„Az utolsó vétek“ egy közepesen izgalmas krimi, abból a fajtából, melyben az olvasó a történet háromnegyedénél, a „briliáns” nyomozó előtt már tudja, ki volt a gyilkos. Ha a regény New Yorkban, vagy, hogy krimi szempontból egy trendibb várost mondjak, Oslóban játszódna, nagy valószínűséggel meg se vásároltam volna, de biztos nem vettem volna a fáradságot, hogy recenziót írjak róla.   

A történet azonban Izraelben, azon belül is Tel Avivban ill. Jaffában játszódik. Ez amellett, hogy felkeltette érdeklődésemet, meg is lepett, mivel az a naiv elképzelés élt bennem, hogy ha van is bűnözés Izraelben, akkor az csak gazdasági jellegű, zsidók nem követnek el erőszakos bűncselekményeket egymás sérelmére. Ez persze, mint, ahogy az a regényből is kitűnik, tévedés. A könyv további érdekessége, hogy német írónője, Katherina Höftmann nem zsidó, zsidó férje lévén azonban évek óta Tel-Avivban él. Így az alapvetően objektív szemlélő perspektívájából képes bemutatni ezt az érdekes országot, annak megannyi konfliktussal terhelt társadalmát. A krimi végsős soron csak vázként szolgál, a hangsúly az izraeli társadalom tablójának megfestésén van. Téma pedig akad bővem:

• Ortodox és szekuláris zsidók konfliktusoktól nem mentes mindennapi együttélése, vagy még inkább együtt nem élése, hisz előbbiek szellemileg, és gyakran fizikailag is elkülönült világban élik életüket.  
• A zsidó bevándorlók integrációs nehézségei. De még inkább a FeketeAfrikából gazdasági, politikai okokból Izraelbe menekülők nehéz helyzete, mindennapi diszkriminációja.
• Az askenázi (európai) és szefárd (arab országokból kivándorolt) zsidók folyamatosan napirenden lévő konfliktusa. Bár a népességen belüli arányuk csökken, mégis a mai napig az askenázi zsidók foglalják el a fontosabb politikai, gazdasági pozíciókat Izraelben.
• A vallási hagyományok szerepe a szekuláris zsidók életében, ahogy például sabbat idején, még az egyébként túlnyomóan ateisták által lakott Tel-Avivban is megáll az élet.
• Az ultraortodoxok folyamatos ideológiai térnyerése.
• Az izraeli társadalom elképesztő gyermekközpontúsága.
• A homoszexuálisok ellentmondásos helyzete (míg Tel-Aviv a világ „legmelegbarátabb” városai közé tartozik, és a homoszexuálisok jogi helyzete Izraelben a nyugat-európai országokkal összevetve is jó, addig Jeruzsálemben nem ismeretlenek a verbális és fizikai támadások sem ultraortodox zsidók részéről.).
• A mindennapokat, munkahelyi, baráti, rokoni kapcsolatokat átszövő politikai viták, és megosztottság, ami a magyar olvasó számára ismerős lehet, de számomra, mivel Németországban élek, immár teljesen idegen.

A hadsereg szerepe, mely az izraeli mindennapok megkerülhetetlen részét képezi. Mindezek mellett  még számos érdekes probléma, szokás kerül bemutatásra, melyek európaiak számára furcsának hathatnak. Mindez sokszor humorosan, önkritikusan:

„A műanyag szék baljós hangot adott. Szar, török áru, gondolta magában. Tulajdonképpen nem akarta megvenni. Made in Turkey. Ők most ellenségek. De 100 sékel árkülönbségnél az ember szemet hunyhatott az elvei felett.” 

Az irónia egyébként is jellemző a kötetre:

„A híd [amely mellett a holttestre bukkantak] 1997-ben leomlott, minek következtében négy ember az életét vesztette, azonban nem fulladás következtében, hanem egy fertőzés miatt, ami a folyó vizének erős szennyezettségére volt visszavezethető.”

A könyv érdekessége, hogy a zsidó-palesztin ellentét, tehát a legismertebb probléma nem kerül tárgyalásra a regényben. De ez nem is baj, erről amúgy is nap, mint, nap hallunk, olvasunk a híradásokban. 

Az írónő Indiában ismerkedett meg férjével, ahova a sorkatonai szolgálatot hátuk mögött tudó izraeli fiatalok nagy előszeretettel utaznak pár hétre nyaralni

Összességében egy kifejezetten érdekes, jó stílusban megírt országportré, és egy közepes krimi egyvelege, az előbbi önmagában is megállná a helyét, az utóbbi mellőzhető lett volna.

Aufbau Taschenbuch Verlag, 2012 (Magyarul sajnos nem elérhető.)

Egy valódi országportré a szerzőnőtől: Guten Morgen, Tel Aviv!, Heyne Verlag, 2013 (Magyarul sajnos szintén nem hozzáférhető.)

Tel Aviv Jaffából nézve. A két, mára összeépült város, ahol a krimi játszódik.

Petrus Szabolcs

Tetszett a cikk? Akkor kérünk, oszd meg a Facebookon, hogy minél többen olvassák!