böjte Csaba védenceinél

A Csíksomlyó Expressz útja Csíkszentsimonba, a Szent Ferenc Kollégiumba vezetett. A Kárpáteurópa Utazási Iroda képviselői átadták Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a kollégiumot fenntartó alapítvány vezetőjének, és egyben az összenemzeti zarándokvonatok fővédnökének, valamint lelki vezetőjének az utasok közel egymillió forintos adományát.   

20_7.jpg

A pénz mellett Dévai Nagy Kamilla dalokkal is kedveskedett az árvaház lakóinak. Csaba testvér szavakkal, a kollégium lakói pedig zenés műsorral és nyalánkságokkal mondtak köszönetet.  

2500 kilométeres vonatút Erdély csodálatos tájain, gazdag program lelki és szellemi feltöltődéssel, ismerkedés a csíki mindennapokkal, a székely gasztronómia élvezete – ezt kínálta a Kárpáteurópa a Csíksomlyó Gyors és a Székely Expressz zarándokainak a pünkösdi hosszú hétvégére.  

22_5.jpg

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr7414002946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.