Albánia a vad diktatúráról, a bunkerekről és az elmaradottságról volt hírhedt. Mígnem felfedezték és dicsérték a turisták: festői hegyek, kisvárosok és tengerpart, a színes Tirana, tisztaság, nagyszerű konyha, vendégszeretet. Albánia elvarázsol!
Kurja – Albánia egy városban
A tízezres Kruja városa egyesíti, amiért érdemes Albániába utazni: középkori vár, arabos bazár, közel-keleties konyha, vendégszeretet festői hegyek között.
Az erőd tükrözi Albánia történelmét. Évszázadokig a legbefolyásosabb nemesi család birtokolták. Ők irányították az államiság nélkül albánok életét. A klán-uralom az albánok génjeibe ivódott. A vérségi kötelékek máig a társadalomi kapcsolatok mozgatói és kiirthatatlanná teszik a vérbosszút. Az oszmánok ostromait a nemzeti hős, Skanderbeg (1405-1468) verte vissza évtizedekig, aki szintén egy nemesi család feje volt. Kurja elestétől számítják a 400 évig tartó oszmán uralmat, ami alatt a város a baktásik balkáni központja volt. Ez egy iszlám vallásfilozófiai irányzat; követői végezték a hittérítést és a janicsárok szellemi-katonai nevelését. A baktásik közé tartozott Gül Baba. A szentként tisztelt baktási, Sari Saltuk Kurjában élt. Feltételezett sírja a vár felett búcsújáróhely fantasztikus kilátással: a vár, az óváros és a Qafë Shtama Nemzeti Park hegyláncai.
Albánia két viszontagsága is visszaköszön Krujában:
- A gyakori földrengések, melyek közül egy 1617-es teljesen elpusztította az akkor már oszmán közigazgatási, vallási, kereskedelmi központként virágzó várost.
- Enver Hoxha (fonetikusan Hodzsa), a kommunista/bolsevik/maoista diktátor rémuralma. A váron belüli Skanderbeg Múzeumot lánya, Pranvera Hoxha tervezte és legalább annyira szólt Skanderbeg, mint önjelölt utódja, Hoxha dicsőítéséről.
A vár után irány a belváros, a bazár! Szűk, hangos, autentikus, érdemes vásárolni és falatozni is; alkudni kötelező. Az arabos, törökös, görögös, olaszos albán konyha minden specialitás kapható. Az albánoknál minden étkezés svédasztal: sok fogást közösen és arabosan, tehát kézzel esznek. Például byreket (spenótos, túrós, sós rétes), petullát (félúton a lángos és a fánk között, lekvárral), grosht (sűrű bableves), dolmát (kvázi töltött paprika), sheqerparét (falatnyi sütemény mandulás tésztából cukor- és mézsziruppal). Amit pedig isznak: bozë (sűrű, 1%-os alkoholtartalmú, édes kukoricából készülő ital), kos (ivójoghurt), caj boronicët (fekete áfonya tea). Az albán konyha nagyszerű, a helybelieknek és a turistáknak sem hiányzik a McDonald’s és a Starbucks. Albánia ugyanis a kevés ország egyike, amit nem hódított meg a két lánc.
Durrës – az albán riviéra központja
Durrës Albánia második legnagyobb városa, legnagyobb kikötője és gazdasági centruma csak 30 kilométerre Tiranától. Az ókorban a görögök és a rómaiak, később a középkori Bizánc és az oszmánok számára is kapocs volt a Balkán és a tengeren csak 150 kilométerre fekvő Itália között.
Albániában a vallás fontos kérdés. A II. világháború előtt a lakosság 70 százaléka muzulmán volt. Hoxha a világon egyedüliként az alkotmányba írta, hogy ’Albánia ateista állam’ és megtiltotta a vallásgyakorlást. Napjainkban 55 százalék muzulmán, 10 római katolikus, 5 ortodox. A durrësiek büszke keresztény gyökereire, és arra, hogy elsőként fogadták be a Szent Földről menekülő ókeresztényeket. Az állítás nem bizonyított, az viszont tény, hogy már az I. században keresztény közösség élt a városban.
Durrës legújabb története a ’90-es évek Albániájának lenyomata. A kommunista rendszer, majd a gazdaság és az ország összeomlása után a kikötőből indult százezernyi albán exodusa túlzsúfolt lélekvesztőkön Itália felé. Miután az ország stabilizálódott, a belföldi turizmus központja lett. Épültek a hotelek, apartmanházak, nyaralók, az államnak viszont nem volt pénze az infrastruktúra fejlesztésére. Az áram, az ivóvíz és a csatornahálózat, valamint a szemétszállítás is összeomlott a túlterhelés alatt; a szemét és a szennyvíz is a tengerben kötött ki.
Mindennek már nyoma sincs. A tengerpart, a promenád és a belváros, akár egy nyugat-európai üdülőhelyen. A szolgáltatások színvonalasok, az árak viszont alacsonyok. Nem csoda, hogy nyáron dugig a város albánokkal és az egyre több külföldivel.
Amit a tengerpart mellett érdemes felkeresni:
- A II. századi, de csak 1996-ban felfedezett amfiteátrum.
Az utolsó albán király, Zogu nyári rezidenciája lenyűgöző panorámával a városra és a tengerre. Zogu előbb kormányfőként, majd köztársasági elnökként, 1928-tól ’39-ig pedig Európa egytelen muszlimuralkodójaként próbálta modernizálni és európaibbá tenni Albániát. Az olasz gazdasági, politikai, majd katonai nyomással azonban nem bírt. Mussolini Albániát elfoglaló csapatai emigrációba kényszerítették. Zogunak Apponyi Geraldine személyeben magyar hitvese volt. A grófnő biográfiája egyedi: felmenői virginiai dohányültetvényekből meggazdagodott milliomosok voltak. A két világháború között rendkívüli szépségű celebritásnak számított. Magánélete, házassága vezető újság- és pletykatéma volt Európa-szerte.
- A bel- és a külváros házfalait egyaránt színesítő graffitik, illetve inkább streetart alkotások miatt a melegben is megéri sétálni Durrësben.
Berat - „Az ezer ablak városa”
Albánia legismertebb idegenforgalmi attrakciója. A világörökségi címét hegytetőre épült várával és a hegyoldalára tapadó óvárosával érdemelte ki. A történelmi negyed képét egy XIX. századi földrengés után épült, egységesen fehér lakóházak, templomok és mecsetek határozzák meg. Berat a legveszélyeztetettebb világörökségek listájára is felkerült, mert az idegenforgalom felpörgése után számos új, stílusidegen ház épült az óvárosban. Néhány éve elméletben építési tilalom, a gyakorlatban viszont korrupció van…
A berati városnézéshez hozzá tartozik a középkori és a modern híd is, amik a várhegy lábánál kanyarodó Osum folyón ívelnek át. Ezekről és a másik oldal hegyeiről a legszebb a kilátás az „ezer ablakra”.
Az albán útikalauz nem ért végét. A következő bejegyzésben Tiranáról, a Balkán legszínesebb városáról lesz szó.
Petrus Szabolcs
Egyszerű, de nagyszerű az albán gasztronómiából: főtt kukorica megpirítva és vajjal megkenve.
Az utat a Kárpáteurópa Utazási Iroda idegenvezetőjeként tettem meg.
