Szimatolás az irodalom világában

Kertész Ákos - mi jut róla eszünkbe?

2018. október 22. - Szabolcs282

1_184.jpg

Botrány után

Sokaknak semmi. Feledésbe merült a ’11-es, hatalmas botrányt kavaró publicisztikája. Az Amerikai Népszavában honfitársait szapulta. Szíve joga. Viszont a magát balliberálisnak tartó, a faji ideológiát mélyen elítélő író gondolatait azzal vezette be, hogy „a magyar genetikusan alattvaló”. Ezzel sikerült neki a lehetetlen, az országot világnézettől függetlenül egy platformra hozta – mindenki fel volt háborodva. „A publicisztikámban szereplő mondatot: A magyar genetikusan alattvaló – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Ezzel az ügyet lezártam.” – állta „bocsánatkérésében”. A sértődött hangvétel olaj volt a tűzre. Budapest megvonta díszpolgári címét, feljelentették közösség elleni izgatásért, - állítása szerint – verbális és tettlegesen inzultálták. Kanadába távozott, ahol menekültstátuszt kért és kapott. A 86 éves Kertész azóta Montrealban él. Új kötettel nem jelentkezett, de tovább publikál az Amerikai Népszavában.

Botrány előtt

A fiatalabbak nem tudják, az idősebben valószínűleg elfelejtették, ki volt Kertész Ákos ’11 előtt. Kossuth-díjas író és dramaturg, számos tévéjáték és forgatókönyv szerzője, íróként a szocialista realizmus meghatározó alakja, és a létező szocializmus kritikusa, igaz, csak a megengedett határokon belül, de azokokat gyakran feszegetve. Az „átkosban” a legnépszerűbb írók egyike. Ahogy az egy korábbi, a Kádár-korszak írói jövedelmeit bemutató írásunkból kiderül, nem volt benne a top tízben, de regényi tömegek olvasták, ott volt minden könyvespolcon.

Legnépszerűbb regénye, a Makra

Biztos sokaknak beugrik a cím szüleim generációjából. Írónk messze legismertebb regénye. Tucatnyi nyelvre, még japánra is lefordították, közel másfél millió példányban vásároltak!

2_117.jpg

Szerelmi történet a szocialista realizmus stílusában. Makrát és Valit – még ha nem is hisznek a természetfelettiben – egymásnak teremtette a sors. Pedig különbözőbbek aligha lehetnének. Vali, polgári család sarja, apja orvos, még az ’50-es években is jól megy nekik. Lánya mégis meggyőződéses kommunista, a munkásosztályért harcol, amely viszont legnagyobb erőfeszítései ellenére sem fogadja be. Pedig szövőnőnek is beáll, és forradalmár akar lenni, a munkásmozgalom harcosa. Mindenkinél jobban megveti a megalkuvó kispolgárokat. Éppen ez Makra, kis házra, biztos állásra, feleségre, gyerekre vágyó külvárosi proletár. Mégis lángolva szeretik egymást. Kapcsolatuk nagy összeveszések és még nagyobb kibékülések története. Hogy az ideológia szét fogja vinni őket, előre látható.

Különválásuk után látszólag teljesülnek vágyaik. Vali forradalmár lesz, igaz nem úgy, ahogy tervezte; géppisztollyal harcol ’56-ban. Makra a kádári konszolidáció haszonélvezője, az áhított kispolgári biztonságban él. Mégis boldogtalanok. Rájönnek, soha nem éltek olyan harmóniában, mint együtt, amikor életüket elviselhetetlennek gondolták. Visszaút azonban nincs.   

Miért rajongott a korabeli olvasó a regényért? Egyrészt, mert az akkori jelenben, a szürke szocialista mindennapokban játszódik, mégis szép hangulatot áraszt. Másrészt, mert szókimondóbb, mint a korszak, a Könyvtacskón már bemutatott rendszerkritikus bestsellerei (Pl.: Fejes Endre - Rozsdatemető; Gáll István – A ménesgazda). Nem csak az egész történet súgja, hogy a létező szocializmus nincs rendben, Kertész két főhősén keresztül nyíltan is kritizálja a rendszert. Ezt sokan, akik ma egyenes életútú, elkötelezett jobboldalinak láttatják magukat, nem tették meg… 

(Magvető – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965, 315 oldal, antikvár példányok 1000 Ft alatt)

Egy másik feledésbe merült sikerkönyv, a Sikátor

Egy szó többet mond róla száznál: nyomasztó. A történet, a szereplők, a társadalmi viszonyok, az életkörülmények.

sikator.jpg

 

A főhős Bognár Vince, tolnai paraszt, akit sok tízezer társával az ’50-es évek elején beszippantottak a fővárosi nagyipari. Ha van valaki, akiért a „munkás-paraszt-hatalomnak” tevékenykednie kellene, akkor az ő. Mégis nyomorban, fűtetlen cselédszobát él albérletben. Még ennek is örül, lakhatási joga van a fővárosban, nem egy munkásszállón kell huszadmagával egy hálóteremben meghúznia magát. Normás, tehát az elvégzett munka alapján fizetik. Jól hangzik, a valóság viszont kiábrándító: a normát folyamatosan emelik, a 100%-os teljesítményért kapott alapbérből nem lehet megélni. Igyekszik minél többet legyártani a feladatául kijelölt öntvényből. A gyors munkával sok lesz a selejt, de ez nem érdekel senkit. Csodálkozunk, hogy a szocializmus eddig mindenhol csődhöz vezetett? A legális jövedelem semmire sem elég, mindenki harácsol, ügyeskedik, próbálja a másikat átverni, beosztásával, kapcsolataival visszaélni. Minden a körül forog, amit Rákosi kommunizmusnak hazudott rendszerében fel kellett volna számolni: pénz! 

A magánéleti viszonyok sem jobbak. Vince megismerkedik Gabival, egy elvált, gyerekes munkásasszonnyal. Csak gyanítjuk, hogy szeretik egymást. Párbeszédeik, viselkedésük durva. Képtelenek érzelmet mutatni. Minduntalan a másik hátsó szándékán spekulálnak (A biztos állásom miatt nyakamba akar akaszkodni a kölkével – Vince; Csak a könnyű kalandot keresi; valahogy magamhoz kellene láncolnom – Gabi.). Borzasztó dörzsöltnek képzelik magukat, pedig végtelenül buták és primitívek. Vince alapvetően jóravaló, de ahogy az előrejutás reményében igazodik környezetéhez, elveszíti az olvasó szimpátiáját. Hogy mindez tragédiába torkollik, az első oldaltól kezdve világos. Túlzottan is. Kertész mentségére szóljon, hogy a végső fordulat nem úgy következik be, ahogy arra az olvasó, vagy legalábbis én számítottam. Sajnálatunkra nem érdemesek, nem csak a rendszer, maguk is tehetnek bukásukról.

(Magvető – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965, 315 oldal, antikvár példányok 1000 Ft alatt)

A szocialista realizmus más köteteit is bemutató írások a Könyvtacskón: Gáll István - Az öreg, A ménesgazda, Fejes Endre - RozsdatemetőKertész Ákos - Makra

Petrus Szabolcs

2_2.jpg

A Sikátor a hátam mögött látható Szövetség Utcai Kórházban ér véget...

Tetszett a cikk? Akkor kérünk, oszd meg a Facebookon, hogy minél többen olvassák! 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr388105700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Európai téridő 2018.10.22. 19:49:19

Ezek még mindig jó könyvek. A József Attila Színház a Sikátor-ból egy jó zenés színdarabot mutatott be, ha jól emléxem, Verebes István rendezésében. A filmben a meggyilkolt leányt Törőcsik Mari alakította. A Makrából készült filmben a címszereplőt Juhász Jácint játszotta, Valit Csomós Mari művésznő. A "Családi ház manzárddal" is jó regény, a színpadi adaptáció, amelyet a Nemzeti Színház kamaraszínházaként működő Várszínházt játszott, már nem volt olyan jó.

Jakab.gipsz 2018.10.22. 22:29:25

Kertész Ákos - mi jut róla eszünkbe?

A spontán kiközösítés !

Nem a regnáló kormány, hanem a magyar nép kiközösítette.

Ilyesmi akkor történik amikor egy ateista (lélektelen) zsidó a saját fantazmagóriáik alapján osztja az észt.

laci_52 2018.10.22. 23:16:14

Aki leírja, hogy a magyar genetikusan alattvaló, az onnantól az én szememben nem magyar ember, hanem egy selejt, egy nulla, mindegy, mit alkotott előzőleg.

Jakab.gipsz 2018.10.23. 10:08:23

@Európai téridő: Kertész Ákos művei, művészi kvalitásai ? Ezt keresgéled el mesélem.

Sablonosak és sematikusak, egy elmélet hatásait vizsgálja a teszt alanyain. Konklúzió,(az elmélet jó, csak a szabályzók rosszak).

És most azt is nézzük meg, higgadtan és érzelmeinktől mentesen, vajon igazat mondott-e Kertész Ákos az Ő szövegösszefüggéseiben.
Miért is genetikusan korcs a magyar, "„a magyar genetikusan alattvaló”?

Talán azért mert nem voltak eléggé jók kommunistáknak,( eszünk ágában sem volt "jó kommunistának lenni", még Kádár sem akarta a kommunizmust, "előbb a szocializmust, kell felépíteni", majd köröm szakadtáig ragaszkodott a teljes, foglalkoztatottsághoz. És a cigány embereknek is volt annyi méltóságuk, hogy nem kellett lopniuk, (a tej és a kenyér a hajnali órákban a boltok elé őrizetlenül ki volt rakva), micsoda horror. Kádár pedig azon törte a fejét, mit akarhat tőlük, Soros Gyuri, (majd bele bolondult). Ma már tudjuk.

Mert hívatlanul jött, a sátánfajzat Soros és "megszakértette" az országot, és egymást is árultuk egy tál lencséért rabszolgának, nem csak a cigányok.

Az írás keletkezésének az időpontjában pedig Kertész szerint nem eléggé jók, a magyarok modern liberális demokratáknak, sőt még politikailag korrekt gender semleges nyitott társadalmat sem akarnak fabrikálni.

Na ugye. Röviden ennyi.

Európai téridő 2018.10.23. 21:30:25

@Jakab.gipsz: Olvastad egyáltalán a könyveit? Mire föl mondod, hogy sematikusak és sablonosak ezek a művek? Persze, azzal az állításával, hogy a magyarok genetikusan alattvalók, én sem értek egyet. Ha pedig idézel netán tőle, azt illene pontosabban megjelölnöd, mert így nem tudható, melyiket írta K.Á. és melyiket hadrikáltad te össze. A többiről pedig modern magyarsággal csak ezt kérdezem: Köze? Hát ennyike.

Jakab.gipsz 2018.10.23. 23:02:15

@Európai téridő: Jól írni és jót írni az két különböző dolog- ennyi.

Kertész a komcsik fűzfa poétáinak az egyike, egy valamit nem tudtak, kulturális értéket teremteni.

Európai téridő 2018.10.24. 09:06:55

@Jakab.gipsz: Egyáltalán olvastál tőle bármit is?

Pax Deorum 2018.10.24. 19:12:42

Mindkettőt olvastam. Örülök, hogy valaki ismeri és még olvassa ezeket a regényeket. A Makra nekünk szemináriumi tananyag volt a főiskolán a 90-es években. A szocializmus egyik nagy sikerkönyve volt, pedig egyáltalán nem egy könnyű, szórakoztató olvasmány. Sok kiadást megért, a poszt szerzője is valószínűleg az egy kötetben kiadott Sikátor - Makra kiadást olvasta, ahogy én is. (Mindkettő kisregény terjedelmű, tehát jól elférnek egy kötetben.)
Kertész Ákos 2011-es nyilatkozatát persze rossz olvasni, de sajnos minden mondata igaz. Egy rossz hangulatú, gőgös, másokat lenéző, gyűlölködő nemzet vagyunk. Nem Kertészt kell hibáztatni azért, mert ezt kimondja és le is meri írni.

Adeleide Dalida 2018.10.28. 00:26:12

@Pax Deorum: "Egy rossz hangulatú, gőgös, másokat lenéző, gyűlölködő nemzet vagyunk. Nem Kertészt kell hibáztatni azért, mert ezt kimondja és le is meri írni."
Tipikus esete a tolvaj tolvajt kiáltásának.

plexus · http://brendel-figyelo.blog.hu/ 2018.12.04. 03:53:16

hát mit lehet várni olyan nemzettől, amikor Kertész Imre Nobel-díjat kapott, akkor elkezdődött az imrekertészezés. Ekkor egyébként több Kertész Ákos kötet fogyott, de még Kertész Péter (író, újságíró) is azt nyilatkozta, hogy többet adott el könyveiből.
Sőt, ekkor született a "kertész géza nobel-díjas" c. indexes barátok köztös fórum :)
"A genetikailag alattvaló" egy erős mondat volt, van ilyen, mindenhol.
Egy írót művei alapján kell megítélni, és Ákos Kertésznek biztos van helye a magyar irodalomban, a többi faszsággal meg egyszerűen nem kell foglalkozni.