A könyvbarátok jobban szeretik a papírt az algoritmusoknál – írják le a könyvpiac helyzetét a legfontosabb szereplők. Az online könyvesboltok térnyerése és az egyre több e-book ellenére a nyomtatott könyv él és virul. Még mindig sokszor annyit adnak el belőlük, mint az elektronikusokból. Ráadásul az utóbbiak forgalmának növekedésével nem csökken az előbbiek iránti kereslet.
A könyvek szeretete és regionalitás
A könyvkereskedelem 38. velencei nemzetközi konferenciáján a szakma legfontosabb európai szereplői online pódiumbeszélgetésen értékelték a COVID-válság évét könyves szempontból.
Az online pódiumbeszélgetés résztvevői.
A konferenciát a könyszakmára specializálódott felsőoktatási intézmény és kutatóközpont, a Scuola Umberto ed Elisabetta Mauri rendezi meg minden évben. A profiljával világviszionylatban is egyedülálló oktatási intézménynek egy egykori papnevelde ad otthont a parányi velencei templomszigeten, a San Giorgio Maggiorén.
„A boltzárak jegyében telt 2020-ban jó szolgálatot tett a netes oldalunk, de továbbra is világos maradt, hogy csak a bolthálózatunknak és a nyomtatott könyveknek köszönhetően sikerült megfékeznünk az Amazont”
– mondta James Daunt. A brit szakember az amerikai ’Barnes & Noble’, az USA legnagyobb könyvkereskedőjének a vezetője. Ő volt az, aki kivezette Nagy-Britannia legjelentősebb könyvkereskedőjét a krízisből. Elnöksége alatt nyereségessé tette az Amazon térnyerése miatt már halálra ítéltnek tartott ’Waterstones’-t. A londoni kormány január közepén március óta sokadszor, ismét bezárásra ítélte a könyvesboltokat. De ez és a megszokottnál jóval gyengébb karácsonyi forgalom sem készteti a ’Waterstones’-t az elmúlt években sikeresnek bizonyult stratégiája megváltoztatására.
„Nem adjuk fel az üzleteinket és nem bocsájtjuk el az eladóinkat. Munkatársaink szakértelme és a belőlük sugárzó odaadó szeretet az irodalom iránt, volt az, ami visszahozta az olvasókat az internetről a boltjainkba”
– főzte hozzá James Daunt.
James Daunt
A hozzáértő eladóik mellett a könyvüzleteik regionalizálását tartja a másik oknak, amiért néhány éve Nagy-Britanniában és az USA-ban is sikeresen veszik fel a versenyt az online piacot domináló Amazonnal. Egy kansasi mást olvas, mint egy New York-i, de még Manhattanben sem ugyanazt keresik, mint Bronxban - magyarázta. Ezért könyvesboltjaik kínálatát a helyi igényekhez igazították. A receptet a független üzletektől lesték el. Ők már évek óta a kicsi, de stabil vásárlóik speciális igényeihez igazodnak. Így biztosítják túlélésüket a piacot domináló online könyvkereskedők és a nagy láncok között.
Egy amerikai és egy angol óriás
’Barnes & Noble’ és a ’Waterstones’ neve a legtöbb magyar olvasónak semmit nem mond. Pedig az angol nyelvterület két legpatinásabb és napjainkban legjelentősebb könyvkiadójáról és -kereskedőjéről van szó.
Az 1873-ban alapított Manhattan-i székhelyű ’Barnes & Noble’ 630 üzletével a legnagyobb könyvkereskedő az USA-ban. 2019-ben 23 ezer alkalmazottjával 3,6 milliárd dollár árbevételt ért el.
Egy patinás Waterstones könyvüzlet a sok közül.
Az 1786-ben alapított londoni ’Waterstones’ 249 üzletet üzemeltet Nagy-Britanniában, Írországban és a Benelux államokban. 3.500 dolgozója 2019-ben 393 millió font árbevételt termelt.
A képet 2016 karácsonya előtt készítettem a Waterstones egyik legszebb üzletében a londoni Cityben. Londoni utamról képes útibezsámolót írtam a Könyvtacskón könyves szemmel.
Nem sokkal az után, hogy James Daunt a ’Waterstones’ vezetői székéből a ’Barnes & Noble’-hez váltott, az amerikai könyves óriás közel 700 millió dollárért felvásárolta a ’Waterstones’-t.
Decentralizáció
A ’regionális’ kifejezés Michael Buschnál is gyakran előkerült. Az 53 éves menedzser a ’Thalia’ vezetője. A münsteri központú lánc 2.200 üzletével a német nyelvterületen Európa legnagyobb hálózattal rendelkező könyvkereskedője. Németországban 23 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A ’Thalia’ legfontosabb piacán a korlátozások hatására 2020-ba 2,3 százalékkal csökkent a nyomtatott könyvek eladása, de ezt ellensúlyozni tudta az e-book-ok forgalmának emelkedése.
Michael Busch
Busch az üzletek és a print kötetek forgalmának csökkenését csak átmenetinek tartja. Meggyőződése, a 2019-es 5 százalék után jövőre további vásárlókat is sikerül elcsábítaniuk az Amazontól. A szakembereket is meglepő sikert a bolthálózatnak tudja be, ezért a ’Thalia’ újabb egységek nyitását tervezi. A boltokat és az online felületüket egybe véve 5 éves távlatban meg akarja duplázni a vásárlóik számát. Ehhez a most nem olvasók táborából is új ügyfeleket akar nyerni.
„A Thalia korábban egy hatalmas üzletláncot irányított, ma 2.200 könyvesboltok tevékenységét koordinálja és segíti”
– fogalmazott Busch. Így akarta világossá tenni, hogy a piacvezető amerikai és brit lánchoz hasonlóan a ’Thalia’ is regionalizálta a kínálatát.
A Thalia a német nyelvterület gyakorlatilag valamennyi városának sétálóutcájában jelen van.
„Sok kis Dávid egyesítette az erejét és megállított a Góliátot”
– írta le egy hasonlattal a Thalia-hálózat és az Amazon küzdelmét.
A könyv alapvető szükségletet?!
A szakma minden szereplője számára nagy öröm és megkönnyebbülés volt, hogy a számos nehézség ellenére 2020-ban mindent összeadva 2,4 százalékkal növekedett a könyvkereskedelem volumene Európában.
Itáliára nem csak az átlagnál magasabb növekedés miatt tekint irigykedve Busch Németországból és Daunt Nagy-Britanniából: a könyvesboltokat az élelmiszerüzletekhez és patikákhoz hasonlóan alapvető szükségletet kiszolgáló kereskedelmi egységeknek nyilvánította a római kormány és így még a legszigorúbb korlátozások idején is nyitva maradhattak. Ricky Levi, az Olasz Könyvkiadók Szövetségének (AIE) elnöke ennek tudja be, hogy tavaly nem csak az összeforgalom, de – ha csak minimálisan is, 0,3 százalékkal – a nyomtatott kötetek eladása is nőtt. Ez egyébként nem egyedi jelenség a kontinensen. Spanyolországban, Hollandiában és Finnországban is több hagyományos könyvet adtak el 2020-ban, mint egy évvel korábban.
Ricky Levi
A francia olvasók, kiadók és kereskedők sikertelenül próbálták meggyőzni a kormányt, hogy olasz mintára nyilvánítsa alapvető szükségletnek a könyvvásárlást. Arnaud Nourry, a legjelentősebb francia kiadó, a ’Hachette’ vezetője a boltzárnak tudja be, hogy 2020-ban 2 százalékkal csökkent a print kötetek forgalma. Ennél azonban hosszú távon fontosabbnak tartja, hogy a könyv fontos közéleti kérdés lett.
„Online petíciókkal, cikkekben, felhívásokkal több millió francia mozdult meg a könyvek és a könyvesboltok érdekében.”
Az online pódiumbeszélgetés résztvevői nagy sikerként írták le a könyvesboltok saját, csomagküldő cégektől független házhozszállítását. Olaszországban a siker láttán tavasszal összefogott 324 könyvesbolt, valamint 228 kiadó és ’Libri da asporto” (Könyvek elvitelre) néven közös futárszolgálatot hoztak létre. Április óta 22.000 könyvcsomagot szállítottak ki a kezdeményezés keretében – számolt be Ricky Levi.
E-bookban csak a bestseller kell
A pandémia természetesen kedvezett az e-piac bővülésének. A növekedés azonban csak azokban az országokban volt kiugró, ahol a piac még kicsi, például Portugáliában, ahol 19 százalékos volt az online kereskedelem bővülése.
Sok német, ha teheti, otthonról vásárol. Ezért sokszor akkor is üresek a könyvesboltok, ha nyitva lehetnek.
A boltokból történt kényszerű 2020-as áttérést az online felületekre eltérően értékelték a beszélgetés résztvevői. A spanyol nyelvterület legjelentősebb kiadója és kereskedője, a 25 országban jelenlevő és 100 kiadóján keresztül 15 ezer szerzőt gondozó ’Planeta’ elnöke lehetőségként írta le a váltást. Az évi 4 milliárd euró bevételt generáló, madridi központú ’Planeta’ vezére, Jesús Badenes elmondta, hogy professzionálisan kezdték gondozni élő szerzőik megjelenését a közösségi oldalakon, ami még a vártál is nagyobb marketingsikereket hozott. Az utóbbi évek egyik spanyol sikerszerzője, Eva García de Urturi rövid idő alatt több ezer követőre tett szert az Instagarmmon. Badenes ennek tudja be, hogy a 2020 második felében megjelent új kötetéből néhány hónap alatt 50 százalékkal több kelt el, mint a 2019-ban kiadottból.
A népszerű spanyol krimiírónő Eva García de Urturi marketing szakemberek segítségével építi az imázsát.
Az 1886-ben alapított frankfurti ’Fischer Verlag’, a német nyelvterület egyik legjobb nevű kiadójának vezetője az elektronikus könyvekkel járó nehézségekről beszélt. A bestseller szerzők esetében a print eladások visszaesést bőven pótolták a növekvő elektronikus eladások – számolt be Siv Bublitz.
„E-bookal azonban nagyon nehéz új szerzőket bevezetni és a rétegköteteket értékesíteni”
– tette hozzá a ’Fischert’ 2017 óta vezető menedzser asszony. Hasonló tapasztalatokról számolt be Nourry, a ’Hachette’ vezetője.
Siv Bublitz a COVID előtt, amikor még igazi pódiumbeszélgetések voltak.
Arnaud Nourry
A Fischer éppen ezért 2021-re halasztotta 60 kötet tavalyra tervezett kiadását. Bublitz bízik benne, hogy a COVID-helyzet normalizálódásával nagyobb sikere lesz ezeknek premiereknek, mint 2020-ban lett volna.
„Szeretnénk, ha ez a kiváló 60 kötet méltó fogadtatásban részesülne. Ezzel tartozunk a szerzőknek.”
Az Európai Írók Tanácsának (EWC) felméréséből leszűrhető, hogy nem csak a ’Fischer’ menedzsmentje látja a problémát az e-bookokon keresztüli első megjelenéssel. Egy átlagos évben 500-600 ezer új művet adnak ki Európában. 2020-ban jóval kevesebbet, 350 ezret.
A könyvkiadó minőségi szűrő
Nourry napjaink másik fontosabb könyvpiaci trendjéről, a self publishingról is beszélt.
„Egy nagy kiadó vezetőjeként sem vagyok a szerzői kiadás ellensége. Ellenzek mindenfajta piacszabályozást. Mégis úgy gondolom, hogy egy kiadó fontos szerepet tölt be azzal, hogy a sok pályakezdő, önjelölt író közül kiválasztja a tehetségeseket, az olvasók figyelmére méltókat.”
Nem tagadta azonban, hogy néha tehetséges szerzők jó kötetei is fennakadnak a rostán.
„Évi 2-3 ezer írást kapunk kiadásra ismeretlen szerzőktől, a tévedés elkerülhetetlen.”
Akinek halálhírét keltik, sokáig él!
A több, mint egy tucat kiadót tömörítő, tavaly közel 100 milliós eurós forgalmat elérő milánói ’GeMS’ kiadóház vezetője elismerte, hogy „amikor derült égből villámcsapásként lecsapott a vírus, jöttek a korlátozások és a krízis, nagyon megijedtünk”. Stefano Mauri ma már optimista.
Stefano Mauri
„Évek óta a nyomtatott könyvek halálhírét keltik. Mégis élnek. Még 2020-ben is nőttek a példányszámok!”
Mindez a korlátozások és a gazdasági válság miatt csökken fizetőképes kereslet ellenére – tette hozzá Mauri.
Magyarország: az epidemológiai válság a könyvpiac krízise lett
A magyarok többsége a 2020 a megszokottnál jóval több otthon töltött időt nem olvasásra fordította.
„Bezuhant a könyvpiac, drámaian visszaesett a címszám és a kiadók bevétele”
– adta hírül a ’Könyvesmagazin’ a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) felmérését közölve. E szerint 2020-ban az árbevétel a kiadók 63, a kiadott könyvek száma pedig a 77 százalékuknál csökkent.
A Waterstones londoni üzletében felfedeztem kedvenc angol szerzőm, Alan Hollinghurst szerintem legjobb kötetét eredetiben: 'A szépség vonala', 'The Line of Beauty'. Írtam róla a Könyvtacskón is!
Petrus Szabolcs
