Szépirodalomnál az összhatás számít
Milyen a tökéletes borító? – Ha én azt tudnám, már milliomos volnék – válaszolja a müncheni „Luchterhand” kiadó magyar származású reklámfelelőse, Zoltán Attila. A mi kiadónknak sincs állandó receptje, hisz a borító elválaszthatatlan a könyv tartalmától és szerzőjétől. Egy közös tulajdonság azonban van: „Luchterhand” kiadványok megjelenésében át kell jönnie, hogy az olvasó értékes, de egyúttal emészthető irodalmat tart a kezében – folytatja Zoltán. Példaként Juli Zehs bestsellerét említi, amelynek borítója elegáns, egyszerű, a fehér szín dominálja. A szerző neve aránylag nagy betűkkel szedve, a cím felett, lejjebb egy mókás megjelenésű madár. Pajzsos cankó, mint a regényből ki fog derülni. Az írónő aktív szerepet játszott a borító kialakításában; az első, szélkerekeket ábrázoló javaslatunkat elutasította. Túlságosan racionálisnak tartotta. A szerző a borító megálmodásban mindig fontos szerepet játszik – folytatja a Zoltán. De nem tagadja, hogy elsőkönyvesek véleményét kevésbé veszik figyelembe, mint befutott írókét.
Egyszerre letisztult, elegáns és talányos. Juli Zeh új bestsellere.
A krimi lehet véres
Két másodperc rövid idő. Jochen Kunstmann szerint ennyi idő alatt dől el, hogy az olvasó kezébe vesz-e egy kötetet. Túl rövid idő ellentmondásos információk feldolgozásához. A megjelenésnek világos üzenetet kell hordozni – ismerteti a „Knaur/Droemer” kiadó krédóját Kunstmann, egy krimik és pszichothrillerek arculatának kialakításáért felelős munkatárs. Kedvenc nyomozóm újabb esetet old meg? Ütős krimi, középpontban a jól ismert igazságügyi orvosszakértővel? – egy Andreas Franz kriminél az első, míg egy Michael Tsokos kötet esetében a második kérdésre kell világos választ adnia a borítónak. Minél ismertebb a szerző, a neve annál nagyobb betűkkel szerepel a címoldalon – tűnik fel a kiadó köteteit nézegetve. Nem véletlen. Rajongók számára a név döntő információ. További figyelemfelkeltés azonban sosem árt. Az egyik legnépszerűbb német krimiszerző, Sebastian Fitzek neve már önmagában ütős információ. A kiadó mégis kitalált valami egész újat: A könyv nem csak úgy néz ki mint egy kis doboz, valóban dobozba van csomagolva.
Csak egy Andreas Franz számos krimikötete közül. Középpontban a szerző neve, de a a borítóról az is kitűnik, hogy párhuzamosan futó karakterei közül ki nyomoz ebben a kötetben. Olvastam már tőle többször; a második után sablonos...
A szerző igazságügyi orvosszakértő, aki szakmája rejtélyeibe vezet be. Itt is a szerző jól ismert neve a lényeg. Én hangoskönyvről ismerem.
Fitzek nevét minden krimirajongó ismeri Németországban. A verseny azonban nagy, ki kellett taláni valami újat.
Tanácsadókötetnél már a megjelenésnek tudást kell sugároznia
Könyveink segítséget akarnak nyújtani. Ennek már a borítón látszódnia kell – kezdi Frank Hager, a „Gräfe und Unzer” kiadó ügyvezetője. Tanácsadó köteteiknek sok könyvesboltban külön állványa van, ami önmagában figyelemfelhívó. Nincs olyan életvezetési kérdés, amihez ne lenne könyvük: jóga, chia mag, törpenyúl. Vásárlóink többsége hölgy; nekik fontos a kellemes megjelenés. Éppen arculatváltásban vagyunk, – folytatja Hager – vidámabb, színesebb, frissebb lesz a megjelenés. Ez újítás, mert az elmúlt években inkább a visszafogottság dominált. Példaként egy új szakácskönyvet mutat, amelynek közepén villanykörtét és avokádót egyesít a kép. Informatív és vicces. Közismert szerzőknél más a stratégia; rend szerint portréjuknak kell dominálnia.
Vicces és letisztult - ez most a divat?!
Véletlenül van nálam otthon is egy könyvtári „Gräfe und Unzer” kötet. A két könyv megjelenése kísértetiesen hasonló. Ez nyilván cél és nem véletlen.
A kilencvenes években a sok szín dominált - újra divat jön?
A gyerkőcöt és a szülőket is meg kell szólítani
Egy gyerekkönyvnek egyszerre kell két csoportot megcéloznia: gyerekeket és szüleiket. Előbbi választ, utóbbi fizet. A potenciális vásárló számára világosnak kell lennie, miről szól a könyv. Ezért sokszor nem a legviccesebb vagy legszebb kép kerül a címoldalra, hanem amelyik legjobban visszaadja a könyv tartalmát – magyarázza Mascha Schwarz, a gyerekkönyvekre specializálódott „Tulipan” kiadó vezetője. A gyerekek nem tudnak mit kezdeni az iróniával vagy metaforákkal. A borítónak nagyon konkrét információkat kell hordoznia. Így a „Tengeralattjáró a hegyen” című kötet borítóján – Meglepetés! – egy tengeralattjáró látható a hegyen. De, hogy került oda? – rejtély, és ha jól dolgoztunk, a gyerekek meg akarják fejteni. Minél nagyobbakhoz szólunk, annál több lehetőségünk van átvittebb jelentésűvé tenni a megjelenést – folytatja Schwarz, majd felhívja a figyelmet a gyerekkönyvkiadás aranyszabályára: Amit a szülők jópofának tartanak, sokszor elijeszti a kicsiket.
A cikkben szereolő kötet még csak a tervezőasztalon létezik. A lényeget azonban erről a borítóról is értjük. A cím: "Klara kék tintával ír". A képen: Egy kék tintával író kislány.
Az összeállítás eredetije a „Süddeutsche Zeitung” 2016. november 12-ei számában jelent meg.
Petrus Szabolcs
