Kínos bevallani, de valószínűleg nincs, aki ne látta volna a karácsonyi tévéműsorok klasszikusát, az ötvenes években készült háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben. A giccses, sok tévedéssel és féligazsággal tarkított film lehet az oka, hogy a történelem iránt érdeklődő olvasók semmi jóra nem számítanak egy Sissi-regény kapcsán. Magam is így vagyok ezzel. De mert mellékállásban idegenvezetőként is dolgozom és volt egy Sissi köré épülő tematikus utam, felkészülésként elvettem anyukám éjjeliszekrényéről Allison Pataki kötetét. A meglepetés nagy volt: Gördülékeny stílusban megírt, regényes alkotás, amely történelmileg túlnyomóan hiteles képet ad Erzsébet (1837-1898) és Ferenc József (1830-1916) életéről.
Sissit Bécsbe kerülve sokkolja az udvar, rosszul érezte magát – indul in medias res a regény. Mindez megfelel a történelmi valóságak. Boldogtalanságáért nem az ifjú császárnét kell hibáztatni. Írónőnk néhány példával bemutatja, milyen volt egy királyi feleség élete a Hofburgban, Európa egyik legkonzervatívabb, a spanyol etikettet etalonnak tartó udvarában: mások nyitották ki a leveleit, állították össze a ruháját, öltöztették, fürdették, nászéjszakája után anyósa „reggeli ajándékkal” (Morgengabe) toppant be a hálószobába. Önmagában sokkoló lehet. Pedig a csattanó csak ez után jött: A kis figyelmességért cserébe a véres lepedőt szerette volna látni. Persze mondhatnánk, Sissi származásánál fogva gyerekkorától uralkodónői szerepre számíthatott. Miért nem készítettek fel minderre? A válasz a családi körülményekben rejlik, amelyet Allison szintén elénk tár.
Erzsébet apja, Herzog Max in Bayern (1808-1888) Wittelsbach volt, tehát a bajor uralkodócsalád tagja. Azonban csak mellékágon, így nem volt a trón várományosa (ezért van a nevében „in” szócska „von” helyett). Ennél kellemesebbet kívánni sem lehetett: magas társadalmi státusz, nagy vagyon, semmi felelősség - így is él. Utazgatott, nőzött, ivott, vadászott, szórakozott. Utóbbit sokszor a nép körében. Ezért nagy népszerűségnek örvendett. Erzsébet anyja, Ludovika (1808-1892) viszont finoman szólva nem rajongott ezért az életmódért és férjéért sem. A házasságuk a szülők parancsára, akaratuk ellenére köttetett. Ludovika apja, I. Miksa (1756-1825) bajor uralkodó volt. Ezért lánya házassága, habár az uralkodócsaládon belül kötötték, rangon alulinak számított. Ez Ludovikát még férje kicsapongó életmódjánál is boldogtalanabbá tette. Saját balul sikerült házasságát kompenzálandó, lányait uralkodókhoz akarta adni. Ezért is zavarta nagyon, hogy a népes család (papa, mama és tíz gyerek) müncheni és possenhofeni mindennapjait nem a spanyol etikett, hanem férje laza életfelfogása határozta meg.
Herzog Max in Bayern és Maria Ludovika Wilhelmine von Bayern az életben...
... és a mulató Max a filmben (Gustav Knuth)
Amint lányai eladósorba kerültek (értsd 14-15 évesek lettek), Ferenc József személyében meg is találta az ideális jövendőbelit. A kapcsolatfelvétel nem volt nehéz, hisz a remélt nászasszony saját testvére, Zsófia (1792-1873) volt. Igen, ez azt jelenti, hogy Sissi és Ferenc József első unokatestvérek voltak. Ilyen házasságkötéshez manapság külön hatósági engedély kell. Akkoriban ez uralkodói körökben normális volt. Nem csoda a sok degenerált uralkodó, akikről egy Habsburg támájú cikkünkben korábban már említést tettünk.
Anya (Magda Schenider) és lányai (Romy Schneider valamint Uta Franz). Nem puszta névazonosáról van szó. Romy az életben is Magda lánya volt.
Ezen a ponton ifjú írónőnk eloszlat egy városi legendát: Nem volt előre eldöntve, hogy Ilona (becenevén Nené, 1834-1890) legyen Ausztria császárnéja. Azért utazott Erzsébet is Bad Ischelbe, hogy Ferenc József választhasson. Annyi talán igaz, hogy a két anya a 19 éves Ilonát favorizálta a 16 esztendős Sissivel szemben. A császár mégis az utóbbi mellett döntött. Ludovika és Zsófia ennek ellenére elégedettek voltak. Előbbi, mert egyik lányából uralkodónőt csinált, utóbbi pedig a „te csak házasodj boldog Ausztria” jól működő politikája jegyében szorosabbra fűzte a kapcsolatot a Habsburg Birodalom és Bajorország között. Fontos körülmény, hisz politikailag sorfordító időszakban vagyunk. Ekkor dől el, hogy nagy német egység jön-e létre Habsburg vezetéssel, vagy kicsi porosz irányítással. Nem mindegy tehát, hogy a harmadik legerősebb német államalakulat, Bajorország kit támogat. Zsófia ekkor még nem tudhatja, hogy eltaktikázta magát. A bajorok a döntő pillanatban gyengének bizonyulnak; nem tudnak érdemben segíteni a Poroszország elleni diplomáciai, majd fegyveres harcban.
"Szerelmi háromszög" Bad Ischlben.
Egyébként a Bad Ischl-beli napok után Zsófia még alkalmasabbnak is találja Erzsébetet Nenénél. „Talpraesett, szókimondó. Olyan, mint én. Ilyennek kell lennie egy birodalom császárnéjának – gondolja, legalábbis, ha regényünket hiteles forrásnak tekintjük.
Sissi és Zsófia (Vilma Degischer). A film félrevezet. Zsófia korántsem volt elégedetlen fia választásával.
Térjünk vissza a regény elejéhez! Nehezen indul tehát az ifjú felség élete Bécsben. Urától nem számíthat támogatásra; a fiatal uralkodó túlon-túl anyjától függ. Ezen a ponton ismét történelmi háttérismerettel gazdagít minket Pataki. Ferenc József fiatalon, az 1848-as forradalom kellős közepén kerül a trónra. De facto anyja kezdett uralkodik helyette. A házaságkötéskor a férj ugyan már tapasztaltabb, 23 éves, anyja tekintélye mégis megkérdőjelezhetetlen:
„Zsófia az egyetlen férfi az udvarban.”
A fiatal Ferenc József.
Sissinek tehát a sarkára kell állnia. Ez eleinte nem megy könnyen. Nem tud beilleszkedni. Ebben műveltségének és francia nyelvtudásának korlátozottsága is szerepet játszik, amit az udvarban az intelligencia hiányaként interpretálnak. Szép butuska – gúnyolják Sissit a háta mögött. De ő nem adja fel. Növekvő határozottsága ráébreszti Zsófiát, hogy a visszahúzódó, könnyen kezelhető nővérével jobban járt volna – innen a rossz viszony.
Allison reális képet fest Sissi és Ferenc József kapcsolatáról. Szerelemnek indul? – csak gyanítja az utókor. Az viszont tény, hogy legkésőbb második gyermekük, Zsófia halála után (1857) végleg elhidegülnek. Ez valószínűleg a tragédia hatására depresszióba eső és frigiditásba menekülő asszony hibája. Ne üljünk fel a városi legendáknak! A császár nem évekig tartó önmegtartóztatással várja vissza a hitvesi ágyba Sissit. Szeretőknél, ágyasoknál keres kielégülést. Ez egyébként teljesen természetes volt a felsőbb körökben. Javára kell írnunk, hogy viszonylag visszafogott életet élt; két ismert szeretőjéhez, a férjezett Anna Nahowski, majd – a regényből is tudhatóan – Sissi által eszkortált színésznő, Katharina Schratt mellett évekig kitartott.
Anna Nahowski. A fiatal kori szerető.
Katharina Schratt és Ferenc József évtizedeken keresztül voltak egyre kevésbé titkos társi egymásnak. Előrehaladott korukban még egy paparazzo is lekapta őket.
Ami a filmben tüdőbajként szerepel, az valójában nemi betegség, gyaníthatóan gonorrhoea. Ferenc József fertőzi meg Sissit. A betegség teszi fel a pontot az í-re: nemi életük véget ér. A császárné nem csak urától, de gyermekeitől is eltávolodik. Családi élet helyett pótcselekvésekbe menekül. Többek között megszállott hajápolásba és kényszeres testedzésbe. Utóbbi táplálkozási zavarokkal is összefügg. Az anorexia végigvonul Sissi életén, és így a regényen is.
Meny és anyós között a gyerekek, Gizella, Zsófia, majd a trónörökös, Rudolf nevelése a fő konfliktusforrás. Azonban a kétéves Zsófia halála után Sissi elveszíti érdeklődést gyermekei iránt. Megrendült egészségi állapotára hivatkozva kúrára indul. Madeira, Korfu, Possenhofen, Bad Kissing – évekig tartanak az utazások.
A császári pár gyermekeivel Gödöllőn.
Visszatérése után határozott nő lesz a Romy Schneider által megformált kislányos karakterből. Érdekérvényesítő képessége növekedéséhez kell anyósa előrehaladott kora és az is, hogy az immár egy évtizede a trónon ülő Ferenc József ugyan továbbra is respektálta anyját, de politikai kérdésekben kevésbé szorult tanácsaira. Sissi kezébe veszi fia, a katonai nevelést kapó trónörökös, Rudolf életét. Innentől habitusához, fizikumához igazodó humanistább nevelési módszereket követnek az udvarban.
Rudolf trónörökös (1858-1889)
Erre az időre tehető politikai aktivizálódása is. A regényben fontos szerepet kap a magyar és az olasz szál - a korszak Habsburg szempontból meghatározó konfliktusa. Írónk sem titkolja, amit történészek többsége tényként kezel. A császárné praktikus okokból segít békét kötni az olaszokkal és magyarokkal. Örült, hogy végre elhagyhatja Bécset, a protokollt, anyósát. Birodalmi ügyön dolgozik. Így távollétéért senki nem tehet neki szemrehányást. A magyar udvarhölgyeket is öncélból preferálja: Hozzá hasonlóan kilógnak az udvarból, természetes szövetségesei, akikkel anyósa kevésbé tud intrikálásra rávenni, nehezebben kaphatóak kémkedésre.
Ferenc József és Erzsébet magyarországi koronázása a Mátyás templomban (1867)
Karlheiz Böhm és Romy Schneider a kultfilm velencei jeleneteinek forgatása közben.
Allison is a Sissit magasztaló biográfusok nézetét osztja, miszerint a császárné érdeklődött a közélet, a történelem és a birodalom népeinek sorsa iránt. Követte a történéseket és kiváló politikai érzékkel rendelkezett. Ennek némileg ellentmondanak a tények: Leszámítva egy szűk évtizedet, amikor személyes okokból aktívan foglalkozott a Habsburg Monarchia népeivel, nem nyilvánított véleményt politikai kérdésekben. Kerülte a közszerepléseket. Még az 1873-as bécsi világkiállításon, a korszak protokolláris szempontból legfontosabb eseményén, amely miatt minden uralkodó, aki számított, ellátogatott a császárvárosba, is csak ímmel-ámmal vett részt.
A hatvanas évek végétől csak legkisebb lányáról, Mária Valériáról (1868-1924) és az utazásról szólt az élete. Rudolf halála után, amelyet soha nem sikerült feldolgoznia, már csak elvétve tartózkodott Bécsben.
Mária Valéria (1868-1924)
A magyar történetírás és mítoszgyártás elsősorban Erzsébet „hungarofíliájára” koncentrál. Hogy szerette a magyar tájat, nyelvet, kultúrát, mennyi időt töltött szeretett magyarjai körében. Ezért az olvasók egy részét meglepheti, hogy élete utolsó három évtizedében Angliában, Írországban és Korfun sokkal több időt töltött, mint a magyar pusztán. Ez Allisonnál egy szerelmi szál formájában jelenik meg – a regény célközönségét mégiscsak a középkorú hölgyek és nem a történészhallgatók alkotják. Andrássy helyét egy angol főhadnagy foglalta el a császárné szívében.
Ferenc József (Karlheiz Böhm), Andrássy Gyula (Walther Reyer) és Sissi. Szerelmi háromszög volt?
A regényből kapunk némi képet a császár uralkodói habitusáról is. Ez megegyezik azzal, amit A. J. P. Taylor, a Habsburg Monarchiával foglalkozó, a Könyvtacskón már bemutatott szakkönyvéből is kiderült: Ferenc József egy szűklátókörű, konzervatív, igen szorgalmas hivatalnok volt. Írónőnk a császár naplójából vett idézetével élve:
„Olyan uralkodó akarok lenni, aki a népért dolgozik és a népének jó szolgája. […] Az uralkodáshoz az uralkodónak nem szeretetre, hanem tiszteletre van szüksége.”
Ahogy arra a cikk elején utaltam, egy tematikus körút kapcsán került a kezembe Allison kötete. A következő bejegyzésben erről adunk képes élménybeszámolót.
A fiatal írónő az ifjú császárnéról
Allison Pataki
Allison Pataki (1984) fiatal kora ellenére már karriert csinált történelmi regények szerzőjeként. Több kötete is felkerült a NYT bestseller listájára. Neve azért is ismerősen csenghet, mert George Pataki (1945) a magyar származású, veterán republikánus politikus, New York állam háromszoros kormányzójának és 2016-as előválasztás elnökjelöltjének a lánya. Allison neve egyébként a magyar sajtó tavaly, mint lehetséges budapesti amerikai nagykövetét is felreppentette. Állítólag elfoglaltságaira hivatkozva visszautasította a felkérést és maga helyett apját ajánlotta a Trump-adminisztráció figyelmébe.
Petrus Szabolcs