Öt nap, nyolc város, két sziget, sok magyar emlék és még tengerparti strandolás is belefér – különleges körutazás Észak-Kelet-Itáliában.
III. rész
Padova, Ferrara, Caorle - gyöngyszemek Észak-Kelet-Itáliában
Padova – a nyugati kereszténység és a szabad tudomány szent helye
A 200 ezres város páratlan keresztény örökségét egyrészt a Scrovegni-kápolna adja Giotto világörökségi freskóival, másrészt a Basilica di Sant’Antonio, a világ nyolc pápai felügyelet alá tartozó búcsújáró helyéneke egyike.
A világ egyik legjelentősebb tudományos temploma a Palazzo Bo, a Padovai Egyetem Rektorátusa és Jogi Kara. Alapítását szabadszellemű diákoknak és tanáraiknak köszönheti. A nagyobb tanulmányi szabadságot keresve elhagyták a nyugati világ legrégebb óta működő felsőoktatási intézményét, a Bolognai Egyetemet és univerzitássá tették a 1222 óta működő padovai jogi iskolát. A padovai Itália második, és egyben a világ ötödik legrégibb máig fennmaradt egyeteme. Szellemi nyitottságáról sok bizonyítéka van: (1) Elsőként kezdtek orvostudományt tanítani; Európában első és máig látogatható anatómiai bemutató termében - a szigorú egyházi tiltás ellenére - boncolásokkal segítették az emberi test működésének jobb megértését. (2) Galileo Galilei a Padovai Egyetemen kimondhatta, hogy a Föld a Nap körül kering. Elméletét az inkvizíció nyomására kénytelen volt visszavonni, hogy aztán halála előtt megerősítse: És mégis mozog! (3) Padovában dolgozhatta ki elméletét Kopernikusz, mi szerint a Nap a Naprendszer közepe.
A korabeli dokumentumok szerint magyarok tucatjai is koptatták a padokat. Leghíresebbjük, Janus Pannonius emlékét az egyetem kertjében mellszobor őrzi.
Az egyetem Botanikus Kertjét a legnagyobb múltúnak számít a világon, vélhetően csak Szemiramisz még az ókorban megsemmisült függőkertje előzte meg. Az UNESCO védelme alatt álló park 22 ezer négyzetméteren 6000 növénynek, kilenc múzeumnak és egy pálmaháznak ad otthont. Utóbbi veszélyben van, de szerencsére csak azért, mert 400 évvel ezelőtti ültetésükkor nem számoltak azzal, hogy a törpe pálmáknak kicsi lesz a 10 méteres belmagasság.
A város és az egyetemnek évszázados multikulturalizmusának állít emléket a Prato della Valle. 90 ezer négyzetméterre Európa legnagyobb városi tere, ahol 78 szobor őrzi a Padovához kötődő nagyságok emlékét. Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem egyfajta kakukktojás közöttük; Padovában unokaöccse, Báthory Gábor tanult.
Végezetül a sok szellemi táplálék után két tipp a testihez: (1) a belváros szívében, a kívül-belül lenyűgöző Palazzo della Ragione körüli tereken minden nap piac van a regionális és szezonális gyümölcsök, zöldségek, sajtok és szalámiféleségek széles választékával. (2) A Café Pedrocchi évszázadokig a diákok és a professzoraik törzshelye volt. Közülük Stendhal emlékét gravírozott bronzasztal őrzi. Közönsége szabados életmódjára utal, hogy sokáig éjjel-nappal nyitva volt. Napjainkban ’csak’ 8-tól éjfélig. Maradt viszont a klasszicista belső architektúra és a ’Caffè Petrocchi’, espresso hideg mentalikőrrel ízesítve.
Ferrara – reneszánsz és zsidó örökség
A 130 ezres városban összekapcsolódik a világörökségi reneszánsz belváros, a nagyhatalmú Este család és Itália egykoron legjelentősebb zsidó közössége. A sikersztori rosszul indult: az Este család a XIV. században magához ragadta a hatalmat az addig demokratikus városállamban, majd magas adók kivetésével gyűlölté tette magát. Az Estéknek testi épségük védelme érdekében masszív várat kellett építeniük, ami ma Ferrara szimbóluma (Castello Estense). Helyzetük konszolidálása után nagyívű városépítésbe kezdtek: a világon elsőként tervezett várost építettek egyenes, széles utcákkal és reneszánsz architektúrával, ami ma az UNESCO védelme alatt áll. Az építészeti forradalom társadalmival párosult: a megújult Ferrarában egymás mellé költözött a nemesség és a tehetős polgárság. Az Esték haladó szellemét mutatja a pogromok elől menekült zsidók befogadása. Hamar a város integrált lakói lettek és kereskedőként, iparosként növelték Ferrara jólétét. A humanizmus kora a XVII. században ért véget, amikor a Pápai Állam elfoglalta Ferrarát, majd gettóba kényszeríttet a zsidókat. A fallal és öt kapuval lezárt belvárosi negyed, zsinagógával és temetővel a világörökségi belváros szerves része.
Ravenna – az ókeresztény templomok és Dante városa
Ravennában temették Rómát – generációknak ugrik be Passuth László történelmi regénye a 150 ezres városról. A kötet háttere, hogy Nagy Theoderik az V. századi Itáliában gót birodalmat alapított, majd össze akarta olvasztani a bukott Római Birodalom maradványaival. Törekvését az ariánus gótok és katolikus rómaiak ellentéte meghiúsította, viszont máig tükröződik a város architektúráján.
A város egykori jelentőségét mutatja, hogy háromszor volt birodalmak fővárosa, a nyugat-rómaié, a góté, majd a bizáncié. Valamint, hogy nyolc világörökségi címmel büszkélkedhet, elsősorban az ókeresztény templomok, keresztelő kápolnák, mauzóleumok és bizánci mozaikokkal okán. A közülük legismertebb a Basilica San Vitale, a korai kereszténység legfontosabb művészeti emléke Nagy Theoderik uralkodása idejéből.
A ravennaiak városuk világörökségi címeinél is büszkébbek a klasszikus olasz irodalom legnagyobb alakja, Dante életében játszott szerepére. Az ezer szállal Firenzéhez kötődő Dante hazája, Toszkána nyelvét az Isteni Színjátékkal olasz irodalmi nyelvvé tette. A városuk legnagyobb fiaként Dantére tekintő Firenzeiek igyekeznek agyonhallgatni, hogy máglyahalálra ítélték a már a maga korában, a XIV. században is jelentősként számon tartott írót-költőt, mert egy politikai belharcában a vesztes oldalon állt. Dantének menekülnie kellett és közel 20 év viszontagságos vándorlása vette kezdetét. Ennek egyik hosszabb és legfontosabb állomása Ravenna volt: befejezte az Isteni Színjátékot és örök nyugalomra lelt. A Basilica di San Francesco szerzeteseinek sokáig titkolniuk kellett, hogy kriptájukban nyugszik a halhatatlan irodalmár, mert a történelem kerekét visszaforgatni próbáló firenzeiek kísérletet tettek földi maradványai ellopására. A templom melletti mauzóleum a XVIII. században épült az isteni Dante számára.
Az irodalom egy további módon is kapcsolódik Ravennához: az 1803-ban létesített Biblioteca Classense 800 ezer kötettel, középkori térképekkel és metszetekkel, valamint Dante kéziratokkal az egyik legjelentősebb könyvtár Itáliában, sőt a világon.
Caorle - az olasz Észak-Adria legszebb üdölőhelye
Legyen akármilyen feszített a program, egy olasz körútból nem maradhat ki a tengerpart. Városokból hosszú homokos parttal sok van az Észak-Adria-partján, de építészetileg nem túl esztétikusak. Caorle kilóg a sorból. Kis-Velencének hívják, egyrészt mert az V. században Észak-Itália kereskedelmi centruma volt, mígnem eliszaposodott a kikötő és Velence elfoglalta. Az akkorra elszegényedett várost a veleceiek saját stílusukban építették újjá (bizánci katedrális, harangtorony, lagúnák és palazzok), persze minden kisebben készült el – a Kis-Velence jelző másik oka.
Az új virágkorra a XX. század második felééig kellett várni, amikor felfedezték Caorlét a - főleg német és osztrák - üdülni vágyók. A legjobb években 9 millió turista érkezett, közöttük a lagúnákban szívesen halászó Ernest Hemingway. Manapság évi 6 millió vendég van; 200 hotel és 15 kilométer homokos strand várja őket.
Az I. rész Triesztről, a II. pedig Velencéről, Buranoról és Muranoról szólt.
Az utat a Kárpáteurópa utazási iroda idegenvezetőjeként tettem meg.
Ferrara, Castello Estense
Az utat a Kárpáteurópa utazási iroda idegenvezetőjeként tettem meg.
Petrus Szabolcs
