Szimatolás az irodalom világában

Könyvtacskó

Miramare: egy elátkozott kastély

2022. január 17. - Szabolcs282

20180825_165424_masolata.jpg

A trieszti Miramare kastély az Adria gyöngyszeme. Gyönyörűen berendezett szalonjaiban a Sissi-nosztalgia áll a középpontban. De a kastélyhoz számos sötét történet is kapcsolódik. Ezekről olvashatunk a trieszti író, Claudio Magris regényeiben.

A mítosz és a valóság

A Trieszt melletti Miramare kastély a Habsburg-barokk jegyében épült; úgy ismert, mint a Sissi-rajongók Mekkája. Ezért is lepi meg a látogatót több helyiség art déco kialakítása, és az a tény, hogy Sisi csak átutazóban tartózkodott a kastélyban.

1_266.jpg

Sisi szobra a trieszti főpályaudvar előtt

Az art déco átalakítás a Habsburgok bukása utáni tulajdonos, Amedeo Savoia-Aosta-i herceg és hitvese, Anna von Orléans megbízásából készült 1931-ben. Láthatóvá akarták tenni, hogy követik a világ változását. A herceg a politika és a technika terén is igazodott a trendhez: a sebesség megszállottja és Mussolini híveként az olasz légierő tábornoka volt. Részt vett a fasiszta Itália afrikai hadjáratában, békeidőben pedig a goriziai légibázison állomásozott. Ezért vásárolta meg az észak-kelet-itáliai várostól mindössze 50 kilométerre, a Trieszti-öböl festői kulisszái között fekvő kastélyt.

4_106.jpg

Amedeo és Anna házasságkötésük után.

9_60.jpg

Art déco szalon a kastélyban

Sissi a feljegyzések szerint 14 alkalommal tartózkodott a Miramare-ban, de csak azért, mert rendszerint a Monarchia legfontosabb tengeri kikötőjében, Triesztben szállt hajóra korfui fehér márvány palotája felé.    

arriv_la_prima_volta_il_21_novembre_1856.jpg

Sissi első látogatása Triesztbe 1856 november 21-én

Átok ül a házon?!

20180825_165140_masolata.jpg

Amilyen csodálatos a Miramare kialakítása és fekvése, olyan tragikus a története. Habsburg Miksa főherceg és hitvese, Sarolta belga hercegnő megbízásából épült az 1850-es években. A párt a természet és az architektúra szeretete mellett összekötötte a politika iránti érdektelenség is. Ezért menekültek Bécsből az akkoriban a Habsburg Birodalomhoz tartozó adriai tengerpartra. Miksa és Sarolta, akik királyi sarjak esetében ritkaságnak számító szerelmi házasságot kötöttek, életük kevés boldog évét a Miramare-ban töltötték.    

17_16.jpg

Miksa és Sarolta

A politika az Adria partján is utolérte őket. Miksa az udvar nyomására kénytelen volt Mexikó uralkodójává koronáztatni magát. A rövid életű császárság története 1863-ban ért véget: a nemzeti önrendelkezésért küzdő mexikóiak megdöntötték a Habsburg bábállamot és kivégezték Miksát. Sarolta beleőrült férje elvesztésébe. A Miramare, majd a Habsburgok bukása után a belgiumi Bouchout kastély csak luxus zártosztály volt számára 1927-es haláláig. 

Tragikusan, ráadásul Miksáéhoz kísértetiesen hasonlóan végződött Amedeo hercege élete is. 1937-ban az Itália által kolonializált Abesszínia alkirálya lett. Amikor a britek elfoglalták a területet, fogságba esett, ahol 1942-ben maláriában halt meg.   

Amedeo halála után a Wehrmacht ragadta magához az uratlanul maradt kastélyt, amelyet leginkább fogadásokra használt. 1945. április 20-án még megünnepelték a ’Führer’ születésnapját. A mulatság ’egy perccel éjfél előtt’ életre kel a neves olasz író, a Triesztben élő Claudio Magrisnál is. A 2015-ben megjelent ’Az eljárás megszüntetve’ (Non luogo a procedere) című, legutóbbi regényében a trieszti polgárok kollaborációjáról ír, akik közül sokan lelkesen üdvözölték a nácik zsidóüldözését és a város melletti gyűjtőtábor létrehozását. A láger parancsnoka a multikulturális Triesztben szlovén apától és szerb anyától született, magát osztráknak valló Odilo Globocnik volt, aki korábban a treblinkai haláltábort vezette. Globocnik a Miramare kastélyban ’minden mindegy’ hangulatban vigadó németek és olaszok közé tartozott a Führer születésnapján, ahonnan – legalábbis a regényben - egyenesen a táborba megy, hogy útjára indítsa az utolsó zsidókkal és partizánokkal teli halálvonatot.

11_49.jpg

Odilo Globocnik (1904-1945) íróasztal mögül őlt

A lágert egy malomban, illetve mellette alakították ki a Treblinkából érkező német mérnökök: a lisztfinomítóból krematórium lett és épült egy 40 méteres kémény is. Utóbbiból szálltak az áldozatok földi maradványai az ég felé. Az egész város belengő hullaszag és a mindent beterítő pernye fontos elem Magris fiktív elemeket is tartalmazó történelmi regényében. Risiera di San Sabba ma a kevés itáliai Holokauszt-emlékhely egyike.   

10_60.jpg

Különös párhuzam

Magris a Holocauszt trieszti történetéről szóló regényében összekapcsolja a nácik rémtetteit a rabszolgatartással. Narrátorának édesanyja a trieszti koncentrációs tábor túlélője. Risiera di San Sabba felszabadítása után az amerikai hadseregnek fordít és beleszeret egy fekete tengerészgyalogosba. Utóbbi egyik egy Puerto Rico-i rabszolga leszármazottja. A regényben megismerjük a XVI. században élt asszony történetét: boszorkánysággal vádolták, de ravaszságának köszönhetően megmenekült az inkvizíciótól. A trieszti táborban tehát két olyan ember talál agymásra, akik nem jöhettek volna a világra, ha felmenőik nem éltek volna túl ördögi ideológiákat.  

Magris anélkül állítja egymás mellé a feketék és a zsidók üldözését, hogy összemérné azokat, vagy okozatiságot állítana fel. Az olvasókra bízza minden összefüggés és hasonlóságok feltárását.

A gyűlölet összeköt

Magris nem csak a feketék üldözését szemlélhetné kívülállóként. 1939-ben született, így nincs emléke a nácikról se, személyes felelősségről nem is beszélve. A 82 éves író azonban fontosnak tartja ’idős fehér férfiként’ kissebségek meghurcolásáról írni.

12_43.jpg

Fő irodalmi témája a balkáni, Duna menti népek együttélése. Trieszt történetének kutatása egész munkásságát áthatja. „Ez egy évszázadok óta multikulturális régió, számos vélt és valós történelmi sérelemmel. Tisztában kell lennünk a múltunkkal, hogy tanuljunk belőle” – nyilatkozta.

13_32.jpg

A közös múlt legsötétebb fejezete kétségkívül a II. világháború, a zsidóüldözés és a kollaboráció, amelyből olaszok, szlovének, szerbek, horvátok és osztrákok egyaránt kivették a részüket. Mindannyian ragaszkodnak a nemzeti narratívához, amely a saját sérelmeket állítja a középpontba. Egyetértés csak akkor van két nemzet között, ha egy harmadik, mindkettőjük ellen vétőről van szó. Magris szerint az utóbbi időben az olaszok és a szlovének leginkább a kommunistákban, illetve a partizánokban találnak közös múltbeli ellenségre.

A múltat végkép eltörölni

Magrissal és Risiera di San Sabbával ellentétben a Miramare kastélyban csak a szépre emlékeztetik a látogatókat. Ezért valószínűleg nem a múlttal való szembenézés motiválta, hogy az egyik szalonban egy díszes keretbe foglalt fénykép kint maradt a falon: Amedeo herceg Abesszínia fasiszta alkirályaként egyenegyenruhában virít hitvese, Anna, és két lányuk, Margheriat és a Cristina mellett. A családi idill egy történelmi trauma és az abból fakadó embertelenség lenyomata.

5_98.jpg

Itália, Németországhoz hasonlóan igazságtalanul érezte magát mellőzve Afrika kolonializálásánál. A korszak két imperialista nagyhatalma, Franciaország és Nagy-Britannia mellett a jóval kisebb és a XX. században már politikailag és gazdaságilag marginális szerepű Portugália és Belgium is jóval több gyarmattal büszkélkedhetett, mint az olaszoknak és a németeknek. A trauma összekovácsolta a két nemzetet és diktátoraikat.

Mussolini 1936-ban hadjáratot indított a független Etiópia ellen. Kevés katonai siker, de annál több háborús bűncselekmény volt a mérleg: harci gáz bevetése, civilek tömeges kivégzése, etnikai tisztogatások, az őslakók elüldözése, falvak, templomok és kolostorok felgyújtása. Amedeo alkirályként a végrehajtás során ugyan tompította Mussolini kegyetlen parancsait, de szigorú apartheid politikát folytatott. A fasiszta Itália etiópiai kolonnájának rövid története 1941-ben, a britek érkezésével, majd az ország függetlenségének kikiáltásával ért véget. Az olasz uralom alig 5 éve 700.000 halálos áldozatot követelt.

15_22.jpg

16_17.jpg

8_69.jpg

Amedeo herceg és Mussolini

6_80.jpg

Amedeo alkirályi díszben

1945 után a demokratikus Olaszország sem volt hajlandó a nemzetközi törvényszéknek kiadni tábornokait és odahaza sem emeltek ellenük vádat. A fasiszta hadsereg két vezetője, Pietro Badoglio és Rodolfo Graziano a közélettől visszavonulva békés polgári életet éltek. Az olasz újfasiszták máig, mint ’patriótákat’ magasztalják őket.

Itáliában a mai napig nem téma Etiópia. Még a baloldalon is elterjedtek a ’gonosz nácik’ és az ’áldozat olaszok’ fals sztereotípiái. A fasiszták morális társadalmi elítélése Itáliában nem is hasonlítható a nácikéhoz Németországban. 

Ha politikai, gazdasági érdekekről van szó, az egykori kolóniákat sem foglalkoztatja a múlt. A függetlenné vált államok diktátorai jól együttműködnek az olasz kormányokkal. Példa erre Silvio Berlusconi és Moammer Kadhafi szívélyes viszonya a közelmúltból. Líbia 1911 és 1942 között volt olasz gyarmat. A világháború után az olasz olajcégek profitáltak a korábbi kapcsolatokból. A ’90-es évektől pedig központi szerepe van Líbiának az afrikai menekültek feltartóztatásában.  

A múlttal való szembenézés Itáliában éppúgy elmaradt, mint az egykori Jugoszlávia utódállamaiban. Ez motiválja Magrist, hogy regényeiben az olasz háborús kollaborációt összekösse a dél-szláv háború alatt elkövetett népírtásokkal.

dscn7045_masolata.JPG

dscn7350_masolata.JPG

 Trieszt gyönyörű, reneszánszát élő város. Több miniszabit töltöttem már a városban és környékén. Képes útibeszámolóm is megjenet a Könyvtacskőn. Tessék elolvasni! ;) 

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr8916807778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gabroca 2022.01.18. 06:57:12

Trieszt gyönyörű város, szívesen élnék ott. Klimája is szuper és a hosszú keskeny fürdésre alkalmas tengerpart is, ami szezonban tele van. Még utószezonban sem volt szabad parkolóhely! Drága városnak tünt, biztos magas ingatlanárakkal....

Bandibacsi34 2022.01.18. 07:50:25

Due to increased tensions with the Soviet Union, the British government saw Badoglio as a guarantor of an anti-communist post-war Italy. Consequently, Badoglio was never tried for Italian war crimes committed in Africa.(...)
Rodolfo Graziani!(nem Graziano)In 1948, an Italian military tribunal sentenced Graziani to 19 years in jail for collaborating with the Nazis, but he was released after only four months because his lawyers demonstrated that his actions had been only after he "received orders". He never faced any further prosecutions for any other specific war crimes.[15] Unlike the Germans and the Japanese, the Italians did not have their commanders subjected to prosecutions by Allied tribunals.
Politikai okokbol leallitottak a haborus būnösok pereit. Ezert most be kell fogadnia Olaszorszagnak 30 millio migranst!

Szabolcs282 2022.01.19. 09:55:15

@gabroca: itt írtunk a városról, ahol többször jártam privát és idegenvezetőként is. konyvtacsko.blog.hu/2018/10/15/egy_varos_ujjaszuletik
süti beállítások módosítása