Az olcsó repülés iránt érdeklődőknek ma már a bécsi alternatívát is érdemes szem előtt tartani. Honlapja szerint a schwechati reptéren csak tavaly nyáron megjelent Wizz Air 26 ország közel 40 városába indított, illetve indít majd járatokat, miközben a Lauda is feltámadt és több más diszkont légitársaság is megjelent Bécsben.
Ami a Wizz Airt illeti, a feltételek két okból is kedveznek az ausztriai terjeszkedésnek. Egyrészt a bécsi forgalom 20%-t adó Air Berlin és leányvállalata, a Niki tavaly tavaly nyári csődje után átrendeződik az osztrák (fapados) légipiac. Másrészt a schwechati repülőtér üzemeltetői most eszmétek rá, hogy alábecsülték a fapados légitársaságok jelentőségét. Arányuk 2017-ben a 25 millió utas 16%-át érte el, ami a közeli, 13 milliós forgalmú budapesti repülőtéren felmutatott 60%-os aránnyal összehasonlítva nem sok.
A Wizz Air keményet lépett
Márpedig jelentős növekedési potenciál csak a fapados piacon van. Így a bécsi repülőtér egy ideje kifejezetten forszírozza a fapadosok érkezését. A stratégia eredményes; idén már 20%-os részesedéssel számolnak. Például a Wizz Air 300.000 plusz utast, és 120 új munkahelyet jelent Schwechat számára. Ráadásul úgy néz ki, sikerült megnyerniük a kevés, hosszútávú utakat is kínáló low-cost cég egyikét, ázsia legnagyobb fapados társaságát, a maláj Air Asiát is.
Bécsben így azzal számolnak, hogy középtávon 50%-ra fog emelkedni a low cost járatok aránya, leginkább az Austrian Airlines (AUA) rovására, amely jelenleg – 50% körüli részesedéssel – messze a legjelentősebb szerepelő.
A Wizz Air Bécsből a következő útvonalakat kínálja: Tuzla (Bosznia Hercegovina), Várna (Bulgária), Larnaca (Ciprus), Billund (Dánia), Nizza (Franciaország), Kutaiszi (Grúzia), Dortmund (Németország), Thessaloniki (Görögország), Reykjavik (Izland), Tel-Aviv (Izrael), Bari, Catania, Milánó, Róma (Olaszország) Ohrid (Macedónia), Eindhoven (Hollandia), Bergen (Norvégia) Gdansk (Lengyelország) Liszabon (Portugália) Nis (szerbia) Madrid, Malaga, Tenerife, Valencia (Spanyolország) Malmö, Stockholm (Svédország) Harkov, Kijev (Ukrajna) valamint Málta és Kolozsvár. Közülük a grúz Kutaisi és a macedón Ohrid az azonos nevű, világörökségi tó partján nem csak a repülőtér kínálatában újdonság, de az osztrák idegenforgalmi piacon is. A máltai, a római, a bari, a tel-avivi, illetve a valenciai járat már el is indult.
A célállomások között csak egy német város, Dortmund szerepel. Pedig a sok, nem árérzékeny üzleti utazó okán a Bécs-Frankfurt, illetve Bécs-Stuttgart járatok igencsak hasznot ígérőnek számítanak. Ráadásul a két desztinációt az Air Berlin kiesése után a Lufthansa és leányvállalatai, az AUA valamint az Eurowings de facto monopolizálták, ami jelentős áremelkedéshez vezetett.
„Figyeljük a piaci folyamatokat, de egyelőre kivárunk” – nyilatkozta Váradi József, a Wizz Air vezére a trend.at osztrák gazdasági portálnak a további német desztinációk kapcsán. Tudhatja, mit csinál. Legalábbis abból kiindulva, hogy a Wizz Air évek óta szárnyal. A 2004-ben alapított, és 2015 óta a londoni tőzsdén jegyzett társaság 2017-ben 28 millió utast szállított, 2000 alkalmazottat foglalkoztat, flottája 100 gépből áll- 145 desztináció és évek óta 20% körüli utasszámnövekedés mellett 2 milliárd euró bevételt és 230 millió euró nyereséget ért el.
Feltámadt a Lauda, mások is szorongatják a Lufthansa csoportot
Persze nem csak a Wizz Air látta meg a lehetőséget Bécsben. Az ír Ryanair 60 célállomást kínál. Ha kevesebb desztinációval, de megjelent 11 további fapados cég, köztük a brit EasyJet, a holland Transavia, a török Pegasus, valamint a két nagy spanyol fapados, a Vueling és a Volotea. Előbbi Anisec néven külön leányvállalatot is alapított az osztrák piacra. Egyelőre – különösen a nyaralási desztinációknál – nagy az árverseny; Bécsből akár 21,99 euróért eljuthatunk Mallorcára vagy Malagára.
Az Air Berlin–Niki csődjének legnagyobb nyertese kétség kívül a Lufthansa. Pontosabban fapados leányvállalata, az Eurowings és a szintén a konszernhez tartozó korábbi osztrák nemzeti légitársaság, az AUA, illetve annak leánycége, a Tyrolean. Az Eurowings és a Tyrolean fapados légitársaságok, amelyek az anyacégeknél jóval rosszabb feltételekkel foglalkoztatják a pilótákat és a személyzetet. A Lufthansa, illetve az AUA a személyi költségek lefaragása érdekében rövidebb távú járatait szervezi ki hozzájuk évek óta.
Az Air Berlin márkanév eltűnt a piacról. „Nagyon magasak voltak a működési és különösen a személyi költségek” – indokolta Váradi, miért nem érdeklődött a Wizz Air a fizetésképtelen Air Berlin átvétele iránt, egyúttal a csőd okát is megmagyarázva. Nem véletlen, hogy a felszámolás alatt csak 25 lízingelt repülőgép és a Berlin-Tegel-i leszállási jog átvételéről sikerült megállapodni az Easyjet-tel. Jobban járt az osztrák leányvállalata, a Niki és az ott dolgozó 1000 ember. Előbb ugyan a Lufthansa, majd a spanyol Vueling is visszavonta vételi ajánlatát, de végül az egykori cégalapító, Niki Lauda megvásárolta a csődbement légitársaságot. 2018 júliusa óta Laudamotion néven repülnek a Niki korábbi 20 gépével és 650 alkalmazottjával használva a csődbe ment vállalat értékes leszállási jogait (pl.: Berlin-Tegel, Düsseldorf, Zürich). Utóbbiak motiválták a Ryanair vezetőjét amikor 2018 márciusában 75%-os részesedést szerzett Lauda frissen alapított cégébe. A Laudamoiton – a Wizz Air-el szemben – a német piacra koncentrál, valamennyi nagyobb városba összeköttetést kínálva Bécsből.
A Wizz Air 90%-ot közelítő járatkihasználtsága is mutatja, hogy a légipiac bővülésének a kereslet nem lenne akadálya. Inkább a pilóták hiánya és a repülőgépgyártok kapacitásának végessége okoz gondokat. A pilóta-utánpótlást biztosítandó a fapados társaság, a legnagyobb légiközlekedési vállalatokhoz hasonlóan saját oktatási programot indított. A cég tervei ambiciózusak. 2026-ra 300 gépet, 100 millió utast és 10.000 alkalmazottat prognosztizál a Wizz Air vezérigazgatója. Bécsben egyenesen a második legnagyobb légitársaság szeretne lenni a jelenleg 65%-os piaci részesedésű Lufthansa-csoport után.
Nyugat-magyarországiak előnyben
A (nyugat-)magyarországi utazóknak kínálatbővülést jelent, hogy immár nem csak Budapestről, de Bécsből is számos célállomás elérhető fapados járattal. Középtávon azonban veszélyekkel is jár Schwechat nyitása a low cost cégek felé. Ezek a társaságok ugyanis nagyon flexibilisek. Ezt érzékelteti, hogy például a Wizz Air tavaly Európa-szerte 100 új desztinációt vett fel a kínálatába, de egyidejűleg 40 célállomást törölt is. Így aztán amennyiben az osztrák piac és a bécsi reptér nagyobb nyereséget ígér a fapados társaságok számára, mint mondjuk a magyar piac és Budapest, gyorsan dönthetnek az amúgy is túl szűk kapacitások áthelyezéséről, ebben az esetben a Ferihegyen állomásozó gépek és az onnan kínált célállomások számának csökkentése mellett.
Petrus Szabolcs
