A digitalizáció: a klímaváltozás elleni harc fontos eszközéből ökológiai rémálom lett.

’A digitalizáció az emberiség javát szolgálja’

– állítják a Szilícium-völgy informatikusai, a politikusok országtól és pártállástól függetlenül, a gazdasági szereplők és elemzők is. Az iparvállalatok befolyásos brüsszeli lobbiszervezete, a ’Global e-Sustainability Initiative’ (GeSI) számítása szerint a digitalizáció tízszer annyi káros anyag kibocsátását akadályozza meg, mint amennyit a légkörbe juttat.

’A digitalizáció ökológiai rémálom’

- mond ellent egyre több klíma- és fogyasztóvédő civil. Digitális eszközeink végtelen sora, okostelefonjaink, tabletjeink és laptopok, smart tévéink gyártása rengeteg természeti erőforrást emészt fel, ezt laikus fogyasztóként is tudjuk. Ezért a civilek az ezekkel előállított adatainkat és ezek továbbítására, tárolására, feldolgozására kiépült gigantikus digitális infrastruktúrát akarják a figyelem középpontjába állítani. Az adatoknak már nagyobb felelősségük van a digitális szennyezés hatalmas és folyamatosan növekvő méretekében, mint az eszközök gyártásának.

A Google-kereséseinkhez, mailjeink elküldéséhez vagy posztolásainkhoz a Facebookon, ami csak egy kattintás és sok tucatszor megtesszük naponta, az ember valaha létrehozott legnagyobb infrastruktúra épült ki – állatja a ’Greenpace’. Ennek fenntartása annyi energiát, nyersanyagot és vizet emészt fel egy év alatt, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia teljes fogyasztása. A világ talán legismertebb környezetvédő szervezetének becslése szerint a digitális világ használja fel a globális áramtermelésnek 10 százalékát és közvetlenül felel a CO2-kibocsátás 4 százalékáért, tehát kétszer annyiért, mint a fő mumusnak kikiáltott polgári légiközlekedés!  

„Az informatikai cégeknek nagyobb befolyásuk van a klímaváltozásra, mint az iparnak és a kormányoknak”

– véli Jaan Tallinn, a ’Skype’ atyja. Az etikus digitalizációért küzdő NGO, a ’Future of Life Institute’ alapítójaként attól tart, hogy klímakérdésekben elveszítjük a demokratikus kontrollt.

„Hiába szigorodnak a károsanyag-kibocsátási előírások, ha az online cégek kínálatának és a fogyasztók digitális szokásainak nagyobb hatásuk van a klímára, mint az iparinak”

– magyarázza álláspontját a LE MONDE diplomatique (LMd) összeállításában.

Egy francia agytröszt, a ’The Shift Project’ tömören összefoglalta az álláspontjukat: digitalizáció nélkül nem lehet megállítani a klímaváltozást. A szervezet egyik elemzés viszont arra is rámutatott, hogy mennyire alábecsüljük a digitális technológiák energia- és nyersanyagfogyasztását környezeti hatását.

Ijesztő számok

Egy német kutatóbázis, a ’Wuppertal Institut für Klima, Energie und Umwelt’ a ’90-es években mérőszámot hozott létre, ami mutatja, mennyi erőforrást emészt fel egy termék előállítása, illetve egy szolgáltatás nyújtása. A ’Material-Input pro Service’ (Mips) előnye, hogy a CO2-kibocsátás mellett figyelembe vesz valamennyi erőforrást a gyártástól az újra(nem)hasznosításig, tehát a természeti erőforrásokat, mint a fa, a víz, az ásványi és vegyi anyagokat is. A ’90-es években meghökkentő tabló készült a Mips érzékeltetésére: hatalmas hátizsákot cipelő fiatalember ujján egy jegygyűrűvel. A gyűrű Mips-lábnyomától volt súlyos a táskája: a kis karika 3 tonna Mips-et tartalmaz. Összehasonlításul: 1 kilométer autózás 1 kg, 1 óra tévézés 2 kg, 1 perc telefonálás 200 g, 1 WahtsApp üzenet elküldése 600 g erőforrást emészt fel Mips-ben kifejezve.

A mérőszám hátránya, hogy szükségszerűen sok benne a becslés. Átfogó jellege miatt viszont jól mutatja, milyen károsak a klímára a technológiaintenzív termékek, mert a gyártásukhoz sok speciális nyersanyag, például ritka fém is kell, és mert megunva őket veszélyes hulladékká válnak. Egy 1,5 kg súlyú laptop 22 kiló vegyi anyagot, 240 kiló fosszilis energiát és 1,5 tonna ivóvizet emészt fel életciklusa során. A saját tömeg és a felhasznált nyersanyagok tömegének aránya okostévéknél 1:800, smartphone-oknál 1:1200, tehát 183 kg nyersanyag kell a 150 grammos kütyühöz. A rekorder a mikrochip: 32 kg erőforrás a 2 g tömeghez, tehát 1:16.000!

Meg kell azonban jegyezni, hogy a téma sok szakértője furcsának találja a Mips-et, mert az energiafelhasználást alapvetően nem kilóban mérjük. Szén esetében van még benne logika, de a KWh-ban történő mérésnek több értelme lenne még a szénnél is.

Jens Teubler, az intézet kutatója szerint a fogyasztókat rá kell ébreszteni, mekkora szakadék tátong az általuk vélt és a tényleges öko-lábnyom között. Nem tudják, mert az erőforrásfelhasználás okozta természeti károkat és a klímaváltozás hatásait elsősorban a harmadik világban érzékelik, a nyugati fogyasztók közvetlenül legfeljebb csak egy nyári hőhullámként, vagy egy szokatlanul heves esőzést követő áradásként konfrontálódnak velük.

Szerverközpont, a klímapokol legmélyebb bugyra

Rövidesen a digitális infrastruktúra, a szerverek, antennák, routerek, LAN-központok lesznek az emberiség történetének legnagyobb erőforrásfelhasználói. A fókuszban a szerverközpontok állnak: hatalmas hangárok sok ezer szerverrel, távközlési rendszerekkel, áramforrásokkal, légkondicionálókkal, tűzvédelmi és biztonsági rendszerekkel. A ’data centerekben’ folynak a digitális ténykedésünk során keletkező adatok, ezekben tárolják és dolgozzák fel őket, ami még több adatot eredményez. Összesen napi (!) 2,5 trillió byte, ami 20 millió blu-ray-disknek felel meg. Egymásra rakodva elérnék a Mount Everest csúcsát. De mindez semmi a rohamosan épülő 5G-hálózatok igényeihez.

Egy e-scooter kölcsönző, a világszerte 400 városban jelen lévő ’Bird Scooter’ példája jól érzékelteti a fogyasztók által életre hívott és a felhasználásukkal sokszorozódó adatok mennyiségét. Letöltjük a ’Bird-App’-et, adataink sokaságának megadásásval regisztrálunk és engedélyezzük, hogy az alkalmazás hozzáférjen telefonunk GPS-koordinátáihoz. A ’Bird’ mindent elment, mozgásunkat pedig természetesen folyamatosan regisztrálja, amivel elindul az első adat-dominó. Egy másik az által kezd dőlni, hogy a ’Bird’ hozzájárulásunkkal más szolgáltatóktól információt szerez be rólunk, például bankkártyatársaságoktól, hogyan meggyőződjön hitelképességünkről. A ’Bird’ a neki megadott, valamint rólunk gyűjtött adatait más társaságoknak is továbbíthatja, amit jó pénzért meg is tesz. Immár a harmadik, egyre nagyobb tárolókapacitást igénylő adathegy, amit a néhány percig tartó regisztrálással indítottunk el.

Biztonság minden áron

A ’total blackout’, az áramkimaradás vagy szoftverhiba miatti leállás és az adatvesztés a szerverközpont-üzemeltetők és az adattulajdonosok rémálma. 2017-ben a British Airwaysnek egy szerverközpontban keletkezett hiba miatt 400 gépet kellett törölnie, 75.000 utasa rekedt a Heathrow reptéren.

A szerverközpontok között nagy a verseny. Azok, amelyekben nem biztosított a folyamatos működés, az állandó hozzáférés és maximális biztonság, hamar csődbe mennek. Ezért egyre több a biztonsági intézkedés – mondja Philippe Luce, egy párizsi digitális adatkezelésre specializálódott oktatási központ, az ’Institut Datacenter’ vezetője. A legfontosabb a megszakítás nélküli áramellátás és az egyenletes hőmérséklet, tehát a folyamatosan dolgozó gépek hűtése, aminek az áram az alfája és ómegája. Ezért a kívülről érkező áramot szállító vezetékekből, valamint a saját vészhelyzeti generátorokból és akkumulátorokból is több van. A New York-i szerverközpontok épületeinek tetején még daruk is vannak, hogy végszükségben az utcáról a tetőre tudjanak emelni újabb dízelgenerátorokat. Mindezt a pincékben fűtőolaj-tartájok egészítik ki, a generátorokat üzemeltetéséhez – oszt meg érdekességeket Luce a LMd összeállításában.

„A szerverbázisok napjaink messze legmagasabb négyzetméterenkénti feltartási költséggel üzemelő épületei.”

A világ legmagasabb ’data center’ épülete New Yorkban, a Pearl Street-en van Lower Manhattanben.

A világ legnagyobb szerverközpontja a ’China Mobile Data Centre’, 650,000 m2.

A fizikaiak mellett digitális biztosági intézkedések is vannak, így a ’tükörmerevlemezek’: egymástól nagy földrajzi távolságra fekvő központokban párhuzamosan tárolják ugyanazokat az adatokat, hogy egy földrengés esetén se vesszen el az Instagram-profilunk. A Google 2010-ben még a legóvatosabbak között volt 6 biztonsági másolatot őrizve a Gmail-rendszer minden leveléről. Mára szakmai standard lett a 7 másolat! Tehát jóval több „zombi-szerver“van, mint használatban lévő, viszont előbbiek is ugyanannyi energiát igényelnek, illetve összességükben jóval többet.

Gazdaságilag racionális, de környezeti rémálom, hogy az új megbízásokért harcoló szerverpark-üzemeltetők a kihasználtság 60 százalékos elérésekor bővíteni kezdenek, hogy mindig legyen szabad kapacitás. Ergo, az erőforrások 40 százaléka üres szerverek üzemeltetésére megy el! A biztonsági másolatokon és a szabad kapacitásokon keresztül a szerverközpontok energiafelhasználásának 90 százaléka pocsékba megy! – becsli az Université de Rennes informatika professzora, Anne-Cécile Orgerie. Irtózatos pocsékolás tekintettel arra, hogy a professzorasszony becslése szerint a párizsi régió áramfelhasználásának harmadáért a felhőben működő cégek felelnek. Igazolásként elmondja, hogy egyetlen cég, igaz, egy órás, az online kereskedelemben piacvezető Amazon franciaországi központja Párizs közelében az utolsó hivatalos információ szerint már 2017-ben 155 megawatt áramot vásárolt, tehát egy egymilliós európai metropolisz teljes éves fogyasztását! 

Napjainkban a globális áramfelhasználásnak 1-3 százaléka írható a szerverközpontok számlájára. Nem tűnik soknak, de ijesztővé válik az adatmennyiség 2030-ra prognosztizált megötszöröződésére figyelemmel.  „A szerverközpontok lesznek a XXI. század legnagyobb áram-, és ezen keresztül szénfelhasználói” – foglalja össze Orgerie. Itt azonban be lehet hozni ellenérvként, hogy az adatforgalom rohamos növekedése mellett a hatékonyság is nő. 

Ember-gép kommunikációból gép-gép lesz

Napjainkban még az emberi tevékenységtől függ az adattermelés és ez határt is szab neki. A jövő azonban gépek emberi beavatkozás nélkül interakciójáé – prognosztizálja a University of Lancaster professzora, Mike Hazas.

Nem sci-fi, hogy évtizedes távlatban a robotok ökológiai lábnyoma nagyobb lesz az emberekénél.  Már ma programok felelnek az online aktivitás 40 százalékáért. Szoftverek algoritmusai alapján mennek ki spam-mailek milliói a nap minden másodpercében, ezek hatására villannak fel az online reklámok, ezek alapján látjuk a posztokat a közösségi oldalakon. A kialakulóban lévő ’tárgyak-világhálójával’ a ’machine-to-machine-communiction’ (M2M) új dimenzióját fogja jelenteni: a fogyóban lévő tejet megrendelő hűtő és a napsütést érzékelve leereszkedő roló a digitalizált házakban, vagy az önvezető autó. Az M2M 2012 óta már több adatot produkál, mint az emberek!

Újkeletű, ijesztő jelenség a ’Generative Adversarial Networks’ (GAN), tehát a ’felügyelet nélkül tanuló’ programok térnyerése. Ezekkel például ’deepfake’-t, tehát olyan videót tudnak előállítani, amelyek történései sose játszódtak le kamera előtt, vagyis hamisítanak, illetve olyan szavakat kerülnek a kamerának tényleg beszélt emberek szájába, amelyeket azok sosem mondtak. Természetesen vannak már programok ezeket kiszűrésére.

„A szoftverek által létrehozott videókat próbálják kiszűrni más szofverek. Gép harcol géppel”

- hoz példát blogján az emberek nélküli kommunikációra az ’Industrial Internet of Things’ (IIoT), a digitális adatfeldolgozás ismert szakértője, Liam Newcombe.

„A befektetési alapok működésében elhanyagolható az emberek szerepe”

- mondja a University of California (UCSD) professzora, Juan Pablo Pedro-Guerra. Ezzel az M2M térhódítását írja le a pénzügyi világban. Az értékpapírkereskedelem 40 százalékát kitevő spekulációs ügyletek 70 százalékát algoritmusok bonyolítják. A befektetési alapok nagy részét csak néhány számítógép mögött ülő bróker és valamivel több informatikus tartja működésben.

„A pénzügyesek szerepe már most is csak az emberi kontroll látszatának fenntartása”

– véli a közgazdász professzor.

Napjainkban még különbséget teszünk aktív és passzív alapok között. Utóbbiak kizárólag algoritmusok alapján működnek. Többségük ’index-found’, tehát egy vagy több tőzsdeindexet követ, például az ’S&P 500’-at, ami az 500 legnagyobb amerikai cég árfolyamát fogja össze. Az ’index-found’-okat a legjelentősebb alapkezelők üzemeltetik, a ’BlackRock’, a ’Vanguard’, a ’Renaissance Technologies’ és a ’Two Sigma’, akik forgalmuk nagyobb részét már passzív alapokon keresztül bonyolítják.

„A pénzvilágot egyre inkább az algoritmusok határozzák még, ha részben emberek is cselekednek ezek alapján”

– összegez Pedro-Guerra. 

Az elkezdődött jövő példájaként az ’EquBot’ alapkezelőt említi, amelynek piaci védjegye, hogy kizárólag algoritmusok és pénzügyi szoftverek elemzései alapján fekteti be a rábízott pénzt, kiszűrve ezzel az érzelmeket, előítéleteket és tapasztalatokat, amelyek még a legprofibb bróker döntéseit is befolyásolják.

A gazdaság és a pénzvilág klímára gyakorolt hatásait kutató brit agytröszt, az ’InfluenceMap’ szakembere, Thomas O’Neill a passzív alapok környezeti hatását összegzi a LMd összeállításában. A piacvezető ’BlackRock’ passzív alapjainak üzemeltetése egymillió dolláronként 650 tonna CO2 kibocsátásáért felelős. Az aktív alapoknak jóval kisebb, egymillió dolláronként 300 tonna a lábnyoma.

„Ha profitmaximalizálásról van szó, nem számít a klímavédelem, ami persze végső soron a befektető emberek felelőssége.”

Utóbbiak többsége mit sem tud a befektetési alapok szerverközpontokon keresztüli klímagyilkos hatásáról. Sokuknak tiszta a lelkiismerete amiért az alap, amelybe befektetett, ökológisan működő vállalkozások értékpapírjait favorizálja.

’Szép új világ’ 

Aligha beláthatók annak a jövőnek a klimatikus következményei, amelyben önjáró autók vezető nélkül közlekednek szoftverek által meghatározott feladatokat ellátva, a munkahelyeken és háztartásokban pedig szintén gépek végzik el a ma még emberek által ellátott feladatokat, akik ez alatt kedvteléseiknek hódolva, a neten szörfözve, a Netflixen mozizva, vagy egy tengerjáró fedélzetén üdülve gyilkolják a klímát – festi meg a ’szép új világot’ Jaan Tallinn, a ’Skype’ és az etikus digitalizációért küzdő ’Future of Life Institute’ alapítója.

Még, ha ezt disztópiának is tartjuk, az vitathatatlan, hogy a digitális világ növeli az ökológikus problémáinkat, megsemmisítve az álmot, hogy a térnyerése segíteni fogja a klíma védelmét. Hiába van a fiatalok között egyre több ’Greta Thunberg’, ha közben online vásárolnak, folyamatosan jelen vannak a szociális médiákban és online-játékokat játszanak egymással, majd a neten videóznak.

A LMd többször idézett összeállítása:

https://monde-diplomatique.de/artikel/!5793006

Petrus Szabolcs