A Kindert mind ismerjük és neve alapján németnek tartjuk. Pedig az olasz Ferrero, a világ egyik legnagyobb élelmiszerkonszernjének márkája. Német viszont a fiú, aki évtizedekig a Kinder arca volt. Jöjjön még néhány Kinder-meglepetés!
Csoki a gyerekek, tej az anyukák kedvéért
A Kindert a csokigyáros Michele Ferrero találta ki 1968-ban. Új terméket akart a piacra vinni, ami ízlik a gyerekeknek, a legfontosabb fogyasztóiknak és megfelel a szülők táplálkozási elvárásainak, akik fizetnek. A tej élet, erő egészség – jutott Michele eszébe anyukája mantrája. Meg is volt a szlogen: „+tej, -kakaó” a szülők kedvvért, „a gyerekeknek meg csak az fontos, hogy csoki és megveszik nekik”.
Már csak egy jó név kellett. A Ferrero ekkoriban még piemonti csokiüzem volt, de Michele Ferrero édesipari világkonszernről álmodott. Ezért mindenhol jól érthető, megjegyezhető nevet akart. Így született a Nutella neve is, amiről írtunk már a Könyvtacskón. Az elsődleges cél Németország volt, ahol 1956 óta üzemük működött, az első a központon, a piemonti Asti városán kívül, ahol a Ferrero cukrászdinasztia már a XIX. században fogalom volt. Ezért lett az új csoki neve a legfontosabb célcsoport németül: „Kinder”, tehát „Gyerekek”.
A terv bejött, a Kinder mára egész termékcsaláddá fejlődött (Kinder Happy Hippo, Kinder Choco Fresh, Kinder Pinguí, Kinder Schokobons, Kinder Milchschnitte, Kinder Country, Kinder Bueno, Kinder Joy, Kinder Überraschung, Kinder Maxi King, Kinder Cards, Kinder Délice és Kinder Paradiso). A Nutella mellett a Ferrero konszern legfontosabb terméke.
Se tej, se kakaó
Szépséghiba, hogy „+tej, -kakaó” szlogen a csomagolásokon köszönőviszonyban sincs a valósággal. Illetve annyiban mégis, hogy kevéske kakaó kerül a Kinderbe, de nem sok, hiszen a kakaóbab drága. Megtévesztő a csomagoláson feltüntetett 40%-os tejcsoki-arány is, mert a "tejcsokokoládé" valójában cukor, tejpor, kakaóvaj, emulgeálószer (lecitinek), szója és aroma. Ráadásul a 60%, tehát a Kinder nagyobb része cukor és tejpor (18%), valamint pálmaolaj, dehidratált vaj, emulgeálószer, szója és vaníliaaroma keveréke. Mindebből kitűnik, hogy a Kinderből teljesen hiányzik a természetes, tehát nem por tej. A szlogen jogilag mégis rendben van, mert a tejpor kémiailag tej. Ezzel együtt is csak 33% az aránya. Az pedig ki lehet számolni, hogy a kakóarány összességében csak 13%. Ráadásul a Kinder zsíraránya magasabb, tejtartalma pedig alacsonyabb, mint a tejcsokik átlagában.
Mindennek eredményeként 100g Kinderben 53,5g cukor és 35g zsír van, ami 566,0 kcal/2360,6 kJ kalóriának a gyerekeknek ajánlott napi bevitel 25%-ának felel meg!
300 márka vagy milliók?
„A gyerek” a Gyerek-csokiról a világ legismertebb ismeretlen arca. A barna, oldalválasztékos hajú, szikrázóan fehér fogú kisfiú csíkos ingben az old school fotón 1973 és 2005 között volt ’A gyerek’. Ahogy a csoki neve, úgy arca is német: Günter Euringer. De csak 2006-ban mutatkozott be a kvázi nyugdíjassá lett fiú a Süddeutsche Zeitung (SZ) hasábjain.
A Ferrero nem kötelezte titoktartásra. El tudta volna oszlatni a vad spekulációkat, például a milliós honoráriumról, amit a bulvársajtó szerint elvert és drogos lett. A pletykát az érintett a szomszédjától tudta meg München nyugalmas kertvárosában. „Szerénységre, visszafogottságra neveltek. Nem akartam sztár lenni.” 50 év elteltével érezte csak úgy, hogy kívülről, objektíven tudja megítélni, milyen hatással volt egy fotó az egész életére. Azt minden szerénység mellett is elismeri, hogy nehezen dolgozta fel, amikor lekerült a csokiról. „Mintha kitéptek volna egy darabot az életemből.”
Az SZ-nek elárulta, hogy a fotóért 300 márkát kapott. „Nagyon elégedett voltam. ’73-ban tizenévesként egy vagyonnak tűnt.” A Ferrero megvette a változtatás jogait is. Ezért alakulhatott a portré, igazodva a divat és a világ változásához. A leglátványosabban a ’70-es években, amikor kicserélték a hátteret és az inget. A mediterrán országokban pedig kezdettől fogva hosszabb, kicsit kócosra fésült, lazább frizurája volt. Euringernek érdekesebb voltak a nüansznyi alakítások, amiket csak ő vett észre, és amikre legalább évente volt példa. A legbizarrabb, hogy az eredeti fotón akkor divatos, hosszabb, fülét takaró haja volt. „A ’80-as években egy szupermarketben észrevettem, hogy levágták a hajam és rám retusáltak egy fület!”
Hivatásos gyerekek
Az továbbra is spekulációk tárgya, ki volt ’A gyerek’ 2005 és 2019 között. Csak az biztos, hogy profi. A közösségi médiában két modell, az olasz Matteo Farneti és a brit Josh Bateson is magát látja a képen.
Matteo Farneti
Josh Bateson
Günter Euringer se véletlenül lett reklámarc. Anyukája egy marketingcégnél dolgozott, ahol a kolléganői bebíztatására csináltatott néhány képet Günterről. Az egészről meg is feledkeztek, mígnem hónapokkal később az anyuka kezébe nyomtak egy csekket az ominózus 300 márkáról – egy olasz csokigyártó, a Ferrero megvette a képet. Aztán megint semmi. „Egy szombat délelőtt csöng a telefon. A nagynénim. Olyan izgatott, hogy először szinte nem is értem. – Rajta vagy. Ott vagy minden szupermarketben, minden csokin!”
A Ferreronál minden esetre már nem kérnek a fotó-spekulációkból. Évek óta csak egy Photoshoppal készült arc-részlet van a csokikon.
A meglepetésfigurák rejtélye
A Kinder-meglepetésben a figurák adnak okot állandó spekulációra, amiket sokak tapasztalata és vádja szerint már nem rejtenek a tojások. A Ferrero cáfolt, és hazudott de nem tárta fel az igazság minden részletét. „A csokiszalagok úgy vannak beállítva, hogy minden hetedik tojásba figura kerül.” Azt csak egy német tévé próbavásárlásai után tették hozzá, hogy csak az év négy hónapjában (július-augusztus és november-december) és csak egy üzemben. De a megszállott gyűjtők rájöttek, hogy a vonalkód elárulja, figurás soron készült-e a tojás.
Utóbbiak azok, aki sok ezer eurót fizetnek egy-egy kis darabszámban készült figuráért. A legértékesebbek „a fütyülős törp”, „a tükröt a kezében tartó törp”, és mindenekelőtt „az éjjeliőr törp” 1983-ból, ami legutóbb 14 ezer euróért cserélt gazdást az Ebay-en.
„Banánt, anyuka, banánt akarok.”
Szállóige a Csinibabából a magyar gyerekvágyakról az ’50-es években. Így vágyakozhatnak az amerikai gyerekeknek a Kinder-tojás után. Ugyanis 1983 óta - fulladásveszély miatt - törvény tiltja, hogy egy édesség nem emészthető tárgyakat tartalmazzon. Aki ilyet próbál értékesíteni, vagy bevinni az USA-ba, 300 USD pénzbírságot kockáztat.
Az óvatosságot igazolni látszik, hogy 2017-ben egy brit anyuka tűt talált a tojásban, amit rögötön világgá kürtölt a Facebook-on. A Ferrero szörnyülködött, de hozzátette, hogy a gyártósorok végén fémdetektor szűri a tojásokat, a tűt csak később, szándékosan rejthette valaki a tojásba.
Fehér csoki
A Kinder-szelet és a Kinder-meglepetés további botrányokat is kavart. 2016-ban a németországi foci-eb előtt „a nemzeti 11” egy-egy játékosa volt „A gyerek”, beindítva a rasszista mém-gyártók fantáziáját. Az áldozat két tartalékos, egy védő, Jérôme Boateng és egy csatár, İlkay Gündoğan volt…
A rasszizmus a tojásokat is elérte már. Egy kis figuráról, ami három lufit tartott a kezében, amik mindegyiken K-betű szerepelt, egy ausztrál anyuka a Ku-Klux-klánra asszociált. A Ferreronál meglepődtek, sajnálkoztak és nagyobb figyelmet ígértek a játékok tervezésénél.
Petrus Szabolcs
