A Föld népességének fele, 3 milliárd ember házi karanténba kényszerült. Jó részük a Netflix, az Amazon Prime & co. sorozatival múlatja, üti el az időt. A sorozatok többsége Amerikából jön. Azonban néhány regionális blockbuster esetében is sikerült a nemzetközi áttörés. Íme, a legkülönlegesebbek!
Önmegtartóztató finnek és az orosz maffia
A laestadianizmus egy ultrakonzervatív irányzat a skandináviai evangélikus egyházon belül. Egy lelkész, Lars Levi Laestadius alapította az 1800-as évek második felében Észak-Svédországban. Napjainkban az irányzat legtöbb követője Észak-Finnország elhagyatott részein él. A szexuális önmegtartóztatásra különösen nagy hangsúlyt fektető szektatagok körében játszódik a ’Arctic Circle’ cím alatt futó sorozat.
A helsinki rendőrség nyomozói a környéken lábat vető orosz maffia és egy gyilkosságsorozat miatt lepik el Ivalo városát, felborítják a helyiek megszokott, kívülállók számára furcsa mindennapjait. A kulturális konfliktusok a bigottan vallásos, ultrakonzervatív helyiek és a nagyvilági fővárosiak között legalább annyira fontos része a sorozatnak, mint a nyomozás. Előbbit groteszk jeleneteken, száraz humorral mutatják be a forgatókönyvírók. Véletlen, de különösen aktuálissá teszi a sorozatot, hogy idővel a maffiózók biológiai fegyver-projektjének, egy halálos vírus piacra dobásának megakadályozása lesz a finn rendőrök fő feladata.
Lengyel mondából Netflix világsiker
’The Witcher’ című nemzetközi sikersorozat fő karaktere, Geralt egy lengyel író, Andrzej Sapkowski (1948) fantáziájának gyümölcse. Fantasy-regényeit a szláv, azon belül is elsősorban a lengyel monda-, legenda-, mesevilág ihlette. Az 1986-ban indult Vaják-könyvsorozatát több mint 20 nyelvre fordítottak le. A műfajt kedvelő magyar olvasók is ismerhetik. Számítógépes játék, képregény, film és legutóbb sorozat is készült belőle. A középkori fantáziavilágban a gonosszal küzdő Geralt minden bizonnyal a lengyel mozgókép történetének első exportslágere.
Szex, drog és gyilkosság a sógoroktól
Sigmund Freud a neurológia és a pszichiátra forradalmasítója, a pszichoanalitikus iskola megalapítója különös szerepben. Rejtélyes sorozatgyilkosságban nyomoz Bécs utcáin. Egy fiatal boszorkány és egy rendőrnyomozó, valamint egy maga keverte kokain-koktél segítik. Ahogy az osztrák pszichiáter elméleteiben, úgy a sorozatban is kitüntetett szerepet kap a szexualitás,azonban az inkább vicces, mint erotikus jelenetekről gondoskodik. Az osztrák népléleknek különösen jól esik, hogy a ’Freud’ kulisszáit a Habsburg-Birodalom és a Császárváros legfényesebb időszaka, a XIX-XX. század fordulója adja.
Szerelemből házasodni?! – Hallatlan!
A világi többség és az egyre növekvő számú ultraortodoxok közötti feszültség a legnagyobb konfliktusforrás napjaink izraeli társadalmában. A palesztin-zsidó ellentétnél is jobban meghatározza a mindennapokat. Az ateisták egyre kevésbé akarják tudomásul venni, hogy az ortodoxok munka és katonai szolgálat helyett a Tórát biflázzák. Megélhetésükről az állam gondoskodik. Ráadásul egymilliónyian életvitelüket is rá akarják kényszeríteni a többi 8 millió izraelire. Pedig, ha az ultraortodoxok száma továbbra is dinamikusan növekszek, ők lesznek kénytelenek változtatni az életvitelükön, gazdasági inaktivitásukon. Az adófizetők ugyanis egyre kevésbé tudják és akarják finanszírozni fenntartásukat. Íme, a ’Shtisel’ című izraeli Netflix sikersorozat keretét adó konfliktus. Tartalommal a jeruzsálemi Shmuel Shtisel rabbi és családja tölti ki. Fiának házasodnia kellene. Akiva szerelmekből nősülne. Olyannyira hallatlan az ultraortodoxok világában, hogy eddig két évadhoz elegendő feszültséget szült.
Az ultraortodoxok egyébként, mint általában a világi törvényeket, úgy a kijárási korlátozásokat sem tartják magukra nézve kötelezőnek. A szakértők ezzel magyarázzák, hogy Izraelben a korona-fertőzöttek és -halottak száma messze a film helyszínül szolgáló városrészben, Mea Shearimben a legmagasabb. Ez persze az extrém magas népsűrűséggel is összefügghet.
James Bonde Made in France
A franciák a 2015 óta futó ügynök-sorozat 5. évadja köti le a leginkább: ’Legendák irodája’ (Le Bureau des légendes; The Bureau). Az ’Amelie csodálatos élete’ című filmklasszikusban Nino szerepével világhírűvé lett Mathieu Kassovitz francia titkosügynökként járja a Közel-Keletet. A napjainkban játszódó, igaz történeteken alapuló sorozatban a terrorelhárítás, a mesterséges intelligencia és cyber-háború állnak a középpontban.
A francia titkosszolgálat, ha nem is a CIA vagy a Moszad, de a világ élvonalába tartozik. Különösen a Közel-Keleten és Afrikában erős. A sorozat hazai sikeréhez hozzájárul a franciák patrióta szellemisége. Többsége tud titkosszolgálatuk nemzetközi szerepéről és büszke is rá. Nemzetközi népszerűsége az igényes kivitelezésnek és a folyamatos izgalomnak, egymást érő fordulatoknak köszönhető.
Szigorúan a képzelet műve
Meglepő, de az Izraellel évtizedek óta állandó hadiállapotban álló Libanon és Szíria koprodukciója is nemzetközi Netflix-sláger lett. A szerzők tagadják, hogy a címadó helyszínt, ’Al-Hayba’ városát a 100 ezres Baalbekről mintázták volna, ahol az ország nagy részéhez hasonlóan, a Hezbollah vette át az állam szerepét. A filmben természetesen a síita terrorszervezet neve sem hangzik el. Pedig nyilvánvaló, hogy a valóságban is a filmbeli Al-Saids fegyver- és drogkereskedelemből élő klánhoz hasonló családok gyakorolják a hatalmat a Hezbollah nevében. Mindezt a vallásra hivatkozva.
A koronától Allah sem mentette meg az arab világot. A 2017. óta futó sorozat következő évadának áprilisra tervezett forgatását a járvány miatt el kellett halasztani.
A múlt dicsősége a jelen despotájának szolgálatában
Törökországból az Oszmán Birodalom legdicsőségesebb napjait bemutató dokudráma, a ’Rise of Empires: Ottoman’ a sláger. Nem az első nemzetközi siker a témában. A szultanátus tündöklése és bukása a Netflixen immár önálló műfaji kategóriára. A tucatnyi film és sorozat mondanivalója egy mondatban zanzásítható: Az igaz törökök bátran védik magukat minden baj forrásaival, a külső és belső ellenségekkel szemben. A filmeket csak az különbözteti meg egymástól, ki éppen az aktuális mumus. Mintha csak Erdogan elnök pr-osainak megrendelésére írnák volna a forgatókönyveket… …és valóban, a produkciók nagy része az állami tévécsatorna, a TRT gyártásban készül.
Szerelem az atomfegyverek árnyékában
Aknamező, szögesdrót, a világ legjobban őrzött határa – Rómeónak és Júliának sem kellett annyi akadályt leküzdenie, mint a koreai Netflix-világsiker, a ’Crash Landing On You’ szerelmeseinek. A lány egy gazdag déli, a fiú egy szegény északi. Előbbi sárkányrepülőjét Észak-Korea felé sodorja és a földre kényszeríti a határokat nem ismerő szél. Egy parasztlegény siet a segítségére a kényszerleszállás után. Szerelem első látásra. Nem éppen realisztikus kiindulópont. Annál hitelesebb az első évad további 15 epizódja. A forgatókönyvírók szakértői ugyanis észak-koreai menekültek. Nekik köszönhetően a sorozat hiteles képet ad az eddig alig ismert vidéki életről a sztálinista diktatúrában. És mert a déli írók nem észak-ellenes propagandát akartak, emberivé teszik a világ egyetlen, évtizedek óta karanténban élő népét.
Kastélyból a társbérletbe
Kik lennének az orosz világsiker főszereplői, ha nem az újgazdagok és az oligarchák? A szitkom címadó alaphelyzete különösen aktuális: ’Domaschnij arest’ (Háziőrizet). Egy vidéki polgármesteren nevetünk, aki korrupció vádjával eljárás alá és házi őrizetbe kerül. A felfüggesztett városvezető gazdagsága város szerte ismert, mégsem kacsalábon forgó palotája szerepel a személyijében állandó lakcímeként, hanem a lerobbant panellakás társbérletébe, ahol politikai csillagának felívelése előtt tengette életét. Ezért itt kell tölteni az őrizetet is. Egy újgazdag összezárva a nép egyszerű gyermekeivel – kell-e ennél több helyzetkomikumok sokaságához? Az orosz kultúrkör sztár-forgatókönyvírója, Szemjon Slepakov számára nem. A sorozat tanulásra is alkalmas. Csak oroszul érhető el, így kiváló lehetőséget nyújt a megkopott iskolai tudás felelevenítésére.
A világ legjobban őrzött határán én is jártam. Képes útibeszámolóm itt olvasható!
Petrus Szabolcs
