A többségnek semmi. Kevesen emlékeznek 2011-es, akkor hatalmas botrányt kavaró publicisztikájára. amiben a magát balliberálisnak valló író a ’magyart genetikusan alattvalónak’ minősítette. A közélet pártállástól függetlenül felháborodott. Kertész sértődötten kért bocsánatot: „A publicisztikámban…

Tamási Áron, Nyírő József, Sütő András, Wass Albert – máig velük azonosítjuk az erdélyi magyar irodalmat. Különböző életutak, értékrendek és kvalitások. Stílusukban, témaválasztásukban azonban mind „népies írók”. Isten háta mögött élő, nyomorgó parasztság sorsának bemutatói. Távolba taszítják az…

Botrány után Sokaknak semmi. Feledésbe merült a ’11-es, hatalmas botrányt kavaró publicisztikája. Az Amerikai Népszavában honfitársait szapulta. Szíve joga. Viszont a magát balliberálisnak tartó, a faji ideológiát mélyen elítélő író gondolatait azzal vezette be, hogy „a magyar genetikusan…

Alan Hollinghurst (1954) nevét nálunk kevesen ismerik, pedig a kortárs angol irodalom legjelentősebb alakjainak egyike. Aligha akad író, aki éleslátóbban és szellemesebben mutatná be az angol társadalom merev osztályszerkezetét, különös tekintettel az elitre.

Csúcsforgalom, zsúfoltság a 9-es buszon, és arra is figyelnem kell, hogy senki ne taposson a kutyulimra. Nem egy kéjutazás – gondolom magamban. Aztán a tömegben felismerni vélem Nádasdy Ádámot. Köteteit, műfordításait, interjúit, cikkeit sokszor olvastam, rádióműsorait is rendszeresen hallgatom.…

Az Európai Uniót a mai formájában nem lehet fenntartás nélkül támogatni. Az euroszkeptikusok viszont egyszerűen buták, semmit nem tanultak kontinensünk történelméből - vallja az egyesült Európa elkötelezett híve, Robert Menasse. Hogy az osztrák író az európai eszme szószólója, mi sem mutatja jobban,…

XX. századi angol kisregény, amelyről a szigetország irodalmának XIX. századi monumentális klasszikusai jutnak az olvasó eszébe: „Twist Olivér”, „David Copperfield”, „Karácsonyi ének”. Nyomasztó történetek nyomorról, kiszolgáltatottságról, munkásokat kizsákmányoló kapitalistákról. Egy különbség…

Önéletrajzi ihletésű, de nem egy az egyben írónk életét feldolgozó regény. In medias res a lövészárokba csöppenünk; a kötet főhőse, egy közkatona narrációjában szembesülünk egy háború borzalmaival. Pontosan hol, mikor játszódnak a történet? Valahol a nyugati fronton az első világháború alatt. Ennél…

Vámos Miklós saját elmondása szerint novellistából lett kis-, majd (nagy)regényíró. E fejlődés mögött piaci okok is állnak. A novella nehéz műfaj, az olvasók nem keresik, így a kiadók is ódzkodnak tőle. Ez alkalommal az én ízlésem is egybeesik a mainstreammel: sok-sok elolvasott könyvvel a hátam…

„Ah, Houellebecq, te kis arrogáns szexista tirpák fasz, mégis hogyan bánhatsz ennyire jól a szavakkal?“

Édouard Louis kötete, az elmúlt év egyik legnagyobb franciaországi könyvsikere, egyszerűen csak elszomorított volna, ha az ötvenes években, vagy napjaink Oroszországában játszódna. De mert a helyszín, illetve az időpont a kétezres évek Franciaországa, döbbenetet éreztem a huszonéves író önéletrajzi…

Helyszín: Rechnitz, egy kis burgenlandi határtelepülés. Időpont: 1945 márciusa. Franz Podezin helyi Gestapo-vezető utasítást ad körülbelül kétszáz magyar zsidó munkaszolgálatos lemészárlására. Minderre a település melletti Batthyány-kastély tőszomszédságában kerül sor. Odabent Margit von Batthyány…

Rein regénye nem új: 1947-ben az első háború utáni bestseller volt Németországban. Aztán feledésbe merült, mígnem - a Könyvtacskón már bemutatott Hans Fallada „Halálodra magad maradsz” című regényéhez hasonlóan - újra felfedezték, kiadták. A téma is hasonló: ellenállás a náci Németországban.…

Amire büszke vagyok: a fehérorosz írónő munkásságát már a Nobel-díj odaítélése előtt ismertem, nagyra tartottam. Műfajt teremtett. Szépirodalmi igényességű riportköteteivel hangot ad az egyszerű embereknek, akiket háborúk, diktatúrák, összeomló társadalmi, gazdasági rendszerek gyötörtek…

A kétezres évek elején, mint sokan mások, én is kiröhögtem Faludyt, gyakran köszörültem rajta a nyelvem. De miért is? Mert kilencven felett sem volt hajlandó nyugdíjasotthonba vonulni, tejbepapit enni, élve eltemetni magát? Mert nagy ívben tett mások véleményére? Mert volt ereje és bátorsága élvezni…

Történelmi regény: Elmúlt korokban játszódó, rendszerint hosszabb időintervallumot felölelő, család vagy történelmi személyiség fordulatos, nem ritkán megrázó életét elénk táró kötet – szeretem az ilyen regényeket; az oroszok különösen nagyok benne, szépirodalmi igényességgel űzik a műfajt.…

Történetében, dramaturgiájában, stílusában szinte tökéletes regény, amelyből megértettem, miért számít Houellebecq az irdalom fenegyerekének. De kezdjük az elején! Adva van – csakúgy, mint a Könyvtacskón már bemutatott „Térkép és táj” esetében – egy középkorú, magának való, társadalmi érintkezéseit…

  Az 1956-os forradalom nehéz téma. A Kádár-korszakban, mint miden kényes kérdés, agyon lett hallgatva, a rendszerváltás idején a csapból is folyt, mára leginkább közönnyel tekintünk rá. Egy közvéleménykutatás szerint a lakosság mindössze tíz százaléka tartja október huszonharmadikát a legfontosabb…

Rendhagyó módon kezdjük néhány adattal: a három kötetes, 1506 oldalas regényen közel húsz évig dolgozott a szerző; Christina Viragh német nyelvű fordítása, amiért a Lipcsei Könyvvásár fordítói díjában részesült, öt év alatt készült el; a regénynek nincs főszereplője, van viszont hozzávetőleg…

„Az állam – ez az orosz ember vallása, az uralkodóban tiszteli az istent, és engedelmeskedik. És nem akar semmiféle szabadságot. A szabadság általános tömegmészárlásba torkollik, a nép pedig a rendet kívánja.” – Az idézet származhatna a 2015-ben Nobel-díjjal kitüntetett Szvetlana Alekszijevics egyik…

A francia író neve hallatán sokaknak bizonyára csak a „Behódolás” című, tavaly Európa-szerte nagy vihart kavart regény ugrik be. De tévedés lenne azt hinni, hogy ez Houellebecq (ejtsd: Volbekk) egyetlen, vagy egyedüliként botrányt okozó regénye. Írónk és az eddig megjelent hat regénye már a…

  Reinaldo Arenas világhírű kubai költő, író, ellenzéki, aki 1990-ben, emigrációban vetett véget életének. „Mielőtt leszáll az éj” című, röviddel halála előtt íródott önéletrajzi kötete Hollywoodot is megihlette: 2000-ben az Oscar-, és Golden Globe-díjas Javier Bardem főszereplésével film készült…

Bő egy-másfél évtizede, mióta szélesebb körben ismertté és hozzáférhetővé vált a blogolás, sorra érkeznek a népszerűvé lett szerzők blogkönyvei hazánkban is. Nem mintha volna értelme a személyes, szak-, gasztro-, vicc-, vagy fotóblogok és így a „blogkönyvek” egy kalap alá vonásának, egyetlen fő…

Divat a retró, a szabadságjogokat nem sokra tartó, de lét- és közbiztonságot garantáló Kádár-korszak iránti nosztalgia. A Könyvtacskó enged a nyomásnak; retró sorozatot indítunk! Már az első írásunkkal belecsapunk a lecsóba, cikkünk ugyanis nem csak retró, de bulvár is; jó magyar szokás szerint,…

  A Vilniusban született, de élete nagy részét Franciaországban leélt és magát franciának valló Romain Gary (1914-1980) újrafelfedezett kötete, a "Lady L." a többszintű regény klasszikus esete. Egyrészt fordulatos, sok humorral fűszerezett kalandregény, piti és nagyban utazó szélhámosakkal,…

Föld! Föld!, 1972 Ahogy már a cikksorozat Márai Sándor életét röviden bemutató, első részében írtam, a „Föld! Föld!” című regényt az irodalomtörténet az „Egy polgár vallomásai” folytatásának tekinteti. Ez azzal a megszorítással igaz, hogy a kötet az 1944 (Magyarország német megszállása) és az…

Márai Sándor életének áttekintése után az író minden bizonnyal legismertebb könyve, egy két részből álló önéletrajzi írás, habár írónk biográfiájának ismeretében szerencsésebb életrajzi mozaikok egyvelegéről beszélni. Nem egy esetben hiányoznak fontos történések, események, valamint bizonyos…

  Márai Sándor (1900-1989) a nemzetközileg legismertebb és legnépszerűbb XX. századi magyar író. Írásait több tucatnyi nyelvre lefordították, milliós példányszámban eladták; a hazai és külföldi kritikusok, irodalomtörténészek nem győzték magasztalni. Tapasztalatból tudom, hogy nincs olyan magára…

Bloggertársunk, (t)uri muri Dragomán György „A fehér király” című regényéről szóló cikkével debütált a Könyvtacskón. Kiváló írása az én érdeklődésemet is felkeltette, hogy azonban az olvasóink is profitáljanak, nem „A fehér királyt”, hanem annak kvázi folytatását, a „Máglyát” olvastam el.

“Kádár-Magyarországon az volt a jó, ha nem történt semmi. Minden ugyanazzal a kiszámíthatósággal haladt tovább, ahogyan a másodpercek múlását jelző pálcikaszámok a kvarcórám kijelzőjén.” 1985 nyarán a budapesti, ellenzéki értelmiség szűk köre talán már érezte, hogy inog a rendszer, de…