A Vilniusban született, de élete nagy részét Franciaországban leélt és magát franciának valló Romain Gary (1914-1980) újrafelfedezett kötete, a "Lady L." a többszintű regény klasszikus esete. Egyrészt fordulatos, sok humorral fűszerezett kalandregény, piti és nagyban utazó szélhámosakkal, ügyesebb és kétbalkezes tolvajokkal, stricikkel, prostituáltakkal, rablótámadásokkal, üldözésekkel, lövöldözésekkel, ahogy azt kell. Ha azonban csak egy kicsit is tudunk a sorok között olvasni, felfedezzük a regény másik szintjét is, egy maró gúnyú társadalmi szatírát, melynek legfőbb teljesítménye, hogy két olyan csoportot vesz egyszerre górcső alá, amelyek társadalmilag alig állhatnának egymástól távolabb: az angol arisztokráciát és az anarchista-kommunista világforradalmárokat. 

Lady L egy igazi grande dame, az angol felső tízezer ünnepelt tagja a két világháború közötti Angliában, ahol már az a csúfság is megeshet, hogy a Munkáspárt kerül hatalomra. Főhősnőnk a jó öreg viktoriánus erkölcsök rendíthetetlen híve, akinek élete partikból és egyéb társadalmi eseményekből áll, ahol még véletlenül sem beszél senki illetlen dolgokról. Alan Hollinghurst „A szépség vonala” című fergetegesen jó regényéből már tudhatjuk, hogy ezekben a körökben az élet még a ’80-as évek derekán is ugyanebben a mederben folyt.

Tehát minden szép és jó, mígnem Lady L, élete alkonyán megvallja egy bizalmas barátjának, hogy az élete nem mindig így nézett ki, a saját nemesi származásról terjesztett legendával ellentétben sorsa egy párizsi nyomornegyedből indult, fiatalon prostituáltként kereste kenyerét, majd egy bűnbanda központi figurájává vált, akik a világforradalom nevében, és annak finanszírozása érdekében loptak, csaltak, raboltak. Ennyit az erkölcsös angol arisztokráciáról, és annak nagyasszonyáról.    

Minthogy Lady L ifjú korában, még Annetteként egy anarchista forradalmárba szeret bele és süllyed egyre mélyebbre ebben a miliőben, és így az olvasó is bepillantást nyer ezeknek az önjelölt világmegváltóknak az életébe, kalandregény  bontakozik ki. Írónk szatirikusan mutatja be a maroknyi tagból álló forradalmi csoportokat, akik ideológiai kérdésekben nem hogy egymással, de gyakran még saját magukkal sem értenek egyet. Még egy bombát sem tudnak úgy elkészíteni, hogy az ne saját rejtekhelyükön robbanjon fel, mégis uralkodók egész sorának likvidálásáról és a világforradalom kirobbantásáról álmodoznak. Azon már meg sem lepődünk, hogy a forradalmi tettek leginkább piti és legtöbbször balul elsülő bűncselekmények elkövetésében merülnek ki, az ideológia persze ehhez is megvan - finanszírozni kell a forradalmat! A banda tagjai elhatározzák, hogy becsempészik hősnőnket Anglia legfelsőbb köreibe, hogy aztán belülről bomlassza Őfelsége birodalmát. A terv nevetséges, de Annette, aki immár Lady L, olyan jól játssza a szerepét, hogy idővel maga is elhiszi saját legendáját.

A könyv olyan siekres volt a maga idejében, hogy Sophia Loren főszereplésével film is készült belőle 1965-ben 

Romain Gary kötete egy izgalmas kalandregény, és egy éleslátó társadalmi szatíra egyben, mindez kevesebb, mint 200 oldalon. Jó, hogy újra kiadták, érdemes elolvasni.

Park Kiadó, 2015, 208 oldal, 2990 Ft. Bognár Róbert fordítása 

Akit pedig a szerző fordulatos élete is érdekel, az „A virradat ígérete” című kötetét is szerezze be magának. „Anyám születésemtől kezdve nyilvánvalóvá tette számomra, hogy egyetlen életcélja, egyetlen reménye én vagyok. Ha jól emlékszem, nyolc éves voltam, amikor előadta a jövőmre vonatkozó fantasztikus vízióját. A jelenet komikuma és kínossága felejthetetlen élményként rögzült bennem.” Az akkor fiával még a Lengyelországhoz tartozó Vilniusban élő anya ugyanis szentül meg volt győződve, és boldognak-boldogtalannak hirdette, hogy porontya világhírű író, francia konzul, mi több, a Becsületrend tagja lesz. – És lássunk csodát, az önéletrajzi kötet tanulsága szerint így is lett.  Egy fordulatos élettörténet, amelyből sokat megtudhatunk a mindennapokról a ’20-as, ’30-as évek Lengyel- és Franciaországában, és egy már-már neurotikus fiú-anya kapcsolatról. Nem mellesleg egy ország iránti vonzalom, jelen esetben a frankofília is új értelmet nyer. De azt sem akarom elhallgatni, hogy írónk sokszor bő lére eresztett eszmefuttatásai miatt, a regény nem tudott az elsőtől az utolsó lapjáig lekötni.

Az 1960-ban íródott könyv néhány éve szintén új kiadásban és fordításban jelent meg magyarul: Park Kiadó, 2012; 328 oldal, 3500 Ft. Bognár Róbert fordítása. 

Cote d'Azur, Nizza.

Petrus Szabolcs

Tetszett a cikk? Akkor kérünk, oszd meg a Facebookon, hogy minél többen olvassák!