A Foro Italico és az EUR, az 1960-as olimpia helyszínei távol esnek Róma központjától, ezért kevés turista keresi fel őket. Pedig egyedülálló az architektúrájuk és izgalmas a történetük. Egy diktátor megalomániáját és a demokratikus Itália korrupt politikai életét is szimbolizálják.

Foro Mussolini Italico

A 1960-as római olimpiát a Foro Italico sportkomplexumban és az EUR városnegyedben rendezték meg. Mindkettőt a ’30-as években, a fasizmus alatt kezdték építeni és az ’50-es években, továbbra is a monumentalizmus jegyében fejezték be.   

Foro Mussolini a '30-as években

A kezdetektől olimpiai helyszínnek épültek. A fasiszta Itália négyszer is sikertelenül pályázott a játékokra. Mussolini ennek ellenére folytatta a beruházást. A Foro Italico, leánykori nevén Foro Mussolini alapkőletételét 1932 novemberére, a fasiszták hatalomátvétele, a ’Marcia su Roma’ tizedik évfordulójára időzítették. Hivatalosan 1937-ban, a ’birodalom’ alapítása, a ’Fondazione dell’Imperio’ ötödik évfordulóján, a Mussolini-obeliszk leleplezésével fejeződött be az építkezés. De a sportlétesítmények nagy része csak évekkel később készült el. A Foro Italico építészetileg a sport politikai instrumentalizálásának iskolapéldája: monumentális épületek, fórumok, diadalívek, obeliszkek márványból. Minden a fasiszta ideológiát, az erő kultuszát, Itália nagyságát, a Római Birodalom és a fasiszta Olaszország közötti folytonosságot hirdeti.

Mussolini szeretett a sportos ember szerepében tetszelegni.

Mussolinit ’43-ban elsodorta a világháború, ’45-ben ki is végezték, ’46-ban pedig köztársaság lett Itália. De a múlt nem lett ’végleg eltörölve’, se a fejekben, se a politikában. A kereszténydemokrata kormányoknak, a sportfunkcionáriusoknak és az olaszok többségének se voltak fenntartásai a létesítmények változatlan továbbhasznosításával. A Foro Italico a személyi kultusz építészeti lenyomataival adott otthont az 1960-as olimpiának, az 1990-es foci-, és a 2009-es vizes VB-nek. Sőt, a 2024-es olimpiára is a Mussolini-obeliszkkel pályázott Róma!

Mussolini-obeliszk az sportkomplexum középpontjában. A személyi kultusz elrettentő csúcs-, vagy inkább mélypontja.   

Mérföldkövek a fasiszta Olaszország történetéből márványba vésve az olimpiai stadionhoz vezető úton: 1913. Mussolini újságot alapít „Il popolo d’Italia” címen; 1922. fasiszta hatalomátvétel, a ’Marcia su Roma’; 1934.  Mussolini gyarmati hódítása, az etióp főváros elfoglalása; 1936. ’a birodalom megalapítása’; 1943. belépés a II. világháborúba.

A mozaikpadló feliratai a mai napig jól olvashatóak: DVCE (Vezér), DVCE A NOI (Duce, a mi vezérünk), MOLTI NEMICI MOLTO ONORE (Sok ellenség, sok dicsőség), DVCE LA NOSTRA GIOVINEZZA A VOI DEDICHIAMO (Vezérünk, neked ajándékozzuk a fiatalságunk)

A tervezők a dicsőségek folytatásában bíztak; az utolsó táblák felirat nélkül maradtak. A ’60-as olimpia előtt befejezték rajtuk a dicstelen történetet a fasiszták 1943-as bukásával és a köztársaság ’46-os kikiáltásával.

A sportkomplexum tőszomszédságában található, szintén jellegzetesen fasiszta architektúrájú épület Mussolini pártjának egykori központjául épült. Ma a Külügyminisztériumnak ad otthont.

Az épület az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) központja. A '30-as években épült, ahogy az atlétikai pálya is. A heroikusnak szánt, de szerintem néha komikus sportoló-szobrok között bárki sportolhat.

A CONI székháza belülről. Már csak kevesebb mint 500 nap van a párizsi olimpiáig.

EUR: a jövő városa Róma peremén

Az EUR a '30-as években

Mussolini az olimpia mellett világkiállításról is álmodott. A helyszín a Róma központjától távol épülő új városrész, az EUR (Espozitione Universale di Roma). Itália az 1941-es Világkiállítás rendezési jogát kapta meg, aminek a Duce az eltolását is elérte ’42-re, a ’Marcia su Roma’ huszadik évfordulójára.  A fasizmust éltetni készülő expót, ahogy a rendszert is, elsodorta a világháború. A kiállítás helyszíne, illetve az ideálisnak tartott város viszont részben felépült. Az antik Róma és a modern fasiszta Itália nagyságát, valamint a kettő közötti folytonosságot a neoklasszicista stílus, a monumentális épületek és a legidőtállóbbnak tartott anyagok, a márvány és gránit szimbolizálja. Mussolini annyiban sikerrel tervezett az örökkévalóságig, hogy az EUR fasizmus alatt elkészült épületei ma is állnak. Nincs belőlük sok, mert Olaszország hadba lépése után kevés erőforrás maradt az építkezésre. A városrészt azonban hasonló stílusban fejezték be a ’60-as olimpiára készülve. Úgy tervezték, hogy minisztériumok fognak a gigantikus épületekbe költözni. Végül az akkoriban egészben, vagy részben állami tulajdonú vállalatok tették az EUR-ba a központjukat, mint a Poste Italiane, az Eni, vagy az Alitalia.       

Mussolini a maketteket tanulmányozza. Az épületek többsége nem, vagy csak a háború után valósult meg.

A negyed építészetileg legjelentősebb alkotása a ’Palazzo della Civiltà del Lavoro’ (Munka Alapú Társadalom Palotája). Nincs új a nap alatt... A harmincas évek végén elkészült épület a Colosseum modern változata kíván lenni. Az ókori épülethez hasonlóan boltíves ablakok határozzák meg a homlokzatát. Összesen 216 (6 függőlegesen = BENITO; 9 vízszintesen = MUSSOLINI). A tervezők nem fogták vissza magukat az olasz nép magasztalásában se; mind a négy homlokzatot az „Un popolo di poeti di artisti di eroi di santi di pensatori di scienziati di navigatori di trasmigratori” (Költők, művészek, hősök, gondolkodók, tudósok, felfedezők népe) felirat díszíti.  

A földszinti boltívek szobrai a munka társadalmának 28 csoportját személyesítik meg a munkásoktól a jogászokon át a katonákig.  

Az EUR középpontjában is obeliszk áll. De mert csak az ’50-es években készült el, Mussolini helyett a távíró feltalálóját, a fizikai Nobel-díjas Guglielmo Marconit élteti.

Egy szobor talapzatáról pedig az is kiderül, hogy az EUR részben közmunkaprogram keretében épült. Vajon a szoborállítás vagy az ároktisztítás a társadalmilag hasznosabb elfoglaltság?

Ha ezt a Duce látná! Szokásos szombati kirakodóvásár az ’új olasz ember’ három fontos tulajdonságát, a rendet, szeretetet és a fegyelmet szimbolizáló épületek között.  

A Palazzo dello Sport építése az ’50-es évekre maradt.

 ’60-ban ökölvívó mérkőzéseknek adott otthont…

 …a 12 ezer férőhelyes csarnokban ma koncerteket rendeznek. Nemrég a még mindig aktív és népszerű Gianni Morandit élveztem benne.

A Palazzo dei Congressi falai között a vívómeccsek zajlottak. Ma kongresszusi központ.

Az EUR fejlesztése az utóbbi években ismét folytatódott. Az új kongresszusi központ. 

A fasiszták által megálmodott, de csak az ’50-es években megvalósított Római Civilizáció Múzeuma teremnyi makettek segítségével szemlélteti az ókori Róma fejlődését. Érdekes, látványos múzeum. Az épület és a kiállítási tárgyak állaga azonban annyira leromlott, hogy 2014-ben be kellett zárni. A felújításra azóta sincs pénz.

Egy másik monumentális kiállítótér, a Néprajzi Múzeum.

A negyed ridegségét fokozza, hogy alig vannak lakói. Az EUR-t a középületek mellett a legjelentősebb olasz vállalatok központjai uralják. A 90 országban jelen lévő, közel 100.000 embert foglalkoztató olajipari cég, az ENI központja. (Nálunk Agip kútjai révén volt ismert, míg a MOL fel nem vásárolta.)

Olaszország és egyben Európa egyik legnagyobb, 40 millió ügyféllel rendelkező bankja, az Unicredit római központja.

A 2013-ban átadott Torre Eurosky 32 emeletével Itália legmagasabb épülete.

Ez a kép régebben készült az EUR-ban. Wiki már nincs közöttünk.

Andreotti és az olimpia: a diktatúra épületei és a maffia embere

A ’60-as olimpia története leginkább az olasz politika korruptságát szimbolizálja. Jelképes, hogy az olasz szervezőbizottság elnöke Giulio Andreotti (1919-2013) volt. Az akkoriban a honvédelmi miniszteri tisztséget betöltő politikus a háború utáni olasz politikai élet hírhedt figurája. A játékokat megnyitó Andreotti neve összeforr a világháború utáni olasz történelemmel, valamint a maffia és a politika szoros kapcsolatával. ’45 és ’99 között 33 kormánynak volt a tagja, hétnek miniszterelnökként! Aktív évei alatt is köztudott volt, hogy szoros kapcsolatokat ápol a szervezett bűnözéssel, de 2002-ig kellett várni, amíg maffiakapcsolatok miatt 24 év szabadságvesztésre ítélték. Részletek a Könyvtacskó korábbi cikkeiben itt és itt.   

Az 1960-as olimpia megnyitója

Giulio Andreotti (1919-2013)

Andreotti megnyitja az ötkarikás játékokat. A NOB külön kérése ellenére előre megírt, maratoni hosszúságú beszédet olvasott fel. A következő szónok, Avery Brundage (a háttérben), a NOB elnöke a mikrofonokhoz lépve látványosan széttépte beszédének kéziratát, és csak néhány szót szólt.

Andreotti élete egyébként a filmművészetet is megihlette. A Paolo Sorrentino rendezésében készült film a magyar mozikban is látható volt.

„Olimpia Rómában és Nápolyban? Benvenuti a maffia hazájában!”

- írta a brit Telegraph római tudósítója, amikor Róma 2014-ben újra olimpia rendezésére pályázott. A külföldi és az olasz kommentátorok mellett az olasz közvélemény és az akkori ellenzék vezető ereje, a baloldali-populista ’5 csillag Mozgalom' (Movimento 5 Stelle, M5S) is kritikusan nézte a tervet. A mindig elszabaduló költségekre, a később nem hasznosítható épületekre és a korrupcióra hivatkoztak. Valamint azzal érveltek, hogy a pénzt inkább oktatásra, egészségügyre, lakásépítésre és közlekedési beruházásokra kellen fordítani. „A rómaiak a kátyúkra és az utcákat ellepő szemétre panaszkodnak, a stadionokat könnyű összekeverni az antik romokkal. Ez a város akarja megrendezni a világ legköltségesebb eseményét?” – tette fel a kérdést a Guardian tudósítója. „Itália recesszióban van, Róma lerobbant, utcáin a helyi bandák, a nápolyi Camorra és a szicíliai Cosa Nostra harcolnak a hatalomért, mindenütt korrupció” – folytatta. Veneto tartomány elnöke, Luca Zaia szerint, ha azt mondjuk, hogy „Róma alkalmas az olimpiára, egy pirosra festett 500-asra is mondhatjuk, hogy Ferrari”.  A ’16-os önkormányzati választásokat az M5S nyerte Rómában, az új képviselőtestület pedig nagy többséggel leszavazta az olimpiát.

Az egyik pályázó még a 2024-es olimpiára is Mussolini szellemében tervezte a stadiont...

A Könyvtacskó budapesti uszodatesztjéből kiderült, hogy az úszás az életem szerves része. Ezért hatalmas élmény volt a '30-as években épült úszó komplexum 'mozaik csarnokában' úszni, ahol a '60-as olimpia úszóversenyei is zajlottak és hét új világcsúcs született. A brit Anita Lonsbrough 200 méteres mellúszásban – a világon első nőként – két perc ötven másodperces időn belül úszott. Az USA úszói mind a négy váltószámot világcsúccsal nyerték. Magyarország 6 arannyal, 8 ezüsttel és 7 bronzzal az éremtáblázat 7. helyén végezte az olimpiát, de furcsa módon az úszók között még pontszerző helyen sem végzett magyar versenyző.

Petrus Szabolcs