Öt nap, nyolc város, két sziget, sok magyar emlék és még tengerparti strandolás is belefér – különleges körutazás Észak-Kelet-Itáliában.
II. rész
Velence - ahol a turizmus áldás és átok
Velence évi 30 millió látogatóval inkább reneszánsz Disneyland, mint élő város. A turizmus új gazdagságot hozott, de a város vesztét okozhatja. A 250 ezer velenceiből már csak 29 ezer a belvárosban.
Velencét a barbárok elől menekülők alapították. Az Adige folyó torkolatának mocsaras vidékén reméltek biztonságot. A vízbe cölöpöket verve építkezni kezdtek, majd a VII. század végén államot alapítottak, amely egészen 1797-ig fennállt.
Velence évszázadokig a demokrácia, a vallási és nemzetiségi tolerancia útján maradt. Itália leggazdagabb városa volt, alacsony bűnözési rátával, társadalmi harmóniával, puccsok és lázadások nélkül. Velence nem vett részt az itáliai belháborúkban. Tekintetét Kis-Ázsia felé vetette és hamarosan az Ázsia és Európa közötti szállítmányozás központja lett. A több lábon állás jegyében a pénzügyekkel és az ipari termeléssel (üveg, csipke, nyomtatás) is foglalkozni kezdtek a velenceiek. Így kiheverték, hogy Amerika felfedezésével a világkereskedelem ütőere az Atlanti-óceán lett.
A városvezetés szigorúan szabályozta a gazdaságot és a kereskedelmet. A hajók a város tulajdonába álltak, csak a meghatározott útvonalakon és időrendben szállíthattak. A gazdag kereskedőcsaládok kölcsönösen ellenőrizték egymást és drákói szigorral léptek fel a korrupció ellen.
Velence kormányzati és igazságszolgáltatási központja a Dózse-palota hatalmas épületegyüttes volt a Szent Mark téren. Évszázadokig tartó építkezés eredménye. Mai arculatát a XIV. századi bővítések határozzák meg. A dózse leginkább reprezentált, a hatalmo választott testületek kezében volt. Az épületegyüttes legmisztikusabb részének története elválaszthatatlan Sóhajok hídjától: a Dózse-palotában raboskodtak az államellenes bűncselekmények elkövetői; a cellák két épületrészben voltak, amit a híd kapcsolt össze. Nevét a legenda szerint a városban gyakran vendégeskedő angol költőtől, Lord Byrontól kapta.
A XIX. század végén a kereskedelem és az ipar leépül, a város elszegényedett. Így áldás volt a turizmus születése, és hogy az első vendégek között neves művészek voltak, akik világgá kürtölték a város egyedülálló szépségét. Sokak mellett visszatérő vendég volt Orson Welles, Truman Capote és Ernest Hemingway (Törzshelyüket, Harry’s Bar-jat kerüljük el, ha nem akarunk egy eszpresszóért 15 eurót fizetni!). A fasiszták az iparban látták a jövőt. A vegyipar kiépítése a ’70-es években új lendületet vett és ugyan munkahelyeket adott, de bűzlő kloákákká tette a csatornákat, szmogossá a levegőt.
A Budapesthez hasonló méretű Velence (415 km2) kétharmada tenger. A szárazföld pedig 176 sziget osztozik. A szigetek és a fősziget kerületei között évszázadokon keresztül munkamegosztás volt: a Szent Márk tér és környéke a közintézmények helye; az Arsenal a hajógyárak és dolgozóik otthona; Giudecca ipari központ; a Lido üdülőhely; a San Michele temető; Muarno az üvegfúvók; Burano a halászok szigete volt.
Lido
Giudecca
A turizmus Velence legfontosabb bevételi forrása, de tönkre tevője is. Megfizethető lakások helyett Airbnb; hullámverésükkel a palazzok alapzatát alámosó, a lagúnákat eliszaposító és a levegőt szennyező tengerjárók; élelmiszerboltok és gyógyszertárak helyett éttermek, szuvenírüzletek és luxusbutikok; a kevés szupermarketben csillagászati árak.
Kihalt Szt. Mark tér. A COVID alatt, hajnalban...
A tengerben fapóznán nyugodva palazzok több okból végveszélybe vannak. (1) A Velencei Köztársaság bukása óta, tehát immár 300 éve nincs szisztematikus csatorna karbantartása és bővítése. (2) Előbb az ipar, majd az óriáshajók miatti csatornamélyítések aláásták a paloták alapjait. (3) A klímaváltozás következtében a tenger 100 év alatt 23 centit emelkedett; egyre nagyobb az apály és dagály közti vízszint különbség, ami szintén aláássa a cölöpöket. (4) A palazzok fenntartása drága, így sok palota üresen áll, pusztul.
Az utolsó pillanatban érkező segítség lehet a MOSE, a 2003 óta épülő, 79 egységből álló mozgatható gátrendszer a nyílt tenger határán. Még csak részben van kész, de már 6 milliárd eurót emésztett fel, ráadásul a zsiliprendszer minden nyitása-zárása 200 ezre euróba kerül! Sokak szerint az olasz bürokrácia, politikai dilettantizmus és korrupció iskolapéldája.
A problémák ellenére a veleceiek maguk is csábítják a turistákat. Hogy az esős februárban is jöjjenek, a ’80-as években újjáélesztették a rég megszűnt karnevált. Évente megtartják az Arany Oroszlán díjáról ismert Velencei Nemzetközi Filmfesztivált, kétévente pedig a Biennálét.
A 175, összesen 38 km hosszú csatornán csak gyalog, privát hajóval, vízitaxival, vagy vízibusszal (vaporetto) lehet közlekedni. Gondolába csak a turisták szállnak, hisz 30 perc 100 eurót kóstál. Egy kivétel azonban akad: a Canale Grande két partja között nyolc helyen ingázó gondolák vonaljeggyel vehetők igénybe, viszont nincs ülőhely és „O sole mio” se, amit egyébként nápolyi dal. A ’gondola’ szó görög eredetű és arra utal, hogy az ülőhely fedett. Első leírása XIV. századi, de ekkor már a legfontosabb közlekedési eszköz volt, több mint 10 ezer hajózott a lagúnákon. A vaporettok XIX. századi megjelenésével lett tömegközlekedési eszközből taxi. Mérete is csökkent (hossza 11 m, szélessége 1,4 m), hogy könnyebb legyen egyedül kormányozni. Máig nyolc féle fából épül, 280 elemből áll és 500 munkaóra alatt készül el. 30 ezer euró (!) körül van az ára, viszont 35 év az élettartama. Körülbelül 500 hajózik belőle, egy 2013-as baleset óta rendszámtáblával és kötelező biztosítással. Shakespeare óta világhírű a gondola; fontos szerepet adott neki a ’Velencei kalmár’-ban, pedig sosem járt Velencében. Byron versekkel növelte az ismertességét, Wagnert pedig azzal, hogy egy gondolában érte halálos szívroham.
A Rialto Velence 398 hídjából a legtöbbet fényképezett. 48 méter hosszú, 22 széles, 2 pilléren és 6000 cölöpön nyugszik 500 éve. Velence legrégibb és a belvárosban a leghosszabb hídja. 1100 évig nem volt híd a Canale Grandén, további 400 évig pedig csak fa szerkezetű. A Rialto XVI. századi építését annyi vita és korrupció övezte, hogy a következőre, a Ponte dell'Accademiára még 400 évet kellett várni, amiről egyébként a legjobb a rálátás a Rialtora.
A belváros legmagasabb, egyik legrégibbnek tartott, de valójában legújabb (!) épülete a Szt. Márk tér harangtornya. A IX. századtól a Velencei Köztársaság szimbóluma; minden velencei uralom alatt álló városban épült hasonlót. Öt harangja volt évszázadokig az időmúlás, a veszélyek és a fontos események egyetlen közlője. Mígnem 1902-ben a turizmusták lustasága vesztét okozta: lifttel akarták bővíteni, amit nem bírt a szerkezet és összeomlott. A rögtön elhatározott újjáépítést – az Itáliában szokásos - viták, korrupció és csúszás kísérte, ami rossz minőséget eredményezett: összedőlést megakadályozandó a néhány évtized után újra kellett alapozni.
Velence nehéz, de lehet olyan éttermet találni, ami nem a turisták lehúzásáról szól. Néhány alapszabály: (1) Kerüljük a turisták fő csapásirányait! A milliónyi külföldi ugyan azon a tucatnyi utcán tapossa egymást, így még a főszigeten is könnyű autentikus részeket találni, nem is beszélve az egykori ipar-szigetről Giudeccaról. (2) Ne együnk pizzát, mert nincs tradíciója! A szűk utcákkal teli Velencében gyakran pusztított tűzvész, ezért évszázadokig tilos volt a nyílt tűzrakás, nem voltak pizzakemencék se. A velencei konyha pillérei a mindet körülvevő tenger gyümölcsei és a rízs, az észak-olasz síkság legfontosabb terménye: minestra di fagioli ai frutti di mare (sűrű leves babbal és tengeri herkengyűkkel), risotto nero (rizs tintahallal és a tintájával) risi e bisi (rizs babbal, sajttal és szalonnával), chicchetti (baguette falatok tonhallal).
Gasztronómia és nyugodt helyek a nyüzsgő városban:
Murano – az üvegfúvók és Szent Gellért szigete
A csöppnyi szigeten a XIII. század óta készülnek üvegtárgyak. A XVII. századi virágkorban 30 ezer lakos és 37 üzem népesítette be Margit-szigetnél alig nagyobb Muranot. Európa üveggyártási centrumában szigorúan őrizték a know-how-t: az üvegfúvók nem hagyhatták el Velencét, a szakmai titkok elárulóira halálbüntetés várt. A Versailles-i kastélyába tükörtermet álmodó XIV. Lajos hívása azonban túl csábító volt néhány muranoi fiatalnak. Miután így az üvegkészítés titka kitudódott, Murano elvesztett monopolhelyzetét, majd jelentőségét. A hosszú lejtmenet után a megszűnés szélére került üvegműhelyeket a turistáknak és az op-art-stílusú művészi üvegkészítés mentette meg.
Velencével ellentétben Buranon kevés, csak három templom van. A többit a XVIII. században lebontották, mert kellett a hely az üveggyáraknak. Velencei mintát követ a sziget legnagyobb temploma, a Basilica di Santa Maria e San Donato, valamint a hozzá kapcsolódó harangtorony (campanile). Főoltára alatt nyugszik a velencei Szent Gellért első magyar vértanú.
Burano – csipkeverő asszonyok és részeges férjek
A Margit-sziget ötödét kitevő Burano világhírű házai praktikus okból színesek: az asszonyok, akik egyébként a csipkeveréssel gazdagsággá tették a szigetet, meg akarták akadályozni, hogy a kocsmából részegen halászatból fáradtan hazabotorkáló férjeik rossz házba menjenek be, és más asszony mellé feküdjenek.
Az I. rész Triesztről szólt, a III. rész pedig Padovával, Ferraraval, Ravennával és Caorlével folytatódik.
Az utat a Kárpáteurópa utazási iroda idegenvezetőjeként tettem meg.
Petrus Szabolcs
