Aligha van, aki sose kóstolta volna a Nutellát. De kevesen tudják, hogy kényszer szülte a csokis-mogyorókrém receptjét és nevét is. Sikerével 11 milliárd eurós bevételű világcéggé változtatta a Ferrero család Torino közeli cukrászdáját.

Kényszer szülte

A II. világháború előtt a kakaó nagy része a brit gyarmatokról érkezett Európába. A háborús embargó hiánycikké tette Itáliában. Ezért egy piemonti cukrász, Pietro Ferrero csokikrémeiben a kakaót nagyrészt mogyoróval kezdte helyettesíteni. A háború után ismét elérhetővé vált a kakaó. A csokis-mogyorókrém viszont olyan népszerű volt, hogy Pietro fia, Michele javaslatára önmagában, lekvárhoz hasonlóan kezdték árusítani 1946-ban az albai cukrászdában. A tradicionális torinói karneváli kosztüm, a „gianduja’ után a ’Supercrema gianduja’ nevet adták neki. 1951-ig, a nagyüzemi gyártás elindulásáig egyáltalán nem és akkor is csak kicsit változott a recept. Az összetéveszthetetlen dizájnú üvegben, ’Nutella’ néven 1964 óta lehet kapni. Az új nevet is kényszer szülte. Egy jogszabály megtiltotta a márkanevekben a ’super’ jelző használatát.

A cukrászda Albában

Pietro Ferrero (1898-1949)

Michele Ferrero (1925-2015)

A Nutella meghódítja a világot

A ’Nutella’ az angol ’nut’ (mogyoró) és az olasz kicsinyítőképző, az ’ella’ összetételből jön. Magyarul tehát mogyorócska. Az új néz kiválasztásánál Michele már a nemzetközi expanzióban gondolkozott. A Nutella 1965-ben megérkezett Németországba, 1966-ban a franciákhoz, 1978-ban a világ másik végén, Ausztráliában is betört a piacra.

Napjainkban 75 országban évi 250 millió tonnát adnak el a Nutellából! A csoki- és mogyorókrém szinonimája lett. A konkurencia hasonló nevek alatt értékesíti a saját termékeit: ’Nusstella’, ’Nutoka’, ’Nudossi’. A világhírű olasz formatervező, Lelo Cremonesi tervezte üvegét is százmilliók ismerik fel címke nélkül is. A Nutella ikonikus státuszát mutatja 30 millió Facebook lájkolója és az olasz posta 50. születésnapjára kiadott emlékbélyege is.   

Sokak kedvence világszerte a nutellás palacsinta. Szeretem a Nutellát is, de még jobban a palacsintát, amit mindig túróval töltök.

A 94 leányvállalatával 170 országban jelen lévő és Luxemburgban bejegyzett Ferrero továbbra is családi vállalkozás. A központja változatlanul a Torino közeli Albában van, ahol egykor Pietro cukrászdája működött. A 2019-es 11 milliárd eurós bevételről a Nutella mellett a 25 gyárból kikerülő világhírű termékek sokasága, mint a Kinder, a Duplo, a Tic-Tac és a Rafaello gondoskodnak. A foglalkoztatottak száma 35 ezer fő.

Ferrero központ és gyár Albában.

Finom, de egészségtelen

A nutellásüvegek tanúsága szerint a krém cukrot (56,3%!), pálmaolajat, mogyorót (13%), sovány tejport (8,7%), zsírszegény kakaóport (7,4%), emulgeálószert és vaníliaaromát tartalmaz. A Nutellában alig van több mogyoró, mint a 10 százalékos európai törvényi minimum, amelynél még megengedett a ’mogyorókrém’ termékmegjelölés.

Nem titok az összetétele

Ezért zavarja a Német Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetségét (Verbraucherzentrale), hogy a Nutella a mogyorókrém szinonimája. Kampányt indítottak annak tudatosítsára, hogy a Nutellában rengeteg cukor, ill. szénhidrát, de kevés mogyoró van.

A német fogyasztóvédők plakátja

Az arányok talán meglepik a fogyasztókat, de többségük valószínűleg korábban is tudta, hogy a Nutella nem használ a vonalaknak és az egészségnek se. Egy amerikai bíróság esküdtjei mégis úgy vélték, hogy ez nem magától értetődő. A fogyasztók megtévesztőnek ítélték a reklámot, amely szerint a „Nutella tápláló, egészséges reggeli". A Ferrero 3 millió dollárt volt kénytelen fizetni a csoportos kártérítési pert elindító vásárlóknak. Értelmezési kérdés, mi a "tápláló". Az viszont tény, hogy a krém rengeteg, 100 grammonként 2150 kJ-t (514 kcal) energiát tartalmaz.

Az összetétele valamelyest igazodik a vélt nemzeti ízléshez és az eltérő kenyérválasztékhoz. A dél-európai változat édesebb és mogyorósabb, mint a nálunk is forgalmazott északi. Utóbbi picivel több kakaóval készül, fényesebb és könnyebben kenhető.  

Politikum lett a reggeliből

A Nutella több, mint egy élelmiszer. Ezt mutatja, hogy különböző kontextusokban rendszeresen a sajtóérdeklődés középpontjába kerül. Egy friss példa Matteo Salvini, a jobboldali-populista Lega, a legtámogatottabb olasz párt elnökének bojkottfelhívása. „Mától nem eszem Nutellát. Pedig imádom. A reggeli nutellás kenyerem kedvéért fütyültem a diétámra is” – posztolta a korábbi miniszterelnök-helyettes december közepén a Facebookon. Megtudta ugyanis, hogy a Nutella nagyrészt török mogyoróból készül. „Az olasz élelmiszerek készüljenek olasz alapanyagokból! Olyan termékeket akarok az asztalomra, amelyekkel az olasz gazdákat támogatom.”

Salvini a Facebookon és a Twitteren is kampányt indított a Ferrero ellen

Salvini sok követőre talált. Ezért a Nutella hamar reagált: „Előnyben részesítjük az olasz alapanyagokat. Mogyoróból is szívesen használnánk több hazait. De sajnos az olasz mogyorótermelők nem tudják fedezni a mennyiségi igényünket. Kénytelenek vagyunk Törökországból importálni.”     

Évi 420 ezer tonnával Törökország a világ messze legnagyobb mogyorótermelője és egyben exportőre is. A második egyébként Itália, 120 ezer tonnával.  

Importból exportálni

Olaszország élelmiszeripari nagyhatalom. Balocco, Barilla, Bertolli, Buitoni, De Cecco, Ferrero, Illy, Lavazza, Martini, Segafredo – világcégek, melyek a harmincas években a fasiszta állam által sokat fejlesztett mezőgazdaság alapjaira építkezve a háború után a világ iparosodó és globalizálódó élelmiszeriparának fontos szereplői lettek. Az olasz agráripari termékek kivitele évek óta rekordot döntött. 2018-ban 23 milliárd eurót tett ki. Itália tészta, olívaolaj, kávé, édesség és tejtermék exportban is a világelsők közé tartozik. A „Made in Italy” feliratú élelmiszerek olyan keresettek, hogy a mezőgazdaság régóta nem tudja fedezni az élelmiszeripar alapanyagszükségleteit. Az olasz cégek számottevő mennyiségű alapanyagimportra szorulnak. 

Ferrero stand a bolognai Eatalyban. A Gasztro-Disneylandról már írtunk a Könyvtacskón!

Nutellából sosem elég

Salvini felhívása nem döntötte romba a Nutellát. Ezt mutatja, hogy januárban termékhiány miatt lett ismét sajtóhír a mogyorót csak nyomokban tartalmazó mogyorókrém. A Ferrero ’Nutella Biscuits’ néven előbb Franciaországban, majd odahaza és több európai országban új terméket dobott piacra. A nádcukorral készülő mogyorókrémes keksz gyártásához 120 milliós beruházással kibővítették a dél-olaszországi Avellinoban működő üzemet. A termelés ennek ellenére nem tudott lépést tartani a kereslettel. ’Nutella Biscuits’-hiány alakult ki. A neten élelmes olaszok, akinek sikerült vásárolniuk a kekszből, elkezdték továbbárulni azt. Mondani se kell, a bolti ár sokszorosáért. Ezért a szállítmányt kapó élelmiszerüzletekben csak ’kiskereskedelmi mennyiséget’ volt szabad vásárolni belőle. Az olasz sajtó ’kekszháborúról’ cikkezett.   

Petrus Szabolcs