Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

A világ sokkal jobb hely, mint gondolnánk!

Egy svéd orvosprofesszor tényekkel a hazugságokkal és a pesszimizmussal szemben

2020. december 11. - Szabolcs282

12_38.jpg

Az igazság a legélesebb fegyver a jelenünket meghatározó általános pesszimizmus ellen! – véli Hans Rosling. A ’Factfulness’, magyarul ’Tények’ címen megjelent kötet vezérgondolata szerint csak az tud egy szituációt helyesen megítélni és jó döntést hozni, aki ismeri a releváns tényeket. Ez azonban nehéz a ’Fake News’ idején, amikor a médiából, különösen az internet közösségi oldalairól zúdulnak ránk az álhírek és a valótlan információk.

’Factfulness’

8_59.jpg

A 2017-ben elhunyt Rosling professzorból, fiából és menyéből álló szerzőtrió megtanítja az olvasókat kihalászni a döntésünk szempontjából fontos tényeket a hamis információk és irreleváns, félremagyarázott tények tengeréből, valamit elmondja, miként lehet helyesen értelmezni azokat. Így lehetünk tényszerűek, ahogy az angol cím, ’Factfulness’ mondja.   

2_153.jpg

Mindent rosszul tudunk?!

A többség rosszul tudja a jelenünket és jövőnket meghatározó legfontosabb tényeket. De meg van róla győződve, hogy a helyes ismeret birtokában van. Legalábbis erre a megállapításra jutott Rosling a 12 kérdést tartalmazó tesztjére adott válaszokból. Társszerző családtagjaival több, mint 10 éven át tette fel ugyan azokat a kérdéseket a legkülönböző társadalmi csoportokban, például bankároknak, Nobel-díjasoknak, tanárok, egyetemistáknak. A felmérést, reprezentatív módon elkészítette tucatnyi országban, köztük Magyarországon is.

„Miként változott az extrém szegénységben élők száma az elmúlt 20 évben? a) megduplázódott, b) változatlan maradt, c) jóval a fele alá csökkent?”

Az utolsó a helyes válasz! Meglepheti az olvasóinkat, ahogy a Rosling által kérdezetteket is meglepte. Túlnyomó többségük a legrosszabb variációból, a szegénység megduplázódásából indul ki. Sok megkérdezett kétségbe vonta a c) válasz helyességét. Inkább hitt a médiából rá zúduló, világunkat drámai színben feltüntető híreknek, minthogy elfogadta volna az életviszonyok javulását mutató tényeket. Rosling nem nyugodott ebbe bele. Reménykeltő tényekkel indított harcot a mindent átható pesszimizmus ellen. A kötete a két évtizedes felvilágosító kampánynak egyfajta végállomása.

5_83.jpg

Az utolsó lehelettel is a tényekért

4_91.jpg

A kötet végállomás, mert 2016-ban, nem sokkal az első fejezetek megírása után rákot diagnosztizáltak az akkor 68 éves professzornál. Csak hónapjai voltak hátra. Elhatározta, a megmaradt kevés időt családjának és a könyv befejezésénék szenteli. Életműve lezárásához hívta segítségül fiát, Ola Roslingot és menyét, Anna Rosling Rönnlundot. Akik korábban is részt vettek felvilágosító kampányában.   

3_109.jpg

Nem csak számok, táblázatok és statisztikák 

A ’Tények’ érdekes, sokszor meglepő statisztikai adatok, diagrammok és táblázatok sokaságát tartalmazza. Ezeknél is hatásosabbak a fényképek.

Rosling 4 csoportba osztotta a 8 milliárd földlakót jövedelmük alapján. A világot járó csapatával vécékről, konyhákról és fogkeféről készített felvételeket a világ 12 különböző pontján a 4 jövedelmi csoportból kiválasztott 1-1 családnál: A helyiségeket és a fogtisztítás módját nem az különbözteti meg, hogy Rómában, New Yorkban, Kairóban vagy Tokióban készültek a fotók, hanem hogy melyik jövedelmi kategóriába tartozóknál készült az. Az 1. csoport 1 milliárd nyomorgója mind a 12 helyen kis faággal, vagy ujjával gondoskodik a szájhigiéniájáról. A legjobban élőknél mindenhol nagyjából olyan a vizeshelység és a fogkefe, mint amit mi is megszoktunk.

g9_52.jpg

Rosling állítása szerint a legalsó szinten rengeteget javít az életminőségen minden plusz dollár és ezzel a felkerülés a 2. kategóriába. Ezt is képekkel bizonyítja: A 2. csoportban van már rendes fogkefe, még, ha rossz állapotban is és egyet használ az egész család.  

A négy jövedelmi kategória és Rosling szemléletes példái a jelentésükre

 g10_53.jpg

1.   kategória: max. 1 USD/nap; a földön főzni és aludni, vizet egy kétes tisztaságú távoli kútból hozni.

2.   kategória: max. 4 USD/nap; a közlekedéshez van bicikli, a főzéshez turistapalack.

3.   kategória: max. 16 USD/nap; hideg folyóvíz a lakóhelyen és motor a munkába járáshoz.

4.   kategória: min. 64 USD/nap; ahogy mi, barátaink, családtagjaink, ismerőseink élnek, még ha a nyugati mércével mérve nagy is a vagyoni különbség közöttük.

 

A fejlett világ világban a túlnyomó többség a XIX. század végén a 2. kategóriában élt, így Rosling nagymamája is a vidéki Svédországban. Két generációval később, napjainkban a nyugati világ nagy része a 4.-ben van, ahogy a szerző is egész életében. A statisztikák szerint az oktatás, az egészségügy és az erőszak elleni harc területén is komoly előre lepéseket tett az emberiség.  

11_43.jpg

6_68.jpg

Miért látunk mégis sötéten?

Rosling a veszélyek túldramatizálását ősi ösztönnek tartja. Évezredekig segített az emberiségnek a veszélyek elkerülésében és így a túlélésben. Ugyanilyen ősi, korábban életben maradást segítő beidegződés a kétpólusúan gondolkodni, a dolgokat fehéren vagy feketén látni, valamint a gyorsan, a körülmények alapos mérlegelése nélkül döntést hozni. Ami őseinket segítette, nekünk viszont ma már torz világképet okoz.      

7_67.jpg

Aki világunkat sötétebben látja a kelleténél, nem csak rosszul érzi magát, de elszalaszt számos lehetőséget is – véli a professzor. Meglepő példaként az intim betétek gyártóit hozza fel! A nyugati piacokra koncentrálnak, ahol nehéz a növekedés. Egyre különlegesebb, idő és költségintenzív fejlesztésű termékek kellenek hozzá. Gazdaságilag racionálisabb lenne egyszerű, olcsó betétekkel az elmaradott országok felé nyitni. A menedzserek azonban abból indulnak ki, hogy a harmadik világban a nők életük termékeny életciklusukban nagyrészében terhesek, nincs tehát szükségük intim betétre. Ezzel szemben tény, hogy csak az 1. jövedelmi kategóriában extrém magas a születési szám a magas csecsemőhalandóság okán. Ide azonban csak 500 millió nő tartozik a 4 milliárdból.

Több, mint elmélet

Tényalapú gondolkodással megérthetjük az irracionálisnak tűnő döntések helyességét:

  • Egy etiópiai kórház szűkös anyagi és humán erőforrásait nem drága kezelésekre költeni, még, ha ez olykor egy gyerek halálához is vezet. Védőoltásba invesztálni, ami a kórház vonzáskörzetében gyerekek ezreinek az életét menti meg.
  • Egy védőnő Tanzánia egyik legelmaradottabb szegletében drága műszerek és gyógyszerek helyett megbízható elemlámpát kíván, hogy éjszaka is eljusson a vajúdókhoz.

Mindezzel önkéntes orvosként szembesült a szerző. Szerinte ezek a tapasztalatai bizonyítják, hogy a ’factfulness’ több, mint társadalomfilozófiai elmélet.

A jövőbe látott?!

’Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve.’ Nem!

„A korábban barbár világ ma a többség számára jó vagy legalább elfogadható létfeltételeket biztosít. Még, ha ez most Szíriában nem is vigasztaló”

-   írja Rosling, bizonyítandó, hogy tisztában van napjaink realitásaival. Ennek ellenére megalapozottnak és fontosnak tartja a pozitív szemléletet.

A szerzők külön fejezetet szentelnek napjaink szerintük legfenyegetőbb veszélyeinek. Az ötös listán a klímaváltozás evidenciája mellett szerepel egy influenzavírus okozta világjárvány is. 2020 eseményeit látva azonban emlékezzünk Rosling egy másik fontos gondolatára: A veszélyek túldramatizálása ősi ösztön, amely korábban túlélést biztosított, a modern időkben azonban torzítja a tisztánlátást.

Nálam elérte a célját

A ’Tények’ célja kettős: Felkelteni az olvasó érdeklődését a tények iránt és meggyőződései átgondolására inspirálni őt. Nálam sikerrel járt. Ehhez azonban szellemi nyitottság és sokszor önkritika is kell. Sajnos sokakból mindkettő hiányzik.

’Tények’; Hans RoslingOla RoslingAnna Rosling Rönnlund; Libri, 2018, 300 oldal; fordította Sóskuthy György

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr8816240306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

joakos 2020.12.13. 01:12:23

Azért azt sem árt figyelembe venni, hogy minden fejlődésnek több oldala van. Lehet örülni annak, hogy az emberiség egyre nagyobb hányada él a szegénységi küszöb felett, meg hármas-négyes jövedelmi kategóriában, de az is biztos, hogy a Föld ebbe bele fog pusztulni. Reménykedhetünk, hogy a megújuló erőforrások legalább olyan ütemben terjednek, amilyen ütemben az átlagos életszínvonal növekszik, s akkor talán az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás nem nő olyan drasztikusan, de a tudományos konszenzus az, hogy már a jelenlegi kibocsátás is több annál, amit a Föld hosszabb távon elbírna. Lehet soktucat kedvező trendet mutató diagramot gyártani, de ugyanígy lehet soktucat olyat is, ami meg a pesszimizmust erősíti. S ahogy látom, az optimista diagramok témáinak jó része azért nem olyan eget rengető fontosságú témát tárgyal (pl. repülőszerencsétlenségek, halálbüntetés). A pesszimizmust meg elég egyetlen diagrammal alátámasztani, a népesség még mindig robbanásszerű növekedésével a fejlődő világban...

Dzsano 2020.12.13. 07:54:29

Ha a nyugati világ, főleg az USA nem zabálná fel a fél világot, hanem megtanulna takarékoskodni, jó lenne. Látjuk az esztelen pazarlást tőlük, a túlfogyasztást, de az erőszakos fogyasztási marketing lobbi uralkodik náluk.
A másik ugyancsak USA: jobb lenne az űrhajózásra és a naprendszer belakására koncentrálni, mint sorozatosan a pax amerikát terjeszteni, benne az esztelen rombolással, háborúval és halállal. Persze ez pedig a fegyverlobbi miatt nem megy.

Alick 2020.12.13. 12:22:32

@joakos: Így van, a népszaporulat vs. fenntarthatóság is fontos tényező.
Minden kritikával együtt tanulságos és hasznos Rosling munkássága.

Labasmaz 2020.12.13. 13:43:14

Vedd ki az összes vesszőt a "még, ha" szerkezetekből. Ilyenkor a "még" előtt elég egy.

Amúgy meg azt kellene észrevenni, és javítsatok ki, ha tévedek, de ezt ebben az írásban sem találtam meg, hogy nincs olyan, hogy "fenntartható fejlődés"! Már rég túl vagyunk nem csak a fenntartható fejlődés, de már a fenntartható szint maximumán is. Már az erős visszalépés lenne főleg a 4. kategóriának, ha vissza kellene térni a fenntartható szintre a Föld teljes népességére vonatkozóan. Amíg pedig a pénz és a politika az úr, ez sosem fog megtörténni, legalábbis addig nem, amíg ezt nem valami kataklizma kényszeríti ki, meglehetősen erőszakosan és rengeteg pusztulást okozva emberéletben és egyéb értékekben...

Alick 2020.12.13. 14:23:57

Azt is vegyük figyelembe, hogy ahol 2-3-as szinten az internet-számítógép-mobiltelefon már elérhető, ott az információáramlás potenciálja elképesztő mértékben meghaladja a 100, de akár az 50 évvel ezelőtti "felső tízezer" szintjét is.

Alick 2020.12.13. 14:28:03

@Labasmaz: Igazából az utóbbi fél évszázadban sok területen stagnált a tudományos-technológiai fejlődés - kivéve a mikroelektronikát és hozadékát (erre utaltam az előző hozzászólásomban is) - , illetve az ezekkel járó szociális szinten érezhető paradigma váltás is.

Hórukk 2020.12.13. 16:44:17

@joakos: Ha elolvasnád a könyvet, akkor megtalálnád benne az erről szóló részt is: a fogamzásgátlás terjed a fejlődő országokban is, az időskori szociális ellátás fejlődése miatt sem annyira fontos a sok utód, úgyhogy ez a robbanásszerű népességszaporulat egyre kevesebb országra jellemző. Rosling prognózisa szerint a Föld népessége valahol 12 milliárd környékén stabilizálódni fog és nem nő tovább. Ennyit - okos tervezéssel és ésszerű fogyasztással - még el tud tartani a Föld.

Hórukk 2020.12.13. 16:52:40

@Labasmaz: "Visszatérni" az 50-60 évvel ezelőtti állapotokhoz nem biztos hogy jó ötlet, mert régen egységnyi érték előállítása sokkal több energia felhasználásával, károsanyag kibocsájtásával járt mint ma. Ahhoz a 2. szintre kellene visszamenned - azaz pl. állandóan biciklivel közlekedni, gyertyával világítani - hogy a teljes károsanyag-kibocsájtás érdemben és gyorsan csökkenjen.

joakos 2020.12.13. 22:07:27

@Hórukk: Az időskori szociális ellátás fejlődése a várható élettartam növekedéséhez, s így a népességnövekedéshez is erősen hozzájárul. Nem az érintett országok száma, hanem a növekedés mértéke a lényeg. Azt sem árt figyelembe venni, hogy ez a hatalmas szaporulat bizony nem Afrikában és Dél-Ázsiában fogja türelmesen kivárni, amíg elér hozzájuk is az általad várt Kánaán, hanem megindul Európa felé... 12 milliárd embert el tud tartani ez a bolygó? Egy disztópikus társadalmi berendezkedésben, ahol robotok módjára kéne élni, s ahol a Nagy Testvér mindent lát, esetleg. De a valóságban már most zajlanak háborúk az édesvízért...

joakos 2020.12.13. 22:37:07

@Alick: Nem csupán egy fontos tényező, hanem messze a legfontosabb tényező. Valóban nem olvastam a könyvet, de az itt bemutatottak alapján a szerző pont azt a hibát követi el az ellenkező irányba, mint ami ösztönözte a könyve megírására. Alapul vett néhány olyan - bizonyos szempontból - örvendetes esetet, amelyet az átlagember rosszabbnak gondol a valóságosnál, s erre felfűzve azt hozza ki konklúzióként, hogy valószínűleg/remélhetőleg minden negatív tendencia valójában rosszul megítélt pozitív folyamat, s így a világ alapvetően jó irányba halad... S ezzel arra ösztönzi az olvasókat, hogy felesleges változtatni a káros szokásokon, a környezetszennyezésen, a túlfogyasztáson stb., mert amúgy is minden egyre jobb lesz. A mai "fake news" világban az átlagember nem a tudománynak, hanem annak hisz, ami számára a kényelmesebb, így az ilyen hozzáállás pláne rengeteg kárt tud okozni, ha elterjed, remélem, nem fog. Értem a szerző személyes motivációit, sajnálom a tragédiáját, valami pozitívat akart maga után hagyni, de ezzel pont ellenkező hatást váltana ki, ha reményei szerint minél több emberhez eljut a műve.

Labasmaz 2020.12.14. 07:04:52

@Alick: Ahol meg "fejlődés" van, az elég jórészt csak azt szolgálja, hogy mehessen tovább a színvonal fenntartása a környezet további kizsákmányolása árán, ill. "dőljön a profit". Pl. autógyártás, az egyre kifinomultabb motorok, hogy meg tudjanak felelni az egyre szigorúbb kibocsátási normáknak. De az fel sem merül, hogy másképp kellene közlekedni...

Labasmaz 2020.12.14. 07:06:52

@Hórukk: Egy ilyen "visszatérés" nem szabad döntés lesz, hanem kénytelenség. A magunk által magunkra szabadított kataklizmák fognak minket oda visszarúgni, és az fájni fog. Az ebből a nézőpontból már mindegy, hogy melyik lépcsőfokra...
süti beállítások módosítása