Az igazság a legélesebb fegyver a jelenünket meghatározó általános pesszimizmus ellen! – véli Hans Rosling. A ’Factfulness’, magyarul ’Tények’ címen megjelent kötet vezérgondolata szerint csak az tud egy szituációt helyesen megítélni és jó döntést hozni, aki ismeri a releváns tényeket. Ez azonban nehéz a ’Fake News’ idején, amikor a médiából, különösen az internet közösségi oldalairól zúdulnak ránk az álhírek és a valótlan információk.
’Factfulness’
A 2017-ben elhunyt Rosling professzorból, fiából és menyéből álló szerzőtrió megtanítja az olvasókat kihalászni a döntésünk szempontjából fontos tényeket a hamis információk és irreleváns, félremagyarázott tények tengeréből, valamit elmondja, miként lehet helyesen értelmezni azokat. Így lehetünk tényszerűek, ahogy az angol cím, ’Factfulness’ mondja.
Mindent rosszul tudunk?!
A többség rosszul tudja a jelenünket és jövőnket meghatározó legfontosabb tényeket. De meg van róla győződve, hogy a helyes ismeret birtokában van. Legalábbis erre a megállapításra jutott Rosling a 12 kérdést tartalmazó tesztjére adott válaszokból. Társszerző családtagjaival több, mint 10 éven át tette fel ugyan azokat a kérdéseket a legkülönböző társadalmi csoportokban, például bankároknak, Nobel-díjasoknak, tanárok, egyetemistáknak. A felmérést, reprezentatív módon elkészítette tucatnyi országban, köztük Magyarországon is.
„Miként változott az extrém szegénységben élők száma az elmúlt 20 évben? a) megduplázódott, b) változatlan maradt, c) jóval a fele alá csökkent?”
Az utolsó a helyes válasz! Meglepheti az olvasóinkat, ahogy a Rosling által kérdezetteket is meglepte. Túlnyomó többségük a legrosszabb variációból, a szegénység megduplázódásából indul ki. Sok megkérdezett kétségbe vonta a c) válasz helyességét. Inkább hitt a médiából rá zúduló, világunkat drámai színben feltüntető híreknek, minthogy elfogadta volna az életviszonyok javulását mutató tényeket. Rosling nem nyugodott ebbe bele. Reménykeltő tényekkel indított harcot a mindent átható pesszimizmus ellen. A kötete a két évtizedes felvilágosító kampánynak egyfajta végállomása.
Az utolsó lehelettel is a tényekért
A kötet végállomás, mert 2016-ban, nem sokkal az első fejezetek megírása után rákot diagnosztizáltak az akkor 68 éves professzornál. Csak hónapjai voltak hátra. Elhatározta, a megmaradt kevés időt családjának és a könyv befejezésénék szenteli. Életműve lezárásához hívta segítségül fiát, Ola Roslingot és menyét, Anna Rosling Rönnlundot. Akik korábban is részt vettek felvilágosító kampányában.
Nem csak számok, táblázatok és statisztikák
A ’Tények’ érdekes, sokszor meglepő statisztikai adatok, diagrammok és táblázatok sokaságát tartalmazza. Ezeknél is hatásosabbak a fényképek.
Rosling 4 csoportba osztotta a 8 milliárd földlakót jövedelmük alapján. A világot járó csapatával vécékről, konyhákról és fogkeféről készített felvételeket a világ 12 különböző pontján a 4 jövedelmi csoportból kiválasztott 1-1 családnál: A helyiségeket és a fogtisztítás módját nem az különbözteti meg, hogy Rómában, New Yorkban, Kairóban vagy Tokióban készültek a fotók, hanem hogy melyik jövedelmi kategóriába tartozóknál készült az. Az 1. csoport 1 milliárd nyomorgója mind a 12 helyen kis faággal, vagy ujjával gondoskodik a szájhigiéniájáról. A legjobban élőknél mindenhol nagyjából olyan a vizeshelység és a fogkefe, mint amit mi is megszoktunk.
g
Rosling állítása szerint a legalsó szinten rengeteget javít az életminőségen minden plusz dollár és ezzel a felkerülés a 2. kategóriába. Ezt is képekkel bizonyítja: A 2. csoportban van már rendes fogkefe, még, ha rossz állapotban is és egyet használ az egész család.
A négy jövedelmi kategória és Rosling szemléletes példái a jelentésükre g 1. kategória: max. 1 USD/nap; a földön főzni és aludni, vizet egy kétes tisztaságú távoli kútból hozni. 2. kategória: max. 4 USD/nap; a közlekedéshez van bicikli, a főzéshez turistapalack. 3. kategória: max. 16 USD/nap; hideg folyóvíz a lakóhelyen és motor a munkába járáshoz. 4. kategória: min. 64 USD/nap; ahogy mi, barátaink, családtagjaink, ismerőseink élnek, még ha a nyugati mércével mérve nagy is a vagyoni különbség közöttük. |
A fejlett világ világban a túlnyomó többség a XIX. század végén a 2. kategóriában élt, így Rosling nagymamája is a vidéki Svédországban. Két generációval később, napjainkban a nyugati világ nagy része a 4.-ben van, ahogy a szerző is egész életében. A statisztikák szerint az oktatás, az egészségügy és az erőszak elleni harc területén is komoly előre lepéseket tett az emberiség.
Miért látunk mégis sötéten?
Rosling a veszélyek túldramatizálását ősi ösztönnek tartja. Évezredekig segített az emberiségnek a veszélyek elkerülésében és így a túlélésben. Ugyanilyen ősi, korábban életben maradást segítő beidegződés a kétpólusúan gondolkodni, a dolgokat fehéren vagy feketén látni, valamint a gyorsan, a körülmények alapos mérlegelése nélkül döntést hozni. Ami őseinket segítette, nekünk viszont ma már torz világképet okoz.
Aki világunkat sötétebben látja a kelleténél, nem csak rosszul érzi magát, de elszalaszt számos lehetőséget is – véli a professzor. Meglepő példaként az intim betétek gyártóit hozza fel! A nyugati piacokra koncentrálnak, ahol nehéz a növekedés. Egyre különlegesebb, idő és költségintenzív fejlesztésű termékek kellenek hozzá. Gazdaságilag racionálisabb lenne egyszerű, olcsó betétekkel az elmaradott országok felé nyitni. A menedzserek azonban abból indulnak ki, hogy a harmadik világban a nők életük termékeny életciklusukban nagyrészében terhesek, nincs tehát szükségük intim betétre. Ezzel szemben tény, hogy csak az 1. jövedelmi kategóriában extrém magas a születési szám a magas csecsemőhalandóság okán. Ide azonban csak 500 millió nő tartozik a 4 milliárdból.
Több, mint elmélet
Tényalapú gondolkodással megérthetjük az irracionálisnak tűnő döntések helyességét:
- Egy etiópiai kórház szűkös anyagi és humán erőforrásait nem drága kezelésekre költeni, még, ha ez olykor egy gyerek halálához is vezet. Védőoltásba invesztálni, ami a kórház vonzáskörzetében gyerekek ezreinek az életét menti meg.
- Egy védőnő Tanzánia egyik legelmaradottabb szegletében drága műszerek és gyógyszerek helyett megbízható elemlámpát kíván, hogy éjszaka is eljusson a vajúdókhoz.
Mindezzel önkéntes orvosként szembesült a szerző. Szerinte ezek a tapasztalatai bizonyítják, hogy a ’factfulness’ több, mint társadalomfilozófiai elmélet.
A jövőbe látott?!
’Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve.’ Nem!
„A korábban barbár világ ma a többség számára jó vagy legalább elfogadható létfeltételeket biztosít. Még, ha ez most Szíriában nem is vigasztaló”
- írja Rosling, bizonyítandó, hogy tisztában van napjaink realitásaival. Ennek ellenére megalapozottnak és fontosnak tartja a pozitív szemléletet.
A szerzők külön fejezetet szentelnek napjaink szerintük legfenyegetőbb veszélyeinek. Az ötös listán a klímaváltozás evidenciája mellett szerepel egy influenzavírus okozta világjárvány is. 2020 eseményeit látva azonban emlékezzünk Rosling egy másik fontos gondolatára: A veszélyek túldramatizálása ősi ösztön, amely korábban túlélést biztosított, a modern időkben azonban torzítja a tisztánlátást.
Nálam elérte a célját
A ’Tények’ célja kettős: Felkelteni az olvasó érdeklődését a tények iránt és meggyőződései átgondolására inspirálni őt. Nálam sikerrel járt. Ehhez azonban szellemi nyitottság és sokszor önkritika is kell. Sajnos sokakból mindkettő hiányzik.
’Tények’; Hans Rosling, Ola Rosling, Anna Rosling Rönnlund; Libri, 2018, 300 oldal; fordította Sóskuthy György
Petrus Szabolcs