Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

Szilvási Lajos: Egymás szemében

Retro szerelem

2015. december 30. - twentydigitcombination

egymas_szemeben.jpeg

Szilvási Lajos regényeinek terjedelmes sora minden nagymamalakás elengedhetetlen tartozéka. Közülük is talán az „Egymás szemében” a legismertebb, amely egy szerelmi történet a ’70-es évek Budapestjén. Szerzőnk ahhoz a közkedvelt megoldáshoz nyúlt, hogy a két szereplő naplóját felváltva beszéltetve mutatja be az eseményeket, a diszfunkcionális családban (megtört apa, alkoholista anya) felnövő Attila és az árván maradt Tamara (őt a bátyja neveli) egymásra találását. Mindketten érettségi előtt állnak, Attila sportol és nagyon sikeres a lányok körében, teljes természetességgel fogadja a nála idősebb szomszéd bombázó csábítását, az osztálytársak által könnyűvérűnek titulált Tamarától azonban mindenki óva inti, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy szorosabbra szője kapcsolatát a Hair-ért és Robert Merle-ért rajongó csajjal.

A regény azonban nem csak kamaszkori párkapcsolati próbálkozásokról szól, másik fő motívuma a felnőtté válás. A naiv, idealista Attilának rá kell ébrednie, hogy a rendszer, amelyben él, távol áll a szocialista eszményektől: sofőr apját azért túrták ki korábbi munkahelyéről, mert leleplezte kollégái üzemanyaggal való üzérkedését, majd kedvenc tanára az iskola vezetésén belüli hatalmi harcoknak esik áldozatul. Később egy építőtáborban összetalálkozik apja egykori riválisának fiával, bosszút is szeretne állni rajta, ám kiderül: mióta rájött apja üzelmeire, elköltözött otthonról és egy munkásszállón folytatja pályafutását, hogy részt vehessen a paksi atomerőmű építésében. Szilvási láthatóan azért bírálta az akkori rendszert, mert nem tartotta azt eléggé szocialistának, baloldalinak. Úgy tűnik, regényében a fiatal nemzedékbe fekteti reményét, hogy ők majd tisztább szocializmust építenek, nem követve el szüleik hibáit. Gondolatait mintha rendszeresen Attila szájába adná. A napló(k) szövege néhol fárasztó eszmefuttatásokkal van tele, koravén, nyegle kamaszos stílusban, mára már borzasztó avíttasnak ható szlengszavakkal és persze ideologikus kifejezésekkel. A kedvencem Attila egyik levele barátnőjéhez az építőtáborból:

„Járt itt a táborban két nénike a faluból, irtó ízléses népi hímzéseket kínálgattak az >>úrfiaknak<<. Vagyis a tudatuk fejlődése megrekedt a felszabadulás előtti félfeudális szinten. De azért vettem neked egy klassz hímzett fejkendőt, osztályon felüli modern leszel tőle.”

Nem tudom, ki kapott már valaha ilyen szerelmes levelet.

A regény egyik negatív hőse, a szarkeverő, pattanásos, elkényeztetett, Tamarát kis híján megerőszakoló Betli szülei pénzes vállalkozók, nyaralóval és nyugatra szakadt rokonaiknak köszönhetően videomagnóval és minden más irigyelt földi jóval ellátva. Gondolom, nem kell sokat keresni az ideológiai töltetet.Érdekes amúgy, hogy a regényben a „maszek” szó kiemelkedően jó minőségre utalt, ám amikor én először ezt a kifejezést hallottam óvodásként a nyolcvanas évek végén, már pont az ellentétes értelemben volt használatos… Vagy mégsem? Szabolcs kolléga imént azt mondta, ő is a jó minőségű (még ha az eladó gyakran át is ver), nehezen elérhető, ennek megfelelően magas árú termékre vonatkozóan ismerte a szót. Úgy gondoljuk, tegyen igazságot a nyájas olvasó!

A regény egy érthetetlen és bosszantó eleme, hogy kitalált helyszíneket vegyít létezőekkel, így a főhös a budapesti „Tófenék lakótelepen” él, „Jankavölgybe” megy építőtáborba, apja pedig korábban egy „Tarhosrév” nevű vidéki városban dolgozott. Hogy erre mi szükség volt, azt csak Szilvási tudhatja, talán azt akarta éreztetni, hogy mindez bárhol történhet az országban.

Mai szemmel nézve sok helyen vontatott és erősen didaktikus hangvételű regénnyel van dolgunk, ám mindezek ellenére érdekes és hangulatos korrajz tárul fel azok előtt, akik nekiállnak elolvasni. A szerelmi szál kiszámíthatóan halad előre, ám a végén mégis sikerül összehozni egy igazán drámai végkifejletet is.

 

Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978. (Legutóbbi kiadás: Alinea Kiadó, 2013; 2500,- Ft.)

Ha tetszett, nézd meg többi könyvajánlónkat is a "létező szocializmus" időszakából:

Kertész Ákos: Makra 

Fejes Endre: Rozsdatemető

Gáll István: Az Öreg

Gáll István: A ménesgazda

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr948213124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása