Állandó lakcím több országban. Jogilag kétséges. Gyakorlatilag lehetséges és szükséges. Nem lehet nélküle menedzselni a mindennapokat, akár csak egy internet-előfizetést kötni. Viszont számos költség és kellemetlenség forrása. Mindezt Szabolcs története példázza.

Egy igazi európai

Történetünk főszereplőjét Szabolcsnak hívják, akárcsak e sorok íróját... Párhuzamosan él Itáliában, Magyarországon és Németországban. Genovában és Münchenben saját lakásban, Budapesten szüleinél. Magyar-német állampolgár. Online dolgozik egy német egyetemen és magyar újságoknak. A legtöbb időt Itáliában tölti, de körülbelül évi 3 hónapig van Budapesten és összességében kevesebb ideig, de tucatnyi alkalommal Münchenben. Három állandó lakcíme van.

Jogilag bizonytalan, gyakorlatilag lehetséges

Az európai ország törvényei nem tiltják kifejezetten, hogy egy másik országban is bejelentkezzünk. Ezt meg is tehetjük, mert a tagállami lakcímnyilvántartások nem szinkronizáltak.

A német-osztrák terminológia egyértelművé teszi, hogy ez nem jogszerű: a Hauptwohnsitz (fő lakóhely) „az életvezetés középpontja.” Középpontból márpedig csak egy van. De az osztrák, aki alapvetően Bécsben él, de gyakran sütkérezik malagai nyaralója teraszán, Nebenwohnsitz-et (melléklakóhelyet) jelenthet be oda, „ha kapcsolódási pontjai vannak az életvezetéshez”, például az ott töltött időn, szolgáltatások rendszeres igénybevételén és ismeretségeken keresztül. Ausztriában lehetőség van arra is, hogy valakinek csak Nebenwohnsitz-e legyen, például egy ott tanuló külföldi diáknak, vagy akár a tartósan a malagai napfényt élvező osztráknak. Szabolcsnál Genovában ennél többről van szó. Ráadásul a külföldi Nebenwohnsitz-et az osztrákkal szemben a német jogszabályok nem ismerik, ahogy a magyarok se.

Itáliában van residenza anagrafica (bejelentett lakóhely), „a lakott ingatlan helye, ahol rendszerint tartózkodunk”. Valamint residenza temporanea (ideiglenes lakóhely), „ahol munkavégzési, tanulmányi, családi vagy egészségügyi okból legfeljebb egy évig vagyunk”. Ez csak belföldi lehet, bejelentése opcionális. Létezik viszont az AIRE (külföldön élő olasz állampolgárok jegyzéke). A külföldre költözés után egy év van az itáliai lakcímük kijelentésére és a külföldi regisztrálására.  

A magyar jogban az állandó lakóhely az életvitelszerű tartózkodás helye és „az állammal való hivatalos kapcsolattartásra, valamint a lakóhelyhez kötött jogok és kötelezettségek megalapozására” szolgál. A definícióból nem következik, hogy ne lehetne külföldön is állandó lakcímünk, ami egy másik állammal való hivatalos kapcsolattartásra, valamint a lakóhelyhez kötött jogok és kötelezettségek megalapozására szolgál az adott országban. Ennek ellenére, ha élünk a külföldi állandó lakóhely bejelentése lehetőségével, a hazait meg kell szüntetnünk. A tartózkodási hely, ahol „a lakóhely-változtatás szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodunk”, csak belföldi lehet.

Több állandó lakóhely kizárt?!

I.B. francia állampolgár, de Írországban él feleségével és gyermekeivel. Mégis Franciaországban dolgozik, ahova heti rendszerességgel utazik és ahol saját lakása is van. Ezért Franciaországban indította a válóperét. A bíróság megállapította, hogy mindkét helyen életvitelszerűen tartózkodik, de az Európai Bíróság (EB) állásfoglalását kérte abban a kérdésben, hogy két állandó lakcím jogkonform-e az EU-ban.

Az EB az I.B.-ítéletben (C-289/20) megállapította, hogy nincs európai definíció, ezért az ítéletben - a 987/2009 uniós rendelet figyelembevételével – szempontokat fektetett le, amelyek alapján el lehet és kell dönteni, hol az állandó lakhelyünk. Sőt, a szempontokkal egyenesen kizárt, hogy ne jutnánk egyértelmű eredményre és valóban több állandó lakóhelyünk lenne. Ez megerősíti a korábbi Louloudakis-ítéletet (C‑262/99).

Az EB szerint a gyakorlatban lehet több szokásos tartózkodási helyünk, de a több állandó lakóhely sérti a jogbiztonság elvét. Két kérdés megválaszolásával minden kétséget kizárólag el kell dönteni, melyik az elsődleges lakóhelyünk: 

• Hol szándékozunk kialakítani érdekeltségeink központját?
• Hol tartózkodunk kellő mértékben állandó jelleggel?

A kérdésekre a következő szempontok figyelembevételével kell választ adni:

• Tipikus fizikai tartózkodási helyünk.
• Gyermekeink iskolájának helye.
• Szakmai tevékenység gyakorlásának és vagyoni érdekeinknek a helye.
• Hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel fennálló kapcsolataink jellege.
• Életmódunk és szokásaink. 

I.B. esetében a francia bíróság feladata a mérlegelés.

Evidens és meglepő szempontok

A tagállamok bíróságai és hatóságai konkrétabb, részben kreatív szempontokat alapján döntik el, hol az állandó lakóhelyünk. 

• Van-e saját használatú lakásunk, akár tulajdon, akár bérlemény? Több lakás esetén a méret mellett az meghatározó, melyiket használjuk házastársunkkal, gyerekeinkkel, illetve háziállatunkkal közösen!
• Baráti körünk lakóhelye, nemzetisége, ami egy német bíróság adóügyben hozott döntése szerint leginkább a közösségi oldalak segítségével deríthető fel. Így egy adócsalási ügyben kinyomozták, hogy a terhelt ismerősei, üzletfelei nem tudták, hogy Ciprusra költözött volna, ergo jogellenesen jelentkezett be a mediterrán adóparadicsomban.
• Szociális életünk középpontja. Sportosoknak hol van fitnesz-, intellektuálisoknak színház-bérlete, hol tagok könyvtárban, szociálisan érzékenyeknek pedig egyesületekben; a betegesek hol járnak a legtöbbet orvoshoz?
• Közekedési szokásaink: van-e tömegközlekedési bérletünk vagy parkolási igazolványunk?
• Munkavégzésünk helye. De ennél fontosabb, honnan járunk munkába, mert nincs akadálya hetente többször Bécs és London között ingázni – állapította meg egy osztrák bíróság.
• Egy dán bíróság szerint pedig a nyugdíj kifizetési országánál fontosabb, hol költjük el azt. Lásd a skandináv nyugdíjból a mediterrán napsütést élvezőket!

A bíróságok abban is egyetértenek, hogy

• mindig egyéni mérlegelésre van szükség;
• egyetlen szempont döntő lehet;
• a tények beszélnek; irreleváns, mit tartunk állandó lakóhelynek.
• a körülményeink változásával a mérlegelés eredménye is változhat.

A puding próbája az evés!

Szabolcs home office-ban Magyarországra és Németországra dolgozik Itáliából, tehát előbbiekhez kapcsolódik anyagi érdek. Saját használatú ingatlana Münchenben és Genovában is van, Budapesten csak szobája a szüleinél. Gyereke nincs, kutyája igen, aki Szabolccsal együtt változtatja lakhelyét. A német vezényszavakra (nem) hallgat (Komm!, Sitz!), de Szabolcs magyarul ’beszélget’ vele. A kutya útlevele magyar, Szabolcsnak német és magyar is van. Orvosa mindhárom országban van, ahogy gazdájának is. A Facebook tanúsága szerint Szabolcsnak a legtöbb barátja budapesti, de van sok német, viszont olasz viszonylag kevés, habár Genovában tölti a legtöbb időt. Nagyon sportos, ezért van tagságija egy müncheni, egy genovai, egy budapesti, sőt egy törökbálinti uszodába is. Könyvtárba Münchenben és Genovában van beiratkozva. Színházba nagyon sokat jár, leginkább Budapesten. Számos közüzemi és egyéb, a mindennapokban elengedhetetlen szolgáltatás nyújtójával van szerződéses kapcsolata mindhárom országban.  

Lakcím nélkül nem lehet és nem is szabad

Szabolcsnak nem a lakcímkártyák gyűjtése a hobbija. Megállapította, hogy állandó lakcím nélkül lehetetlen valahol huzamosabb ideig élni. Nem fizethet elő a közüzemi szolgáltatásokra, nem nyithat bankszámlát, de még telefonelőfizetése se lehet. Nem kap közterületi parkolási kártyát, és az önkormányzat által szubvencionált szolgáltatásokat, mint a könyvtár vagy az uszoda nem, vagy csak drágábban veheti igénybe.

Ráadásul bejelentkezési kötelezettség is van. Három hónapig szabadon tartózkodhatunk bármely EU-tagállam területén. Ha több ideig maradunk, illetve munkavállalási, letelepedési céllal érkezünk, az adott tagállam szabályai szerint be kell jelentkeznünk, aminek elmulasztását szankcionálhatja a nemzeti jog – fogalmaz a 2004/38/EG irányelv 8. szakasza. Itáliában 20 nap, Németországban és Ausztriában két hét, Magyarországon csak három napunk van a bejelentkezésre!

A tagállami hatóságokat csak az érdekli, hogy körülményeink alapján életvitel szerint élünk-e az országukban. Az ő nézőpontjukból nem releváns, hogy hasonló körülmények egy másik országban is fennállnak. Ahogy az se érdekli őket, hogy ha körülményeink alapján egy másik országban is kimerítjük az életvitelszerű tartózkodás feltételeit, ezért ott is be kell jelentkeznünk, előáll a többszörös bejelentkezéssel megoldhatatlan jogi problémája. A hatóságok a közteherviselési kötelezettség alóli kibújást látják a be nem jelentkezésben.

Egészségügy és szociális juttatások

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 EU-rendelet értelmében az adott tagállamban szociális juttatásokra és a közegészségügyre az állandó lakóhellyel rendelkezők jogosultak, függetlenül attól, hogy az adott ország, vagy más tagországok állampolgárai. Főszabály szerint a Münchenben bejelentkezett magyaroknak a németekkel azonos feltételek szerint jár a rendszeres szociális segély, közismert nevén a ’Hartz IV’.

Másik oldalról a lakcímnyilvántartásban szereplőknek egészségbiztosítás- kötési, illetve járulékfizetési kötelezettségük van. Az inaktívak, tehát akik nem dolgoznak Magyarországon és Olaszországban csak havi 8.250 forintot, illetve évi 387 eurót fizetnek. A németeknél jóval drágább, havi 210 euró a biztosítás. Így a magyar és német munkáltatóknak dolgozó, olasz nézőpontból inaktív Szabolcs, ha bejelentkezik Genovában, évi 387 euró egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Sőt, ha nem jelentkezik be, mert más országban van már állandó lakcíme, de ideje nagyrészét Itáliában tölti, szabálysértési bírságra számíthat, az egészségbiztosítási járulékot pedig visszamenőleg fogják kiróni rá. 

A java most jön!

Külföldi rendszámú autója bárkinek lehet, de a tagállamok többségében a lakcímnyilvántartásban szereplőknek tilos huzamosabb ideig ilyennel közlekedni. A hatóságok a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alóli kibújást látják ebben. Az ellenőrzés szigora változó.

Magyarországon a regisztrációs adó és a szlovák rendszám problémája közismert. A német jog szerint, ha német lakcímünk van, vagy akár ennek hiányában vagyunk életvitelszerűen az országban, „haladéktalanul” németre kell cserélni a külföldi rendszámot, ami a gyakorlatban egyéves türelmi időt jelent. A honosítás egyórás ügyintézéssel jár és mindössze 31,50 euró.

Itáliában a bejelentkezéstől számítva 90 nap van a honosításra. A bírság drákói, 400-tól 1.600 euróig terjed és az autó az átírásig zár alá kerül! Utóbbira ilyenkor 30 nap van, a határidő túllépése esetén automatikus elkobzás jön! Létezik azonban a ’külföldi autók jegyzéke’ (REVE) a jogszerűen külföldi rendszámmal járóknak, tipikusan a külföldön dolgozó és oda rendszeresen ingázó olaszoknak, akik a határövezetben élnek. Genova nyilván nem ilyen hely. Aki nyilatkozatot tesz, hogy azért nem honosít, mert kéri felvételét a REVE-be, de ezt elmulasztja, 712 és 3.588 euró közötti bírságot kockáztat!

Szabolcs másfél éve genovai lakos, de müncheni rendszámú autóval járta Itáliát, mígnem a Polizia Locale két motoros járőre megállította (városi rendőrség, a tucatnyi rendészeti szerv egyike). Tragikomikus történet vette kezdetét. A szót vivő fiatal rendőrnek az ellenőrzés során ugorhatott be, hogy a rendszámmal valami nem kóser. Nem lehetett tisztában az eljárás menetével, kollégáját pedig – közönyös viselkedéséből ítélve – nem foglalkoztatta a dolog, ezért erősítést hívott. Az immár két motoros és kettő-kettő, autón érkező rendőrből álló kupaktanács úgy döntött, ’az autó telephelyére’ kísérik Szabolcsot. A biztonság kedvéért magukhoz vették német személyijét. Joggal nem bíztak követési képességükben. A negyedórás út alatt a KRESZ-szabályok betartására nyilván kínosan ügyelő Szabolcsnak mindannyiukat sikerült ’leráznia’! A néhány perccel később érkező, headset-jén a központtal tanácskozó fiatal motoros közölte, hogy 280 euró lesz a helyszíni bírság: „Lehet kártyával is fizetni. Ha nem tud, lefoglaljuk az autót.” Szabolcs a PIN bepötyögése közben nem sejtette, hogy a java csak ez után jön: „30 nap van a honosításra. Megtörténtéig az autó zár alá kerül. Határidő-mulasztás esetén automatikus az elkobzás.” Innentől egyenesen nagyvonalúságnak tűnt, hogy az autó telephelyén pihenhet a processzus végéig – méretes ’Lefoglalva’ matricával a szélvédőn. A fiatal rendőr egy kézikönyv segítségével (!) elkezdte írni a jegyzőkönyvet; a szigorán láthatóan csodálkozó kollégája minduntalan órájára pillantott; az ügyre ráunó autós járőrök távoztak. Szabolcs megtudta, hogy a matrica eltávolítása bűncselekmény (’hatósági jel megrongálása’), a használat jogkövetkezménye pedig az elkobzás. A szíves tájékoztatásért cserébe elmesélte a rendőrnek, hogy téved, ha azt hiszi, hogy a honosítással véget ér az ügy. Ezt a kötelezettséget a magyar és a német jog is előírja az állandó lakcímmel rendelkezőknek. Az eset tehát Magyarországon és Németországban is megismétlődhet, majd a németre ’visszahonosított’ autóval Itáliában elölről kezdődhet… A kijelentkezés a másik két országban nem alternatíva, mert lakcím nélkül lehetetlen menedzselni a mindennapokat (lásd fentebb). A jogvégzett Szabolcs felvázolta az egyetlen jogilag tiszta, de abszurd megoldást: mindhárom országban autót fenntartani, kínosan ügyelve arra, hogy az olasszal sose menjen Németországba, vagy fordítva. Még szerencse, hogy van Genova-München repülő- és vonatjárat is...

A közlekedési hatóságot (Uffici della Motorizzazione) a rendszerint Dante Poklához hasonlított bürokrácia legmélyebb bugyraként írták le Szabolcs olasz ismerősei. Figyelmeztették, hogy esélye sincs profi segítség nélkül boldogulni. Még a hivatal ügyfélszolgálatán is azt tanácsolták, bízzon meg egy ügyintézésére szakosodott céget. Az olaszok többsége még a jogosítványa meghosszabbításánál is ezt teszi! Jó ötlet volt. Egy ’Agenzia pratiche auto’ alig két hét leforgása alatt potom ezer euróért megszerezte az olasz rendszámot. Ezután már semmiség, mindössze 4-5 órás vesződség volt két nekifutásban a kötelező biztosítást megkötni.

Drága volt, sokáig tartott, de sikerült. Ezzel viszont a probléma nincs megoldva...

Petrus Szabolcs