Szimatolás az irodalom világában

Egy város újjászületik

Trieszt múltja, jelene, jövője

2018. október 15. - Szabolcs282

1_177.jpg

Trieszt egy sok évszázada olasz többségű, száz éve Itália részét képező város olasz múlt nélkül. Az adriai kikötőváros a XVI. századtól 1918-ig a Habsburg Birodalom része volt. Ez volt a messze legmeghatározóbb időszak a település történetében: a Monarchia legfontosabb kereskedelmi- és hadikikötője, negyedik legnépesebb városa, olasznak tartott, de osztrák alapítású világcégek székhelye (Illy, Generali, Lloyd); már 1854-ben vasút köti össze Béccsel; innen határoztak meg a tenger feletti magasságokat is Birodalom-szerte. Belvárosának architektúrája a XIX. század végén, a bécsi Ring mintájára, az eklektika jegyében alakult ki.  

Tovább

Húszezer tengeri mérföld és százötven év

A tekintélyes professzor, hű szolgálófiúja és egy macsó bálnavadász egy balul sikerült kutatóexpedíció eredményeként egy rejtélyes tenger alatti acélrúd fogságába kerül, egy nagy csapat ismeretlen hovatartozású, izmos matrózzal körülvéve. A professzor a kezdeti sokk után egyre szorosabb kapcsolatba kerül a fogvatartók megközelíthetetlenül titokzatos alfahímjével. Együtt járják be a Föld forró övezeteit és hatolnak olyan mélyre, amilyen mélyre ember még nem. Ám a Stockholm-szindróma által fűtött bromance a történet során – amelyben nők csak említés szintjén szerepelnek – egyre inkább megkopik, mialatt szép lassan fény derül a fogvatartó szörnyű titkára… Ha eddig nem találta volna ki a kedves olvasó, a Nemo kapitányról lesz szó, Jules Verne jövőre 150 éves korszakalkató klasszikusáról.

verne1.jpg

Amikor Jules Verne, azaz Verne Gyula 1869-től elkezdte részletekben publikálni Húszezer mérföld a tenger alatt (Vingt mille lieues sous les mers) című művét, már befutott író volt Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) regénysorozatának sikerei révén. Hősei addigra öt hetet utaztak hőlégballonon, eljutottak a Holdra és a Föld középpontjába is. Ez a korszak a tudományba és a technológiai haladásba vetett töretlen, optimista hit időszaka volt, az ember újabb és újabb találmányok révén hajtotta uralma alá a természeti világot, és egyre inkább foglalkoztatták a jövő – még felfoghatatlanul félelmetes, de annál inkább vonzó és bámulatos – technológiái, az emberiség előtt álló, akkor szinte végtelennek tűnő lehetőségek. Így a jogászból irodalmárrá vált Verne lett a mai sci műfajának egyik megteremtője, ahogy a steampunk esztétika egyik korai ihletője is.

Tovább

Franciaország, ahogy nem ismerjük

Hosszú hétvége Elzászban

elzasz.JPG

Weekendek kedvelt programja az európai fővárosok felfedezése. Ha Londonban, Párizsban vagy Madridban már jártunk, vagy egyszerűen másra vágyunk, vegyük célba Elzászt! Franciaország nem könnyű turistacélpont: drága és a helyiek nem a kedvességükről híresek. Ráadásul az ország keleti részén fekvő Elzász-Lotaringia nem tartozik az ismert úticélok közé. Mégis megéri felkeresni! Az elzásziak minden klisére rácáfolnak: kedvesek és segítőkészek, az árak pedig francia összehasonlításban barátságosak. Mindez rengeteg természeti látnivalóval, szebbnél-szebb városokkal és kistelepülésekkel párosul.

Tovább

Olaszország

Előbb egy ország nyelv, majd egy nyelv nemzet nélkül

2_111.jpg 

Itália az ellentmondások országa. Az olaszokat sokan lustának tartják és az eladósodott ország összeomlását prognosztizálják. Itália mégis a világ 9. legnagyobb gazdagsága. Az olaszok sokra tartják természeti kincseiket és épített örökségüket. Védelmükért mégsem tesznek. A tájat beépítik, a városokat koncepció nélkül bővítik. Az olaszok büszkék az világot meghódított gasztronómiájukra. Mégis elviselik, hogy illegális szemétlerakók által fertőzött földön, menekültek rabszolgamunkájával folyik az élelmiszer-előállítás. Itália a XX. században meghatározta a világ film- és színházművészetet, valamint irodalmát. Ma haldoklik a színjátszás, olvasás helyett pedig primitív tévéműsorokkal töltik a szabadidőt. A politikát két évtizede egy korrupt, a maffiához kötődő, kínos botrányokba keveredő, kiöregedett dzsigoló határozza meg, akit az olaszok titkon csodálnak. Ráadásul a településükhöz a nemzetnél erősebben kötődő olaszok újabban nacionalista, Európa-ellenes pártoknak szavaznak bizalmat.

Tovább

Börtönben a világ közepén

Ultraortodox zsidók New Yorkban

18_10.jpg

A vallási fanatizmusról történelmi kontextusban a katolikus egyház, napjainkra gondolva pedig az iszlám jut elsőként eszembe. Pedig minden vallásnak megvannak a fanatikusai. A judaizmus sem kivétel, habár ez elől - rosszul értelmezett filoszemitizmusból – jobbára homokba dugtam a fejem. Deborah Feldman megrázó önéletrajzi kötete, az „Unorthodox” tudatosította bennem, hogy zsidó vallási csoportok is ugyan úgy belegázolhatnak az emberi méltóságba, mint a szélsőséges katolicizmus és iszlám követői.

Tovább

Ott élni, ahova mások nyaralni járnak

Sissi nyomában Ausztriában és Bajorországban

sissi.jpg

Ki ne látta volna a karácsonyi tévéműsor klasszikusát, a háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben az ’50-es évekből?! Idegenvezetőként egy Sissi nyomába eredő útra készülve rájöttem, hogy a filmben sok a tévedés és a féligazság. Lássuk, hol és hogyan élt a kultikus császárné valójában!

Tovább

Róma, ahogy a rómaiak sem ismerik

Egy különleges útikönyvről és az örök város rejtett kincseiről

4_63.jpg

Róma = Colosseum, Vatikán, Spanyol lépcső, Piazza Navona, Angyalvár, világszerte ismert nevezetességek sora. Egy hosszú hétvége biztos nem elég az összesre, de talán még egy hét se. Többségük szép és érdekes. Vannak azonban legalább ilyen szépek, sőt szebbek és érdekesebbek is! Ezekből mutat be 111-t egy különleges útikönyv.

Tovább

A botrányok feledésbe merülnek, az írói teljesítmény fennmarad

Elment Aczél Endre

1_171.jpg

Aczél Endre (1944-2018) az elmúlt évtizedben már ritkábban tűnt fel a médiában, majd 2016 tavaszától, a Kiss László-ügy után teljesen eltűnt. "Kirúgtak mindenhonnan […] sikerült néhány óra leforgása alatt tönkretenni" – foglalta össze tömören szerencsétlen megszólalása következményeit. Dicstelenül zárult a ’70-es évektől egészen a 2000-es évek elejéig igen aktív újságíró életpályája. Minden bizonnyal örülne, ha tudná, hogy élete legnagyobb szakmai büszkeségét, az Acélsodronyt felelevenítve búcsúzunk tőle.

Tovább

Hatalmas magyar irodalmi siker Németországban

Terézia Mora, akire büszkék lehetünk, de akit alig ismerünk

1_170.jpg

Idén Terézia Mora kapta a német nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Georg-Büchner-díjat! A döntést kedden tette közzé a darmstadti székhelyű Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia. A dicsőség mellett 50 ezer euróval járó díjban 1951 óta olyan, mára klasszikussá vált írók részesültek, mint Erich Kästner és Günter Grass. „Regényeiben és elbeszéléseiben napjaink különösen akkut problémáját, a kívülálló, a hazátlan, bizonytalan egzisztenciájú emberek sorsárát állítja a középpontba” - áll a zsűri indokolásában. Mora október 27-én, ünnepélyes keretek között veheti át a díjat.  

Tovább

Hegyek között, völgyek között…

Össznemzeti zarándokvonattal a csíksomlyói búcsúra

10_34.jpg

Csíksomlyón 1567 óta rendeznek pünkösdi búcsút. Az esemény a kilencvenes évek elejétől több, mint fontos katolikus zarándoklat; a magyarság egyik legjelentősebb ökomenikus, kulturális találkozójává vált. 2008 óta különvonatokkal, a Csíksomlyó Expresszel és a Székely Gyorssal is eljuthatunk a Csíki-medencébe.

Tovább

„Bűnöző óriás törpe szellemiséggel és semmi moralitással.”

Ormos Mária Hitler-biográfiája

10_37.jpg

Ormos Mária az 1914 és 1945 közötti történelem egyik legjelentősebb tudósa. Szakmaiságát bizonyítja, hogy ma is megállja a helyét, amit a politikailag kényes időszakról a szocializmus éveiben írt. A hetekben látott napvilágot ’97-es Hitler-biográfiájának átdolgozott kiadása. Lerágott csont? – a szerző maga is elismeri, újdonság aligha kerülhet napvilágra. A kötet mégis érdekes. Ormosnak ugyanis sikerül ismert tényeket más megvilágításba helyeznie, új összefüggésekre rámutatnia, az eltérő álláspontok mellett és ellen érveket felhoznia, és a vitákban állást foglalnia.

Tovább

The amazing family II. - A gyerekek

7_40.jpg

A lenyűgöző család – ahogy a ’30-as évek amerikai sajtója Mannékat emlegette. A csúcson egy zseni, az előző bejegyzésünkben bemutatott Thomas Mann. Körülötte az árnyékából kilépni képtelen hat gyermeke. Többségük lenyűgöző tehetség, mégsem találják helyüket, küldetésüket. Nyugtalanul bolyonganak a világban, vágnak bele újabb és újabb feladatokba. Mindig elégedetlenek; úgy érzik nem juthatnak fel a zsenihez a csúcsra. Thomas Mannról és családjáról sok biográfia megjelent már. Tilmann Lahmen kötete azonban újszerű: A családtagok levelezéséből meséli el Mannék életét. Cikksorozatunk első részében a szülőket mutattuk be, ebben a bejegyzésünkben a gyerekek regényes élete következik!

Tovább

The amazing family I. - A családfő és élete párja

A Mann család története

1_166.jpg

A lenyűgöző család – ahogy a ’30-as évek amerikai sajtója Mannékat emlegette. Különös klán. A csúcson egy zseni. Körülötte apjuk árnyékából kilépni képtelen szikrázó elmék, lenyűgöző tehetségek. Nem találják helyüket, küldetésüket. Nyugtalanul vándorolnak országról országra, vágnak bele újabb és újabb feladatokba. Mindig elégedetlenek; úgy érzik, nem juthatnak fel a zsenihez a csúcsra. Thomas Mannról természetesen számos biográfia született már, de a családjáról sem kevés. Tilmann Lahmen kötete mégis újszerű: a családtagok egymás közötti levelezésein keresztül meséli el Mannék életét. Letehetetlen olvasmány!   

Tovább

Izrael, az innováció és a kreativitás országa

„A zsidók alapvető tulajdonsága az elégedetlenség”

1_164.jpg

- mondta Simón Peresz Izrael egykori államfője és többszörös miniszterelnöke. Ez a zsidó állam gazdasági szárnyalásának egyik oka. Izrael kapcsán nem csak a zsidó-palesztin konfliktusra, a bibliai helyszínekre és a lüktető Tel Avivra, hanem a start-up-okra, az innovációra és a kutatás-fejlesztésre is asszociálnunk kellene.

Tovább

Arab, zsidó két jó barát?!

Egy zsidómentő berlini muszlim története

13_15.jpg

2013-ban ítélte oda a jeruzsálemi Yad Vashem a Világ Igaza címet Mohamed Helmynek. Az 1982-ben elhunyt férfi Egyiptomban élő hozzátartozói megtagadták az Izraelből érkező elismerés átvételét. Tavaly novemberig tartott, amig a Yad Vasem munkatársai egy Berlinben élő rokonra bukkantak, akinek átadhatták a posztumusz elismerést.

Tovább

Buenos Aires, a könyvkereskedések fővárosa

Bemutatjuk az argentin főváros legérdekesebb könyvesboltjait

20180308_112306.jpg

Amikor 2010-ben Argentínát érte a megtiszteltetés, hogy a világ legrangosabb irodalmi seregszemléje, a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége legyen, az ország kulturális kormányzata Eva Perónnal, Che Guevarával és Diego Maradonával akarta az országot prezentálni. Ez egy irodalomi fesztivál – figyelmeztették a szervezők az argentínokat. Akik egyébként Jorge Luis Borges (1899-1986) és Julio Cortázar (1914-1984), a mágikus realizmus stílusának megteremtői személyében, két világirodalmat formáló írót is adtak a világnak. Ráadásul a hetvenes években, amikor a latin-amerikai irodalom nagy nemzetközi népszerűségnek örvendett, Borges és Cortázar művei világszerte olvasottak voltak. Igaz, a mágikus realizmus legismertebb regényét, a Száz év magányt (1967) a kolumbiai Gabriel García Márqueznek (1927-2014) köszönhetjük. A 45 milliós Argentína napjainkban nincs fenn a nemzetközi olvasóközönség irodalmi térképén. Pedig a számok és saját, Buenos Airesben szerzett tapasztalataim is azt mutatják, hogy az argentinok nagy becsben tartják és felső fokon művelik az írás művészetét.

Tovább

Egyszer lent, mindig lent?

Az osztály alapú brit társadalom

1_160.jpg

Legutóbbi, Alan Hollinghurst új kötetét bemutató cikkünkben szót ejtettünk a brit társadalom anomáliáiról. A téma érdekes, ezért mélyebbre ástunk. Hamar kiderült, hogy Britanniában nem csak a Brexit polarizál. Az Unióból történő kilépés csak kettő, a társadalmi osztályok viszont számos táborba osztják Őfelsége alattvalóit. Átjárás alig van.

Tovább

Osztályharc a XXI. században?!

Alan Hollinghurst ismét hiteles és ironikus képet ad egy különös spécieszről, a „homo britannicusról”

2_99.jpg

Alan Hollinghurst (1954) nevét nálunk kevesen ismerik, pedig a kortárs angol irodalom legjelentősebb alakjainak egyike. Aligha akad író, aki éleslátóbban és szellemesebben mutatná be az angol társadalom merev osztályszerkezetét, különös tekintettel az elitre.

Tovább

Így olvastok ti, így olvasunk mi

Néhány érdekes adat az olasz, a német és a magyar könyvpiacról

1_151.jpg

Minap egy elkeserítő statisztikára bukkantam az olaszok olvasási szokásairól. Kicsit utánajártam a témának. Hogy összefüggésbe állítsam az adatokat, megnéztem azt is, mit tudunk a német és a magyar olvasókról, valamint a két ország könyvpiacáról.

Tovább

„Nem szabadna úgy kiengedni fiatalokat az iskolából, hogy a homoszexualitásról nem hallanak józanul, értelmesen, irodalmi vagy történelmi példákkal.”

Interjú Nádasdy Ádámmal

1_155.jpg

Csúcsforgalom, zsúfoltság a 9-es buszon, és arra is figyelnem kell, hogy senki ne taposson a kutyulimra. Nem egy kéjutazás – gondolom magamban. Aztán a tömegben felismerni vélem Nádasdy Ádámot. Köteteit, műfordításait, interjúit, cikkeit sokszor olvastam, rádióműsorait is rendszeresen hallgatom. Eddig azonban csak fényképen láttam. Bizonytalan vagyok. Egy megállóval később – „lesz, ami lesz” alapon – megszólítom. Tényleg ő az! Olyan, amilyennek elképzeltem: barátságos, közvetlen. „A vastagbőrű mimóza” egyik írásáról kezdünk beszélgetni: Történt, hogy Nádasdy és élettársa a kilencvenes évek elején beköltözött egy úri házba. A „furcsa pár” természetesen felkeltette a szomszédok érdeklődését. Kérdezni persze nem mertek. Mígnem a felettük lakó idős hölgy, mint később kiderült, a legrégebbi lakó, egy házzal kapcsolatos ügy miatt becsöngetett a párhoz. Megbeszélték a hivatalos ügyet, majd a tisztes dáma rövid small talk után, csak úgy mellékesen feltette a kérdést: „És hol történik az alvás?” Évekkel ezelőtt olvastam a kötetet, mégse tudom elfelejteni; mosolyra fakaszt.

2_95.jpg

Nádasdy elmesélte a történet folytatását és néhány mellékszálát is. Dugó és zsúfoltság ide, vagy oda, úgy éreztem, túl hamar a Jászai Mari térre értünk, ahol ő leszállt. Előtte még volt annyi időm, hogy említést tegyek a Könyvtacskóról, és „A vastagbőrű mimóza” kapcsán írt bejegyzésünkről. Kíváncsi lett, kérte küldjem el a cikk linkjét. Nem csak udvariasságból tette. Néhány nap múltán válaszolt, kedves szavakkal értékelte az írást. Ezen felbátorodva interjút kértem tőle, amire "postafordultával" igent is mondott. Íme!

Tovább

Gasztro-Disneyland made in Italy

Bologna közelében megnyílt a világ legnagyobb gourmet bevásárló- és élményparkja

 7_36.jpg

A németek jobb autókat gyártanak, az amerikaiak okosabb telefonokat terveznek, a franciák talán jobbak a divatban, de a gasztronómiában világelsők vagyunk – vallják az olaszok. Számos világhírű olasz étel és ital szűkebb hazája a közép-olaszországi Emilia-Romagna tartomány és fővárosa, Bologna: pármai sonka, parmezán sajt, balzsamecet, mortadella, piadina lepény, tortellini, tagliatelle és számos más tésztafajta. Ezért is ugranak a város lakói, ha a bolognai spaghetti kerül szóba. Ez ugyanis – ahogy arról korábban már írtunk a Könyvtacskón – amerikai találmány, és a bolognaiak többsége szerint nem a kulinária csúcsa; rombolja a város gasztronómiai hírnevét. A régió kulináriai jentősége ismeretében világos, miért Bologna közelében nyílt meg 2017 végén a világ legnagyobb gourment bevásárló- és élményparkja. Az ínyencek 10 hektáros Disneylandjében minden megtalálható, ami az olasz gasztronómiához kapcsolódik. Az élelmiszeripar súlyát, a gasztronómia fontosságát és a park jelentőségét mutatja, hogy a megnyitón az olasz miniszterelnök és kormányának számos tagja is jelen volt.

Tovább

Quo vadis Európa?

Egy európai író, európai regénye Európáról

1_153.jpg

Az Európai Uniót a mai formájában nem lehet fenntartás nélkül támogatni. Az euroszkeptikusok viszont egyszerűen buták, semmit nem tanultak kontinensünk történelméből - vallja az egyesült Európa elkötelezett híve, Robert Menasse. Hogy az osztrák író az európai eszme szószólója, mi sem mutatja jobban, minthogy „A főváros” című, frissen megjelent kötetével új műfajt teremtett, az európai regényt.

Tovább

Ott élni, ahova mások nyaralni járnak

Sissi nyomában Ausztriában és Bajorországban

36_3.jpg

Legutóbbi bejegyzésünkben Allison Pataki két részes Sissi-regénye kapcsán írtunk Erzsébet és Ferenc József életéről, eloszlatva néhány, a Romy Schneider-filmklasszikus nyomán keletkezett romantikus legendát. Most pedig következzen a beígért képes beszámoló egy tematikus körútról, amelynek során idegenvezetőként Sissi életének emblematikus ausztriai és bajorországi helyszíneire kalauzoltam egy turistacsoportot.

Tovább

Sissiről cukormáz nélkül?!

Allison Pataki bepillantást ad „Az ifjú császárné” és „A birodalom úrnője” életébe

1_150.jpg

Kínos bevallani, de valószínűleg nincs, aki ne látta volna a karácsonyi tévéműsorok klasszikusát, az ötvenes években készült háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben. A giccses, sok tévedéssel és féligazsággal tarkított film lehet az oka, hogy a történelem iránt érdeklődő olvasók semmi jóra nem számítanak  egy Sissi-regény kapcsán. Magam is így vagyok ezzel. De mert mellékállásban idegenvezetőként is dolgozom és volt egy Sissi köré épülő tematikus utam, felkészülésként elvettem anyukám éjjeliszekrényéről Allison Pataki kötetét. A meglepetés nagy volt: Gördülékeny stílusban megírt, regényes alkotás, amely történelmileg túlnyomóan hiteles képet ad Erzsébet (1837-1898) és Ferenc József (1830-1916) életéről.

Tovább

„Mindent szerettem itt”

Márai Sándor nyomában a Nápolyi-öbölben

20170211_111501.jpg

Nápoly és a dél-olasz város nevét viselő öböl kedvenc úticéljaim egyike. A kaotikus nagyváros számos látnivalóval és fantasztikus gasztronómiával, az öböl három szigete, Capri, Ischia, Prociada és a Sorrentoi-félsziget pedig egyedülálló természeti szépségekkel vonzzák az utazót. Magyarok számára egy további érdekességet is rejt a környék: Nápolyban és a közeli Salernoban élt évekig hosszú emigrációja alatt Márai Sándor. A Könyvtacskó a világhírű magyar író nyomait szimatolta ki.

Tovább

A világ talán legnépszerűbb étele nem létezik!

A bolognai spagetti balladája

spaghetti.jpg

„Elnézést, meg tudná mondani, hol kapom a legjobb bolognai spagettit? – tette fel a kérdést a BBC egyik népszerű riportere, Michael Portillo egy bolognai sétálóutca járókelőinek. „Bolognai spagetti? Ilyen nincs. Tagliatelle, lasagne raguval, az van. De nem spagettivel” – feleli egy asszony. „A bolognai spagetti nem létezik. Ez nem egy bolognai étel” – mondja egy idősebb úr. „Istenem! Nem, határozottan nem létezik” – fakad ki egy fiatal lány. Végül egy tészta készítő manufaktúra tulajdonosnője meghívja magához Portillot ebédre és elmeséli az igazságot a bolognai spagettiről.

A Könyvtacskó is megteszi. De kezdjük az elején!

Tovább

A világ legveszélyesebb határa?!

Turistaseregek a demilitarizált övezetben

4_43.jpg

A két Koreát az 1953-as panmindzsoni fegyverszüneti megállapodás óta demilitarizált zóna választja el egymástól. Békeszerződés 65 év után sincs. Százezres hadseregek és atomfegyverek néznek farkaszemet. Rendszeresek a határvillongások. Földünk egyik legveszélyesebb helyéről van szó. De a turizmus már ezt a régiót is felfedezte: Szöulból induló, félnapos túrára befizetve, 100 euróért bárki kirándulást tehet a szigorúan ellenőrzött övezetbe. Mi sem szalasztottuk el a lehetőséget.

Tovább

Az elfeledett háború

Egy koreai veterán mesél

8_27.jpg

Az amerikaiakat igazán sosem érdekelte a koreai háború. A feledés homályába vész a ’45-ös dicsőség és a vietnámi kudarc között. A veteránok is Amerika elfelejtett háborújakén emlegetik. Habár 36.000 amerikai veszett oda, némely veterán egyesület fel sem veszi soraiba a Koreát megjártakat, mondván nem is katonaként voltak ott. Hivatalosan ugyanis nem háború, hanem az ENSZ égisze alatt végrehajtott rendészeti akció folyt a Koreai-félszigeten, a nyugati érdekszférába tartozó és a kommunista észak által 1950-ben lerohant Dél-Korea felszabadítására. A koreai és kínai elesettek számát csak becsülni lehet. Több millióan lehettek. Közöttük sok százezer civil. Egy amerikai túlélő, Richard Carter számára világos, hogy Koreában háború dúlt. A Süddeutsche Zeitung újsárírója az ő visszaemlékezéseit hallgatta meg  a marylandi veterán egyesületben.

Tovább

Használati utasítás Japánhoz

Az egyiknek kultúrsokk, a másiknak beteljesedett várakozás

img_0137klein.jpg

A japán-magyar kulturális, gazdasági, nyelvi (?), rokoni (???) kapcsolatok után ennek a nagyon távoli, a mienktől nagyon különböző kultúrájú országnak a mindennapjaiba szeretnénk bevezeti a Könyvtacskó olvasóit. Ebben Boris Martiniovic, egy napokban megjelent, Japánban játszódó regénye, a Tokiói lilaság magyar nemzetiségű szerzője lesz segítségünkre.

Nagyon különböző a kettőnk kiindulási pontja. Magam soha nem érdeklődtem se Ázsia, se Japán iránt. Sosem olvastam mangát, nem karatéztam, de még a szusit se szerettem. Ezért, amikor 2013-ban egy tanulmányúton először jártam a szigetországban, olyan kultúrsokk ért, amiről azt gondoltam, globalizált világunkban már nem lehetséges. Borist gyerekkora óta foglalkoztatja Japán. „Sokat olvastam az országról, számos filmet láttam Japánból és Japánról. Amikor végre kijutottam, úgy éreztem azt kapom, amire számítottam, amiről annyit hallottam és olvastam.”   

Milyen ez a Japán, amire Boris számított, engem viszont meglepett?

Tovább

Japán, magyar, két jó barát?! avagy Nihonjin, hangarijin, futari no yoi tomodachi?!

A japán-magyar kapcsolatról, barátságról (?), rokonságról (?!)

3_53.jpg

Japán már többször volt téma a Könyvtacskón. Először egy Jukio Misima, majd egy Haruki Murakami regényt mutattunk be. Misima kapcsán írtunk a japánok (homo)szexualitáshoz fűződő különös viszonyáról. Furcsa véletlen, hogy A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokéveit, az első Murakami regényt, amely a téma volt a blogon, 2014-ben a legrosszabb irodalmi szexjelenet díjára jelölték – bloggertársam szerint méltatlanul. A regény főhőse a legtipikusabb japán közlekedési eszköz, a vonat megszállottja, amit jó apropónak láttunk, hogy a nem csak műszaki szempontból különleges japán vasútról szóló összeállítással jelentkezzünk. Ezeket egy négy részes sorozat követte a szigetország történelméről, gasztronómiájáról, legérdekesebb turisztikai attrakcióiról és Tokióról, a legek városáról. Sok-sok utalással a bloggertársam és általam is nagy becsben tartott Murakami életére és munkásságára.

Szimatot fogtunk és így ismét jó alkalmunk van, hogy a felkelő nap országával foglalkozzunk: Tokiói lilaság címen egy Japánban játszódó regény látott napvilágot egy magyar nemzetiségű, délszláv nevű író tollából. A különös kombináció remek stílusú, misztikus, ízig-vérig japán hangulatú regényt szült. Egy honfitársunk ennyire képben van Japánról, ennyire japánosan tud írni?! – Meg kell ismernem! Fel is vettem a kapcsolatot az íróval, Boris Martinović-al. Beszélgetésünk a könyv mellett két érdekes téma körül forgott: Mi az oka, hogy a japánok meglepően sokat tudnak Magyarországról? Mi ragad meg leginkább egy magyar fiatalembert a távoli ország szokásaiból, kultúrájából? Az előbbi kérdésnek ebben, az utóbbinak következő bejegyzésünkben járunk utána.

Tovább