50, 60 éve írt könyvei reneszánszukat élik. Japánul, portugálul, olaszul és észtül is megjelennek. Janikovszky Éva Szabó Magda után a második legtöbb nyelvre lefordított, külföldön legtöbb példányban kiadott magyar író.

„Rettenetesen nagy jelentősége van a kíváncsiságnak. Ha egy levéltárban ülök, a koszos iratokat forgatom és rábukkanhatok olyan dolgokra, amiket senki sem tud, csak én most, itt, fantasztikus érzem magam” – mesélte Ormos Mária egy interjúban. A ’14 és ’45 közötti történelem tudósa, a…

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sohasem című munkája érdekes szerkezetű regény. Egyszerre egy hatalmas építőjáték, amelyben csak a legvégén, a legutolsó utolsó kocka felhelyezésekor láthatjuk egészében és érthetjük meg az építményt, amivel oldalak százain dolgoztunk az idén Libri közönségdíjat…

  A Gálvölgyi. A paródia nagymestere. Neve egybeforr a Gálvölgyi-show-val és a színvonalas szórakoztatással. Évtizedekig az ország egyik legismertebb és legkedveltebb színésze volt. Az utóbbi időben kiszorult a médiából, színházban is kevesebbet, leginkább a Játékszín könnyű darabjaiban játszik -…

Tamási Áron, Nyírő József, Sütő András, Wass Albert – máig velük azonosítjuk az erdélyi magyar irodalmat. Különböző életutak, értékrendek és kvalitások. Stílusukban, témaválasztásukban azonban mind „népies írók”. Isten háta mögött élő, nyomorgó parasztság sorsának bemutatói. Távolba taszítják az…

Botrány után Sokaknak semmi. Feledésbe merült a ’11-es, hatalmas botrányt kavaró publicisztikája. Az Amerikai Népszavában honfitársait szapulta. Szíve joga. Viszont a magát balliberálisnak tartó, a faji ideológiát mélyen elítélő író gondolatait azzal vezette be, hogy „a magyar genetikusan…

Aczél Endre (1944-2018) az elmúlt évtizedben már ritkábban tűnt fel a médiában, majd 2016 tavaszától, a Kiss László-ügy után teljesen eltűnt. "Kirúgtak mindenhonnan […] sikerült néhány óra leforgása alatt tönkretenni" – foglalta össze tömören szerencsétlen megszólalása következményeit. Dicstelenül…

Idén Terézia Mora kapta a német nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Georg-Büchner-díjat! A döntést kedden tette közzé a darmstadti székhelyű Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia. A dicsőség mellett 50 ezer euróval járó díjban 1951 óta olyan, mára klasszikussá vált írók részesültek, mint…

Csúcsforgalom, zsúfoltság a 9-es buszon, és arra is figyelnem kell, hogy senki ne taposson a kutyulimra. Nem egy kéjutazás – gondolom magamban. Aztán a tömegben felismerni vélem Nádasdy Ádámot. Köteteit, műfordításait, interjúit, cikkeit sokszor olvastam, rádióműsorait is rendszeresen hallgatom.…

Nápoly és a dél-olasz város nevét viselő öböl kedvenc úticéljaim egyike. A kaotikus nagyváros számos látnivalóval és fantasztikus gasztronómiával, az öböl három szigete, Capri, Ischia, Prociada és a Sorrentoi-félsziget pedig egyedülálló természeti szépségekkel vonzzák az utazót. Magyarok számára egy…

A japán-magyar kulturális, gazdasági, nyelvi (?), rokoni (???) kapcsolatok után ennek a nagyon távoli, a mienktől nagyon különböző kultúrájú országnak a mindennapjaiba szeretnénk bevezeti a Könyvtacskó olvasóit. Ebben Boris Martiniovic, egy napokban megjelent, Japánban játszódó regénye, a Tokiói…

Japán már többször volt téma a Könyvtacskón. Először egy Jukio Misima, majd egy Haruki Murakami regényt mutattunk be. Misima kapcsán írtunk a japánok (homo)szexualitáshoz fűződő különös viszonyáról. Furcsa véletlen, hogy A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokéveit, az első Murakami regényt, amely a…

Előző bejegyzésünkben a krimi múltjával és jelenével foglalkoztunk. Megállapítottuk, hogy a műfaj virágzik, az angolok, amerikaiak és skandinávok mellett olasz, francia, vagy például orosz írók is szép sikereket tudtak elérni. De mi a helyzet a magyarokkal? 

Nem akarom sok moly.hu kommentelőhöz hasonlóan a teljes magyar, kortárs szépirodalom lehúzásával kezdeni Kun Árpád kötetének méltatását. Holott megértem őket. A kortárs szépprózában sokszor a stílus áll a középpontban, a történet vézna, követhetetlen, érthetetlen. Az író a művészet Parnasszusán van,…

Vámos Miklós saját elmondása szerint novellistából lett kis-, majd (nagy)regényíró. E fejlődés mögött piaci okok is állnak. A novella nehéz műfaj, az olvasók nem keresik, így a kiadók is ódzkodnak tőle. Ez alkalommal az én ízlésem is egybeesik a mainstreammel: sok-sok elolvasott könyvvel a hátam…

A Könyvtacskó követői tudhatják, nem csak szépirodalmat olvasunk. Valljuk, hogy szórakoztató könyvet, vagy éppen izgalmas krimit írni legalább olyan kihívás, mint társadalmunk összetett problémáit boncolgató, vagy a lélek legmélyebb bugyraiba vezető szépprózát. A jó krimi amúgy is többet nyújt…

Tévéműsoraiból kiderülhetett már, hogy Kepes András világutazó. Nem a tömegturizmus által felkapott helyek vonzzák. Kultúrákat, szokásokat, embereket, a mindennapok sokféleségét igyekszik megismerni. Utazásainak, a világ legkülönbözőbb pontjain töltött fiatalságának (Argentína, Libanon, USA), és nem…

Hegyi Barbarát nem csak a Víg és a Pesti színpadáról, tévésorozatokból valamint a 4-6-os villamosok hangszóróiból ismerhetjük. Hobbiszakácsként és gasztroalbumok szerzőjeként is hírnevet szerzett magának: A 2012-es „Abraka babra - Monológok a konyhámból” című kötet után tavaly új receptgyűjteménnyel…

A kétezres évek elején, mint sokan mások, én is kiröhögtem Faludyt, gyakran köszörültem rajta a nyelvem. De miért is? Mert kilencven felett sem volt hajlandó nyugdíjasotthonba vonulni, tejbepapit enni, élve eltemetni magát? Mert nagy ívben tett mások véleményére? Mert volt ereje és bátorsága élvezni…

Történelmi regény: Elmúlt korokban játszódó, rendszerint hosszabb időintervallumot felölelő, család vagy történelmi személyiség fordulatos, nem ritkán megrázó életét elénk táró kötet – szeretem az ilyen regényeket; az oroszok különösen nagyok benne, szépirodalmi igényességgel űzik a műfajt.…

  Az 1956-os forradalom nehéz téma. A Kádár-korszakban, mint miden kényes kérdés, agyon lett hallgatva, a rendszerváltás idején a csapból is folyt, mára leginkább közönnyel tekintünk rá. Egy közvéleménykutatás szerint a lakosság mindössze tíz százaléka tartja október huszonharmadikát a legfontosabb…

Rendhagyó módon kezdjük néhány adattal: a három kötetes, 1506 oldalas regényen közel húsz évig dolgozott a szerző; Christina Viragh német nyelvű fordítása, amiért a Lipcsei Könyvvásár fordítói díjában részesült, öt év alatt készült el; a regénynek nincs főszereplője, van viszont hozzávetőleg…

Az elmúlt időszakban világviszonylatban Timothy Snyder „Fekete föld“ című szakkönyve, blogunkon pedig a kötetről szóló bejegyzés kavart meglehetősen nagy vihart az antiszemitizmus témakörében. Mivel régóta foglalkoztat a kérdés, ezért elolvastam a téma hazai klasszikusát, Bibó István (1911-1979)…

Egy Magyarországon játszódó meleg történet, magyar, nevét vállaló író tollából. Öröm, hogy van ilyen, így a hibák felett is könnyebben szemet hunyok. Beszéljünk is inkább a pozitívumokról! Noel és Bence szerelmének története egy igazi  meleg történet: benne van minden olyan probléma, amivel azonos…

Néhány hete írtunk Végh Antal „Könyörtelenül” című dokumentumregényéről, amely az 1973 januári balassagyarmati túszdrámát dolgozza fel. A minap, egy véletlen folytán a város környékén jártám; a kínálkozó alkalmat kihasználva beugrottam Nógrád megye történelmi székhelyére, hogy fényképekkel…

A következőkben két dokumentumregényről lesz szó. Ám mindenekelőtt  tisztázzuk, mit is takar a kifejezés! Az élet annyi izgalmas, tanulságos eseményt szül, hogy a fikció nem szükségszerű eleme a regényírásnak. Az író feladata, hogy a megtörtént eseményeket szépirodalmi formába öntse és az olvasók…

Divat a retró, a szabadságjogokat nem sokra tartó, de lét- és közbiztonságot garantáló Kádár-korszak iránti nosztalgia. A Könyvtacskó enged a nyomásnak; retró sorozatot indítunk! Már az első írásunkkal belecsapunk a lecsóba, cikkünk ugyanis nem csak retró, de bulvár is; jó magyar szokás szerint,…

Mai értékítélettel két géniusz életét tárja elénk Péterfy Gergely a XVIII. századból, akik azonban kortársaik szemében barbárok voltak. Kazinczy Ferencnek a „nagy magyarok” tipikus sorsa jutott osztályrészül. Ma, mint jelentős irodalmárunkra, anyanyelvünk megújítójára, nemzeti függetlenségünk…

1944. október 15-16-án, a sikertelen kiugrási kísérlet után, a Gestapo elrabolta Horthy Miklós fiát, és ezzel Horthy Miklóst Szálasi kinevezésére és egyidejűleg lemondásra kényszerítették, majd feleségével, menyével, unokájával és néhány közeli munkatársával a bajorországi Weilheim közelében…

Föld! Föld!, 1972 Ahogy már a cikksorozat Márai Sándor életét röviden bemutató, első részében írtam, a „Föld! Föld!” című regényt az irodalomtörténet az „Egy polgár vallomásai” folytatásának tekinteti. Ez azzal a megszorítással igaz, hogy a kötet az 1944 (Magyarország német megszállása) és az…