Playlist készült a legnépszerűbb japán író, Haruki Murakami regényeiben felcsendülő számokból: 3.350 dal a legkülönbözőbb könnyű- és komolyzenei stílusban. A magyar zeneművészetet Bartók és Liszt képviseli.
Zene ihlette próza
Haruki Murakami (1949) regényieben gyakran forog a lemezjátszó korongja. Ha pedig otthonában interjú készül vele, a portréfotón a lemezgyűjteménye és nem a könyvespolca előtt pózol. Több nemzetközi bestsellerét bakelitkorong ihlette. A ’Norvég erdő’ (1987) a Beatles 1965-ben megjelent albuma, a ’Rubber Soul’ nélkül nem született volna meg. Ennek a lemeznek köszönhető a ’Férfiak nők nélkül’ (2014) novelláskötetének ’Vezess helyettem, Tegnap’ című története is. A könyv egy másik írása, a ’Yesterday’ főhőse pedig a dél-japán Kanszai régió dialektusába próbálja átültetni a Beatles örökzöldjét.
Az irodalom és a komolyzene egymásrahatása
Murakami zenei mindenevő. A klasszikusokat a világhírű karmester honfitársa, Odzava Szeidzsi szerettette meg vele. A művészeti ágak egymásrahatásáról, az irodalom és a komolyzene kapcsolatáról folytatott beszélgetéseikből könyv is megjelent: ’Absolutely on Music’ (2011) címmel.
Az ’1Q84’ című három kötetes regényciklus egy alig ismert komponista, a cseh Leoš Janáček ’Sinfonietta’ című zenekari művével indul. A taxiban ezt hallgató Aomame a dallamok hatására merül el egy alternatív univerzumában.
Megihlették a japán írót a komolyzene magyar nagymesterei is. ’A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei’ (2013) címét egy Liszt zongoraciklus, a ’Zarándokévek’ adta. Nem lehet véletlen, hogy a bizarr történeteiről ismert Murakami talán legkülönösebb, ’Világvége és a keményre főtt csodaország’ (1985) című mágikus realista regényében csendülnek fel Bartók, a modern komolyzene avantgárdjának dallamai.
Magyar példakép
Murakami „Hallgasd a szél dalát” (1979) címen első kötetében elárulja, hogy nehezen talált rá írói stílusára. Először angolul próbálkozott. Nem ismerte tökéletesen a nyelvet, ezért tömören, egyszerűen fogalmazott. A kísérletezésből nem lett semmi, de rájött, hogy japánul is így kellene kifejeznie magát. Példaképe a svájci emigrációban franciául hasonlóan író Kristóf Ágota (1935-2011) lett.
Zenei fejlődésregény 3.350 fejezetben
A 3.350 zeneszámot tartalmazó összeállítás a OpenCulture.com oldalán jelent meg. Az amerikai honlap rendelkezik a megjelenésüktől számított 70 év eltelte miatt szerzői jogvédelem alatt már nem álló irodalmi alkotások legteljesebb, szabadon hozzáférhető gyűjteményével.
A lista Murakami kedvenc műfajával, a jazzel kezdődik. Majd a zenei fejlődését dokumentáló számok következnek. A körülbelül száz cím között jól megfér Hayden fülbemászó 32. g-moll zongoraszonátája Elvis ’Good Luck Charm’ és Ricky Nelsons ’Hello Mary Lou’ című klasszikusával. A zenei fejlődésregényben helyet kap egy Wagner opera, a ’Tannhäuser’ és Bruce Springsteen ’Born in the U.S.A.’ című dala is.
A lista legalább olyan érdekes olvasmány, mint egy Murakami regény. Legalábbis azoknak, akik osztják Umberto Eco véleményét, miszerint „a listák a kultúra bölcsőjét jelentik” (’A lista mámora’, 2009). Aki túlzónak tartja a tézist, annak irány a Spotify vagy a YouTube!
Japán, magyar két jó barát
Az újkori japán-magyar kapcsolatok a ’20-as években, Imaoka Dzsúicsiró, a Tokiói Császári Egyetem tanárának köszönhetően váltak szorossá. Kultúránk, nyelvünk, történelmünk felkeltette a professzor érdeklődését. Hosszabb időre Magyarországra utazott és magyarul is megtanult. Dzsúicsiró különösen érdeklődött a néprajz iránt. Így ismerte meg a népzenekutató és gyűjtő Bartókot.
Bartók népdalgyűjtés közben
Később épp a komoly-, és a népzene lett a legfontosabb kulturális kapcsolódási pont. A zenének kiemelt szerepe van a japán kultúrában és a mindennapokban is. Így lehet Bartók a messze legismertebb magyar Japánban és ezért állhat a Kodály-módszer nagy becsben. Ezt megerősíti Boris Martinovic, a vajdasági magyar író is, aki egy évet töltött a japán fővárosban, majd ’Tokiói lilaság’ címmel ott játszódó regényt írt (Bemutattuk a Könyvtacskón!). Konkrétummal is szolgál a Könyvtacskó kérdésére: a Studio Ghibli ’Yesterday – Vissza a gyerekkorba’ című rajzfilmjének több jelenetében Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes zenéje hallható. Sebestyén Márta és Bartók Béla népszerűségét a magyar és a japán népzene közötti hasonlósággal magyarázza: „Mindkettőt a sejtelmes melankólia jellemzi.”
A magyar zene népszerűségének köszönhetően sok japán tanul a budapesti Zeneakadémián: a Magyarországon élő körülbelül 1.500 japán többségét ők teszik ki. A zene állt a 2009-es, 150.000 látogatót vonzó 'Magyar Kulturális Fókusz' elnevezésű tokiói programsorozat középpontjában is. A nagy érdeklődés nem példa nélküli. Japán, Kínát messze megelőzve a magyar kulturális-művészeti produkciók és termékek legnagyobb ázsiai fogyasztója.
Magyar malac a japán képregényben
Mi, magyarok a japánban kultikus képregény, a manga egyik közismert rajzolóját, Torimo Macumotot is megihlettük. Pontosabban nem mi, hanem nemzeti büszkeségünk, a mangalica! Az őshonos magyar fajta húsa borsos ára ellenére kelendő Japánban. Macumoto is kedveli, és amikor egy természetfilmben előszőr meglátta a sertésfajta elő példányait, annyira a hatásuk alá került, hogy mangát írt róluk. A magyar kormány felismerte a marketinglehetőséget: Orbán Viktor 2014-ben ebédre hívta a Budapesten turistáskodó Macumotot.
Turizmus és komolyzene
A japánok magyarok iránti érdeklődését mutatja, hogy az Ázsiából Magyarországra érkező turisták többsége japán. A korona-válság előtti évi 40.000 japán a szervezett formában nálunk vendégeskedők 5 százalékát adta.
A már idézett magyar író, Boris Martinovic konkrét példával igazolja a Magyarország iránti szeretetet a Könyvtacskónak: „Amikor Tokióban laktam ’Another sky’ címen futott egy népszerű műsor a japán tévében. Hírességek mutattak be külföldi helyeket, amelyeket valamiért második otthonuknak éreznek. Egy közismert modell Budapestre tekintett így. Amikor nálunk járt, megfogta a város atmoszférája, az emberek karaktere. A vonatmániás lányt az akkoriban megnyitott 4-es metró különösen lenyűgözte."
Hasonlóságok történelemeben és életérzésben
Mélyebb magyarázatként az izoláltságot hozhatjuk fel a két távoli nemzet közötti szimpátiára. Mi, magyarok nyelvünk, kultúrán, hagyományaink és a és évszázadokig a Kárpátok vonulatai révén is el voltunk zárva szomszédjainktól. A kulturálisan különbözőség és a földrajzi elszigeteltség Japánra fokozottan igaz. A sziget lakóinak sok száz éven keresztül alig volt kapcsolata a környező népekkel. Ez magyarázat arra is, mért olyan népszerű a japánok körében a melankolikus népzenéneket kutató és azt a modern szerzeményeibe emelő Bartók.
Ha már Bartók neve szóba került, nem állhatom meg, hogy ne osszak meg a Könyvtacskó olvasóival egy személyes kapcsolódási pontot: gyerekkorom nagy részét a pasaréti villa tőszomszédságában töltöttem, amely Bartók utolsó magyarországi lakóhelyéül szolgált. 'Bartók Emlékház' színes programjaival évtizedek óta fogalom a komolyzene kedvelőinek körében.
Kiotóban japán és német barátaim, kollégáim társaságában.
Petrus Szabolcs
