Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

Sissiről cukormáz nélkül?!

Allison Pataki bepillantást ad „Az ifjú császárné” és „A birodalom úrnője” életébe

2018. január 30. - Szabolcs282

1_150.jpg

Kínos bevallani, de valószínűleg nincs, aki ne látta volna a karácsonyi tévéműsorok klasszikusát, az ötvenes években készült háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben. A giccses, sok tévedéssel és féligazsággal tarkított film lehet az oka, hogy a történelem iránt érdeklődő olvasók semmi jóra nem számítanak  egy Sissi-regény kapcsán. Magam is így vagyok ezzel. De mert mellékállásban idegenvezetőként is dolgozom és volt egy Sissi köré épülő tematikus utam, felkészülésként elvettem anyukám éjjeliszekrényéről Allison Pataki kötetét. A meglepetés nagy volt: Gördülékeny stílusban megírt, regényes alkotás, amely történelmileg túlnyomóan hiteles képet ad Erzsébet (1837-1898) és Ferenc József (1830-1916) életéről.

Sissit Bécsbe kerülve sokkolja az udvar, rosszul érezte magát – indul in medias res a regény. Mindez megfelel a történelmi valóságak. Boldogtalanságáért nem az ifjú császárnét kell hibáztatni. Írónőnk néhány példával bemutatja, milyen volt egy királyi feleség élete a Hofburgban, Európa egyik legkonzervatívabb, a spanyol etikettet etalonnak tartó udvarában: mások nyitották ki a leveleit, állították össze a ruháját, öltöztették, fürdették, nászéjszakája után anyósa „reggeli ajándékkal” (Morgengabe) toppant be a hálószobába. Önmagában sokkoló lehet. Pedig a csattanó csak ez után jött: A kis figyelmességért cserébe a véres lepedőt szerette volna látni. Persze mondhatnánk, Sissi származásánál fogva gyerekkorától uralkodónői szerepre számíthatott. Miért nem készítettek fel minderre? A válasz a családi körülményekben rejlik, amelyet Allison szintén elénk tár.

Erzsébet apja, Herzog Max in Bayern (1808-1888) Wittelsbach volt, tehát a bajor uralkodócsalád tagja. Azonban csak mellékágon, így nem volt a trón várományosa (ezért van a nevében „in” szócska „von” helyett). Ennél kellemesebbet kívánni sem lehetett: magas társadalmi státusz, nagy vagyon, semmi felelősség -  így is él. Utazgatott, nőzött, ivott, vadászott, szórakozott. Utóbbit sokszor a nép körében. Ezért nagy népszerűségnek örvendett. Erzsébet anyja, Ludovika (1808-1892) viszont finoman szólva nem rajongott ezért az életmódért és férjéért sem. A házasságuk a szülők parancsára, akaratuk ellenére köttetett. Ludovika apja, I. Miksa (1756-1825) bajor uralkodó volt. Ezért lánya házassága, habár az uralkodócsaládon belül kötötték, rangon alulinak számított. Ez Ludovikát még férje kicsapongó életmódjánál is boldogtalanabbá tette. Saját balul sikerült házasságát kompenzálandó, lányait uralkodókhoz akarta adni. Ezért is zavarta nagyon, hogy a népes család (papa, mama és tíz gyerek) müncheni és possenhofeni mindennapjait nem a spanyol etikett, hanem férje laza életfelfogása határozta meg.

2_91.jpg

Herzog Max in Bayern és Maria Ludovika Wilhelmine von Bayern az életben...

4_46.jpg

... és a mulató Max a filmben (Gustav Knuth)

Amint lányai eladósorba kerültek (értsd 14-15 évesek lettek), Ferenc József személyében meg is találta az ideális jövendőbelit. A kapcsolatfelvétel nem volt nehéz, hisz a remélt nászasszony saját testvére, Zsófia (1792-1873) volt. Igen, ez azt jelenti, hogy Sissi és Ferenc József első unokatestvérek voltak. Ilyen házasságkötéshez manapság külön hatósági engedély kell. Akkoriban ez uralkodói körökben normális volt. Nem csoda a sok degenerált uralkodó, akikről egy Habsburg támájú cikkünkben korábban már említést tettünk.

5_42.jpg

Anya (Magda Schenider) és lányai (Romy Schneider valamint Uta Franz). Nem puszta névazonosáról van szó. Romy az életben is Magda lánya volt.

Ezen a ponton ifjú írónőnk eloszlat egy városi legendát: Nem volt előre eldöntve, hogy Ilona (becenevén Nené, 1834-1890) legyen Ausztria császárnéja. Azért utazott Erzsébet is Bad Ischelbe, hogy Ferenc József választhasson. Annyi talán igaz, hogy a két anya a 19 éves Ilonát favorizálta a 16 esztendős Sissivel szemben. A császár mégis az utóbbi mellett döntött. Ludovika és Zsófia ennek ellenére elégedettek voltak. Előbbi, mert egyik lányából uralkodónőt csinált, utóbbi pedig a „te csak házasodj boldog Ausztria” jól működő politikája jegyében szorosabbra fűzte a kapcsolatot a Habsburg Birodalom és Bajorország között. Fontos körülmény, hisz politikailag sorfordító időszakban vagyunk. Ekkor dől el, hogy nagy német egység jön-e létre Habsburg vezetéssel, vagy kicsi  porosz irányítással. Nem mindegy tehát, hogy a harmadik legerősebb német államalakulat, Bajorország kit támogat. Zsófia ekkor még nem tudhatja, hogy eltaktikázta magát. A bajorok a döntő pillanatban gyengének bizonyulnak; nem tudnak érdemben segíteni a Poroszország elleni diplomáciai, majd fegyveres harcban.

6_36.jpg

"Szerelmi háromszög" Bad Ischlben. 

Egyébként a Bad Ischl-beli napok után Zsófia még alkalmasabbnak is találja Erzsébetet Nenénél. „Talpraesett, szókimondó. Olyan, mint én. Ilyennek kell lennie egy birodalom császárnéjának – gondolja, legalábbis, ha regényünket hiteles forrásnak tekintjük.

7_34.jpg

Sissi és Zsófia (Vilma Degischer). A film félrevezet. Zsófia korántsem volt elégedetlen fia választásával.

Térjünk vissza a regény elejéhez! Nehezen indul tehát az ifjú felség élete Bécsben. Urától nem számíthat támogatásra; a fiatal uralkodó túlon-túl anyjától függ. Ezen a ponton ismét történelmi háttérismerettel gazdagít minket Pataki. Ferenc József fiatalon, az 1848-as forradalom kellős közepén kerül a trónra. De facto anyja kezdett uralkodik helyette. A házaságkötéskor a férj ugyan már tapasztaltabb, 23 éves, anyja tekintélye mégis megkérdőjelezhetetlen:

„Zsófia az egyetlen férfi az udvarban.”

8_31.jpg

A fiatal Ferenc József.

Sissinek tehát a sarkára kell állnia. Ez eleinte nem megy könnyen. Nem tud beilleszkedni. Ebben műveltségének és francia nyelvtudásának korlátozottsága is szerepet játszik, amit az udvarban az intelligencia hiányaként interpretálnak. Szép butuska – gúnyolják Sissit a háta mögött. De ő nem adja fel. Növekvő határozottsága ráébreszti Zsófiát, hogy a visszahúzódó, könnyen kezelhető nővérével jobban járt volna – innen a rossz viszony.

Allison reális képet fest Sissi és Ferenc József kapcsolatáról. Szerelemnek indul? – csak gyanítja az utókor. Az viszont tény, hogy legkésőbb második gyermekük, Zsófia halála után (1857) végleg elhidegülnek. Ez valószínűleg a tragédia hatására depresszióba eső és frigiditásba menekülő asszony hibája. Ne üljünk fel a városi legendáknak! A császár nem évekig tartó önmegtartóztatással várja vissza a hitvesi ágyba Sissit. Szeretőknél, ágyasoknál keres kielégülést. Ez egyébként teljesen természetes volt a felsőbb körökben. Javára kell írnunk, hogy viszonylag visszafogott életet élt; két ismert szeretőjéhez, a férjezett Anna Nahowski, majd – a regényből is tudhatóan – Sissi által eszkortált színésznő, Katharina Schratt mellett évekig kitartott.

10_28.jpg

Anna Nahowski. A fiatal kori szerető. 

9_24.jpg

Katharina Schratt és Ferenc József évtizedeken keresztül voltak egyre kevésbé titkos társi egymásnak. Előrehaladott korukban még egy paparazzo is lekapta őket.

Ami a filmben tüdőbajként szerepel, az valójában nemi betegség, gyaníthatóan gonorrhoea. Ferenc József fertőzi meg Sissit. A betegség teszi fel a pontot az í-re: nemi életük véget ér. A császárné nem csak urától, de gyermekeitől is eltávolodik. Családi élet helyett pótcselekvésekbe menekül. Többek között megszállott hajápolásba és kényszeres testedzésbe. Utóbbi táplálkozási zavarokkal is összefügg. Az anorexia végigvonul Sissi életén, és így a regényen is.  

Meny és anyós között a gyerekek, Gizella, Zsófia, majd a trónörökös, Rudolf nevelése a fő konfliktusforrás. Azonban a kétéves Zsófia halála után Sissi elveszíti érdeklődést gyermekei iránt. Megrendült egészségi állapotára hivatkozva kúrára indul. Madeira, Korfu, Possenhofen, Bad Kissing – évekig tartanak az utazások.  

15_7.jpg

A császári pár gyermekeivel Gödöllőn.

Visszatérése után határozott nő lesz a Romy Schneider által megformált kislányos karakterből. Érdekérvényesítő képessége növekedéséhez kell anyósa előrehaladott kora és az is, hogy az immár egy évtizede a trónon ülő Ferenc József ugyan továbbra is respektálta anyját, de politikai kérdésekben kevésbé szorult tanácsaira. Sissi kezébe veszi fia, a katonai nevelést kapó trónörökös, Rudolf életét. Innentől habitusához, fizikumához igazodó humanistább nevelési módszereket követnek az udvarban. 

16_8.jpg

Rudolf trónörökös (1858-1889)

Erre az időre tehető politikai aktivizálódása is. A regényben fontos szerepet kap a magyar és az olasz szál - a korszak Habsburg szempontból meghatározó konfliktusa. Írónk sem titkolja, amit történészek többsége tényként kezel. A császárné praktikus okokból segít békét kötni az olaszokkal és magyarokkal. Örült, hogy végre elhagyhatja Bécset, a protokollt, anyósát. Birodalmi ügyön dolgozik. Így távollétéért senki nem tehet neki szemrehányást. A magyar udvarhölgyeket is öncélból preferálja: Hozzá hasonlóan kilógnak az udvarból, természetes szövetségesei, akikkel anyósa kevésbé tud intrikálásra rávenni, nehezebben kaphatóak kémkedésre.

19_5.jpg

Ferenc József és Erzsébet magyarországi koronázása a Mátyás templomban (1867)

20_4.jpg

Karlheiz Böhm és Romy Schneider a kultfilm velencei jeleneteinek forgatása közben.

Allison is a Sissit magasztaló biográfusok nézetét osztja, miszerint a császárné érdeklődött a közélet, a történelem és a birodalom népeinek sorsa iránt. Követte a történéseket és kiváló politikai érzékkel rendelkezett. Ennek némileg ellentmondanak a tények: Leszámítva egy szűk évtizedet, amikor személyes okokból aktívan foglalkozott a Habsburg Monarchia népeivel, nem nyilvánított véleményt politikai kérdésekben. Kerülte a közszerepléseket. Még az 1873-as bécsi világkiállításon, a korszak protokolláris szempontból legfontosabb eseményén, amely miatt minden uralkodó, aki számított, ellátogatott a császárvárosba, is csak ímmel-ámmal vett részt.  

A hatvanas évek végétől csak legkisebb lányáról, Mária Valériáról (1868-1924) és az utazásról szólt az élete. Rudolf halála után, amelyet soha nem sikerült feldolgoznia, már csak elvétve tartózkodott Bécsben.

17_7.jpg

Mária Valéria (1868-1924)

A magyar történetírás és mítoszgyártás elsősorban Erzsébet „hungarofíliájára” koncentrál. Hogy szerette a magyar tájat, nyelvet, kultúrát, mennyi időt töltött szeretett magyarjai körében. Ezért az olvasók egy részét meglepheti, hogy élete utolsó három évtizedében Angliában, Írországban és Korfun sokkal több időt töltött, mint a magyar pusztán. Ez Allisonnál egy szerelmi szál formájában jelenik meg – a regény célközönségét mégiscsak a középkorú hölgyek és nem a történészhallgatók alkotják. Andrássy helyét egy angol főhadnagy foglalta el a császárné szívében.

18_6.jpg

Ferenc József (Karlheiz Böhm), Andrássy Gyula (Walther Reyer) és Sissi. Szerelmi háromszög volt? 

A regényből kapunk némi képet a császár uralkodói habitusáról is. Ez megegyezik azzal, amit A. J. P. Taylor, a Habsburg Monarchiával foglalkozó, a Könyvtacskón már bemutatott szakkönyvéből is kiderült: Ferenc József egy szűklátókörű, konzervatív, igen szorgalmas hivatalnok volt. Írónőnk a császár naplójából vett idézetével élve: 

„Olyan uralkodó akarok lenni, aki a népért dolgozik és a népének jó szolgája. […] Az uralkodáshoz az uralkodónak nem szeretetre, hanem tiszteletre van szüksége.”

Ahogy arra a cikk elején utaltam, egy tematikus körút kapcsán került a kezembe Allison kötete. A következő bejegyzésben erről adunk képes élménybeszámolót.

A fiatal írónő az ifjú császárnéról

11_23.jpg

Allison Pataki

Allison Pataki (1984) fiatal kora ellenére már karriert csinált történelmi regények szerzőjeként. Több kötete is felkerült a NYT bestseller listájára. Neve azért is ismerősen csenghet, mert George Pataki (1945) a magyar származású, veterán republikánus politikus, New York állam háromszoros kormányzójának és 2016-as előválasztás elnökjelöltjének a lánya. Allison neve egyébként a magyar sajtó tavaly, mint lehetséges budapesti amerikai nagykövetét is felreppentette. Állítólag elfoglaltságaira hivatkozva visszautasította a felkérést és maga helyett apját ajánlotta a Trump-adminisztráció figyelmébe.

pataki.jpg

14_18.jpg

Petrus Szabolcs

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr713588403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ételizésítő 2018.01.31. 03:49:42

És vajon ezeket az intimpistáskodó faszságokat (nemi betegség stb. - ami nyilván nem igaz, mert akkor Ferenc Jóskánk belehalt volna, mind mondjuk Ady, ugyanis akkor még nem találtak ezekre gyógymáódot) honnan a picsából tudja a könyv szerzője?

Ja, hogy sehonnan, csak feltételez mindenféle baromságot?

Remek.

Innentől ennyire tekinthető hitelesnek az össze többi ökörség is, amit ez a cikk meg a könyv összehord.

encir 2018.01.31. 09:03:24

Ha valóban Sisiről (és nem Sissiről) akar több hiteles információt szerezni, akkor Brigitte Hamman történész könyvét ajánlom.
moly.hu/konyvek/brigitte-hamann-erzsebet-kiralyne

Nanga Parbat 2018.01.31. 09:52:39

Wittelsbach Erzsébet azaz Sisi egy infantilis, naiv, burokban nevelkedett, szeleburdi hercegnő volt, viszont jóindulattal viseltetett a magyarok iránt ÉS EZ A LÉNYEG!

Terézágyú 2018.01.31. 17:16:55

@ételizésítő:
"És vajon ezeket az intimpistáskodó faszságokat (nemi betegség stb. - ami nyilván nem igaz, mert akkor Ferenc Jóskánk belehalt volna, mind mondjuk Ady, ugyanis akkor még nem találtak ezekre gyógymáódot"

Nono. Ady szifiliszes volt, amire akkor valóban nem volt gyógymód, és halálos volt - de a cikkben gonorrhea szerepel, ami sokkal "gyengébb" kór (bár kétségkívül nemi betegség ez is :), amelybe azért nem haltak bele...

Teds 2018.01.31. 17:54:12

Ha igazán érdekel Erzsébet császárné élete, akkor elsőnek azt jegyezd meg, hogy a nevét Sisinek írják helyesen, Ő maga is így használta.
Brigitte Hamann kiváló Habsburg-kutató könyveit ajánlom Neked, Ő valóban cukormáz nélkül írt a császári családról és Erzsébetről.

Teds 2018.01.31. 17:55:19

@ételizésítő: több helyen is szerepel adat arra, hogy FJ nemi betegséggel fertőzte meg Erzsébetet, még ha így szó szerint nem is írták le a kezelőorvosaik.

Szabolcs282 2018.02.01. 08:41:45

@Teds: Magam is több forrásból olvastam a nemi betegség teóriáját, amit meggyőzőnek találtam.

Szabolcs282 2018.02.01. 08:44:06

@Teds: A mind a magyar, mind a német nyelvben általánosan elterjedt írásmódot használtam. Még a verseskötete közelmúltban megjelent német kiadásának címlapján is "Sissi" szerepel.

Szabolcs282 2018.02.01. 08:47:38

@shit lovag: Ha egy ember teljes életművét elemezzük, karakteréről, tulajdonságairól van szó, annak kellene a legfontosabb szempontnak lennie, miként viszonyult a magyarokhoz??? Nem hiszem, hogy bármelyik nemzetet ennyire a világ közepének kellene tekinteni.

Szabolcs282 2018.02.01. 08:51:07

@Teds: Köszönjük a tippet. A cikkemből szerintem világos, hogy Pataki könyve regény és nem történelmi szakkönyv. Ehhez képest meglehetősen hitelesnek tűnik. Amit olvastam benne, az sokban megeggyezik azokkal az információkkal, amiket tudományos forrásokból szereztem.

Szabolcs282 2018.02.01. 08:53:10

@encir: Köszi a tippet. Pataki könyve regény és nem történelmi szakkönyv. Ehhez képest szerintem sikerült elég sok városi legendát eloszlatnia, és hitelesebb megvilágításba helyeznie Erzsébetet. De nyilván egy szakkönyvvel nem vetekedhet.

Nanga Parbat 2018.02.01. 23:47:11

@Szabolcs282: én meg hiszem. Tekintve hogy egy történelmileg kiélezett osztrák - magyar viszonyban oroszlánresze volt a kiegyezés megszületésében. EZ es nem más volt Witelsbach Erzsebet történelmi küldetése, szerepe.

emilyanne 2018.02.02. 14:35:08

Jól összeszedett kis írás ez, egyébként a könyv sem rossz, egyszerűen csak nem kell mindent készpénznek venni, amit ír. A legjobb forrás a témában kétségtelenül Brigitte Hamann.

Az biztos, hogy ő maga Sisiként írta alá a leveleit (már amikor nem Elisabeth-ként...) és egyébként bár tényleg megszokott volt az uralkodócsaládokban, pápai hozzájárulást nekik is kérniük kellett a házassághoz (persze miért ne kapták volna meg...)
Érdekes különben, a magyarimádat Sisi részéről tromfként indulhatott az anyóspajtás felé. Zsófia rühellte a magyarokat, Sisi meg "csakazértis" kitüntette őket a figyelmével. Persze kétségtelen, hogy szerette a magyar vidéket, nyelvet, a cigányzenét, szeretett itt lenni. Nagy részt vállalt a kiegyezésben - főleg érzelmileg hatást gyakorolva Ferenc Józsefre -, de azt azért a császár is tudta, hogy nincs más választása, mint legalább a magyarokkal normális kapcsolatot ápolni az adott politikai környezetben.
Mindent összevetve érdekes személyiség volt, érzékeny, végtelenül hiú, mégis önbizalomhiányos, rendkívül intelligens, de érzelmileg labilis és nem épp anyatípus. Mindig jó róla újabb írásokat olvasni, mert az biztos, hogy mindenki máshogy áll hozzá, máshogy ítéli meg és más a véleménye róla.

Coyothe 2018.02.04. 13:36:50

Nem volt sikertörténet az élete, sokat szenvedett a merevségéről híres bécsi udvarban, miközben ő maga élettel teli, vidám alaptermészet volt. A magyarokkal viszont mindig előzékenyen, barátságosan bánt és fontos szerepe volt Ferenc József befolyásolásában. Egy időben 1865 és 1867 közt, vagyis a kiegyezést megelőző 1-2 évben közvetítő lett a felek közt. Andrássy gróf Sisin keresztül tudott az Udvarral kommunikálni, mert személyét mindkét fél elfogadta. A pletyka szerelmükről nem bizonyított, de vonzalom egészen biztosan kialakult (szemtanúk szerint).
süti beállítások módosítása