Szimatolás az irodalom világában

A Gálvölgyi

A szomorú bohóc, a parodista, a színész, a férj, a félénk, a barát, a kolléga, a politikus

2019. március 08. - Szabolcs282

 7_57.jpg

A Gálvölgyi. A paródia nagymestere. Neve egybeforr a Gálvölgyi-show-val és a színvonalas szórakoztatással. Évtizedekig az ország egyik legismertebb és legkedveltebb színésze volt. Az utóbbi időben kiszorult a médiából, színházban is kevesebbet, leginkább a Játékszín könnyű darabjaiban játszik - mindezt ő sem tagadja, nekünk is kár lenne.

10_47.jpg

Bóta Gábor, újságíró, színházkritikus ’02-es biográfiája után most interjúkötetet jelentetett meg. Nem Gálvölgyivel, hanem Gálvölgyiről beszélget családjával, színész-, rendező kollégáival, barátaival. A Kossuth Kiadó gondolázásában megjelent könyv címe – a művész ’18-as kerek születésnapjára utalva - Gálvölgyi 70.

8_52.jpg

9_45.jpg

Bóta Gábor

A szomorú bohóc

A ’02-es kötet megjelenésekor Gálvölgyi a csúcson volt: a Heti hetes oszlopos tagja; havi több, mint harminc színházi fellépés; milliós nézettségű saját tv-show. Ma a médiaszereplést a Klubrádió Ötös című műsora jelenti péntek délelőttönként, a színházat pedig elsősorban a Játékszín vígjátékai. Mégse ettől melankolikus a kötet. Gálvölgyit mindig körüllengte ez a hangulat. Ahogy a nagy komikusok, ő is visszahúzódó egyéniség.

„Igazi szomorú bohóc”

– fogalmaz találóan fiatal színészkollégája, Nagy Sándor.

Gálvölgyi, a parodista

’68-ban egy este alatt az ország kedvence lett. Paródia kategóriában megnyerte a Ki mit tud?-ot. Egész életét meghatározó siker sok, ami nem csak meleget, hideget is hozott.

Nincs nehezebb dolog, mint nevettetni. Csak az igazán nagyok tudják a színpadra lépve, vagy a tévéképernyőn feltűnve egyik pillanatról a másikra megnevettetni a többnyire fásult nézőket. Gálvölgyi kisebb lánya, Dorka (’75), a Hadszín Teátrum igazgatója szerint:

„A nézők egy része sokszor nem érti, miről van szó, mégis azt mondja, jó a darab. Ez a sikk. Minél nehezebb, annál trendibb.”

Sokak mellett én is úgy gondolom, a paródia a legnehezebb műfaj. Utánozni sokan tudnak, de a kifigurázott személyiségét fölvenni, gyengéit bántás nélkül megmutatni csak a született tehetségek. A jó paródia nem sért, sőt, népszerűséget hoz a kifigurázottnak. Ahogy a legendás Kapcsoltam á la Gálvölgyi Rózsa Gyurinak.

„Egyedülálló parodista páratlan, improvizációs képességgel; ezt nem lehet tanulni”

– mondja a színész-rendező Szirtes Tamás, a Madách igazgatója. Nem túloz a színészkolléga Benedek Miklós sem, aki szerint a paródia műfajában

„zseniálisat alkotott.”

Mi több, maradandót. Van benne valami, Kapcsoltam, A felvonulók kérték, Zenebutik, Meri vagy nem meri?! – rég elfeledett műsorok. De gálvölgyis változatukat máig százezrek töltik le a Youtubról.

Kedvencem. Százszor láttam, de nem tudom megunni.

A műsorok sokasága is mutatja, hogy született tehetség. Nem egy-egy személyt, hanem

bárkit lélegzetelállítóan tud utánozni”

– hívja fel a figyelmet Szervét Tibor, akivel lassan húsz éve játssza a Madáchban Neil Simon klasszikusát, a Furcsa párt. 

A nevettető Gálvölgyi komoly ember. Ezt a műfajt nem is lehet másképp tökélyre vinni. A festő és barát Gyémánt László Karinthyt idézi:

„A humorban nem ismerek tréfát.”

Alföldi Róbert pedig saját tapasztalatát osztja meg:

„Amikor vígjátékot próbálunk, viszonylag keveset nevetünk, amikor tragédiát, rend szerint igen sokat.”

Igen, igen, igen 

Mellékszál, de az idézet kapcsán szót kell ejtenem a kötet apró, de zavaró stilisztikai hibájáról: Bóta Gábor, aki nyilván megszerkesztette az interjúalanyok válaszait a melléknevek igen sokszor igen-nel erősít meg. Van, hogy egy oldalon négyszer is! 

Gálvölgyi, a színész 

Hatalmas sikerei ellenére pályája nem vágya szerint alakult. Elkerülték a nagy, drámai szerepek. Színész is nehezen lett. A Ki, mit tud? után lába előtt hevert az ország, elsőre mégsem vették fel a Színművészetibe. Hallgatóként pedig a főiskola falai közé szorult. Hívták tévébe, színházakba, rendezvényekre, de nem mehetett. Akkoriban egy főiskolásnak nem illett.

’73-ban végzett. A legjelentősebb drámai színházba, a Madáchba vágyott. Csak ’93-ban került oda, amikor a teátrum lassan, de biztosan műfajt váltott. Shakespeare helyett Neil Simont, majd Webbert kezdték játszani.

Először a Tháliához szerződött. A legendás rendező-igazgató, Kazimir Károly (1928-1999) Gálvölgyi mentora, apja helyett apja volt. Ezért maradt 20 évig a teátrum tagja. Pedig nem játszhatta a nagy tragédiákat. Ezek nem szerepeltek a Thália repertoárjában. Főleg kortárs magyar drámákat és az ideológiailag kényes külföldi szerzők darabjait mutatták be. Ezekben is ritkán kapott főszerepet, pedig Kazimir nagy tehetségnek tartotta a fiatal Gálvölgyit.      

’93-tól a Madáchban sem váltak valóra szerepálmai, viszont a repertoár nagy részét kitevő vígjátokokban tündökölt. Úszott a népszerűségben és a közönség szeretetében.

„…és egy darab Gálvölgyinek.”

- állt a következő évad bemutatóinak listáján. Mert, ha ő játszotta a főszerepet, biztos volt a teltház.

A kevés drámai szerep, amit eljátszhatott: ’00-ben a Madách Kamarában (ma Örkény) bemutatott Alku Arthur Millertől és a ’17 óta a Belvárosi Színház repertoárján szereplő Hullaégető a cseh Ladislav Fukstól. Sok interjúban előkerül, mennyire örült ezeknek a lehetőségeknek és milyen örömmel töltötte el a darabok sikere. 

6_56.jpg

Gálvölgyi János A hullaégetőben   

4_77.jpg

...és az Alkuban

Alföldi, aki kvalitása alapján bármikor Gálvölgyire osztotta volna Hamlet, úgy látja

„arról, hogy nem kapott komoly szerepeket ő is tehet. Nehéz ellenállni a csábításnak.”

A Gálvölgyi-showra gondolhat, ami ’98 után az RTL Klubon folyamatosan vesztett színvonalában. Mielőtt 28 év után, ’15-ben lekerült a képernyőről sokszor már méltatlan volt Gálvölgyi tehetségéhez és múltjához. Ónodi György, a műsor producere elmagyarázza:

„A legendás, MTV-s időszakában negyedévente készült 25 perc, az RTL-nek – az igen jó nézettség miatt – havonta kellett 45 perce…” 

Gálvölgyi, a férj

1_201.jpg

A Gálvölgyi-család

A zárkózott Gálvölgyi igazán csak családja körében érzi jól magát. A felesége, a műfordító Judit, a (rádiós) újságíró és a családot jól ismerő Szegvári Katalin szerint

„az erős, ideális hátterembe, aki nélkül Jani nem lenne az, aki.”

Talpraesett, pragmatikus, a társaság középpontja. Tehát férje ellentéte. Jó kiegészítik egymást. Ez lehet 50 éves házasságuk titka.   

2_133.jpg

 „Nagyon szépen élnek.”

- mondja Rózsa Gyuri, a család szomszédja és a kevesek egyike, akit Gálvölgyi néha otthonában lát vendégül.

Gálvölgyi, a félénk

Szégyenlős, szemérmes. Ki nem állhatja, ha a megszólítják, selfiznének vele, autogramot kérnek tőle. Pedig gimnazistaként sok estét töltött a Madách művészbejárója előtt, a színészaláírások reményében. Nagyobbik lánya, Eszter (’71) szerint sokszor ridegen utasítja el a rajongókat:

„megbántja őket, de nem tehet róla.”

„Annyira szemérmes, hogy még próbálni sem szeret. Csak a zsúfolt nézőtérnek játszva érzi jól magát”     

- írja le különös személyiséget Pelsőczy Réka, aki A hullaégetőben rendezi Gálvölgyit.

Gálvölgyi a barát, a kolléga

Zárkózott. Benedek Miklós, Gyémánt László, Rózsa György és Ungvári Tamás. Gyakran beszélgetnek vele, de úgy érzik, inkább jó ismerősök, mint igazi barátok. Az egyetlen kivétel talán Hernádi Judit.

3_90.jpg

Jövőre, veled, ugyanitt 2. - Gálvölgyi János, Hernádi Judit

Zárkózottsága mogorva elutasításnak tűnhet, ezért

„aki közelebbről nem ismeri, nem biztos, hogy szereti”

- mondja Rózsa.

A képet Pásztor Erzsi egészíti ki:

„A színpadon mindent megtesz a partner sikeréért, segít, ha baj van.”

„Ritka, hogy egy idős kolléga ennyire a szívén viseli a fiatal színészek sorsát”

- teszi még hozzá. Gálvölgyihez hasonlóan ő is mindig 6 előtt érkezik a színházba. Így gyakran beszélgetnek a Játékszín Jókai utcai művészbejárója melletti padon üldögélve.

Az ország Janka nénijének szavait megerősíti Gálvölgyi egyik patronáltaja, Nagy Sándor is.

Egy másik kedvenc. Kívülről tudom...

Gálvölgyi, a politikus

Először nem ő szólt bele a politikába, hanem a politika az ő életébe. A ’90-es évek elején paródiát készített Kodolányi János nem túl izgalmas könyvének kegyetlenül unalmas filmváltozatáról, a Julianus barátról. A mozi végén Julianus barát fút-fút-fút örökkévalóságnak tűnő ideig, majd felkiált: Magyarok megtaláltam! - az őshazáról beszélt. Gálvölgyi paródiája végén kulcsra bukkan, egy budi zárjába illeszti, ami aztán felrobban.

"Nagyon sajnálom, hogy ezt a filmet megnéztem. Hogy lehetett ebből a kiváló könyvből egy ilyen elnagyolt, meghamisított, zagyva és bosszantóan hiteltelen filmet csinálni. Szégyen! Kodolányi foroghat a sírjában" - írja az első kommentelő a Youtube-on.

A forgatókönyvíró, Koltay Gábor nem értékelte a humort. A közélettel aktívan foglalkozó jobboldaliként politikai síkra terelte az ügyet. Gálvölgyi, aki ekkor, őt idézve, az újságnak csak a sportrovatát olvasta, azt se tudta, van-e első, ballib lett elkönyvelve. 

5_70.jpg

A Heti hetes időszakában (’99-’16) már tudatosan politizált. A műsor, amelynek Gálvölgyi végig emblematikus alakja volt, fogalom a magyar tévézésben: 669 adás, évekig milliók fix programja szombaton 10 és 11 között. A műsorban a közéleti kérdésekben markáns (balliberális) véleményt formáló, népszerűségbe fürdő Gálvölgyit tovább repítette. Egyúttal vörös posztóvá vált a jobboldalon. Az MSZP-SZDSZ páros dicstelen lejtmenetét nem csak „a dunaparti dumaparti” nézőszáma, Gálvölgyi népszerűsége is megsínylette. Alföldivel, Hajós, Havassal, Verebes és Hernádi Judittal szemben mégis kitartott a műsor mellett a nem meglepő, de váratlanul bejelentett leállításáig. Pedig Hernádi szerint már nem élvezte:     

„Már nem akart viccest csinálni a hírekből, amelyek önmagukban viccek voltak. Úgy érezte, amúgy se viccelődni kellett volna, hanem büntetőeljárásokat kezdeményezni.”

Ahogy a kötet, úgy az ajánlónk is melankólikus. Ez ne riasszon el senkit! Ez illik a nagy nevettető, A Gálvölgyi személyiségéhez. Bóta Gábor a színházi élet színe-javával beszélgetve hiteles képet ad egy érdekes személyiségről. Ajánljuk azoknak, akik szeretik, nagy művésznek tartják és azok is, akik igaztalanul beskatujázzák, fenntartásokkal vannak iránta. Tehát mindenkinek, mert aligha akad, aki nem ismerné, akinek ne lenne véleményé róla.    

Kossuth Kiadó, ’18, 206 oldal, 3600 Ft.

1_200.jpg

Anyukámmal nagy színházbajárók vagyunk. Gálvölgyit is sokszor láttuk a színpadon. Az Alkuban és a Hullaégetőben is.  

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr5114619722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.