Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

Új világot építenek?

Séta a bécsi Seestadtban

2017. május 04. - Szabolcs282

2_65.jpg

Bécs új negyede, a Seestadt (Tóváros) nem csak az osztrák főváros legnagyobb, de építészeti és várostervezési szempontból az egész kontinens egyik legjelentősebb projektje. A jövő városa készül. Nagy szavak, és tudjuk, hogy számos hasonló projekt évtizedes távlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Több lépcsőben, húsz év alatt város épül fel a városban, hogy húszezer ember otthonául és munkahelyéül szolgáljon.

11_10.jpg

A 240 hektáros terület Bécs XXII. kerületében, Aspern városrész mellett fekszik, ahol a két világháború között az osztrák főváros repülőtere terült el. A tervezők eltökéltek voltak, hogy nem egyszerűen egy új lakóparkot, egy alvóvárost építenek, ahonnan minden nap munkába kell ingázni, ami szükség szerint dugókkal, és sok elvesztegetett idővel jár. Vállalkozások letelepítése is fontos szempont volt. A projekt irányítói 10.500 irodai állással és további 5000 munkahellyel számolnak a szolgáltató szektorban. Lefektetett cél, hogy az utcák napközben is egy élő város képét mutassák. Ezért a legtöbb épület funkciója kevert: lakások, üzletek, vendéglátóipari egységek, szociális intézmények vegyesen, egymás közvetlen szomszédságában. 

A tervezésnél elsődleges szempont volt, hogy az épületek kinézete változatos legyen, tájolásuk pedig úgy történjen, hogy ne legyenek jó és rossz fekvésű lakások, tehát lehetőleg mindegyiket sok nap érje. Szintén fontos volt a gettósodás elkerülése. Mind jövedelmi viszonyok, mind pedig az életkor alapján a társadalom minden rétegéből lakókat akartak a Seestadtba csábítani. Ezért a lakások a legkülönbözőbb méretűek. A garzontól a 4 szobás lakásig minden megtalálható. Hasonlóan változatos a lakások tulajdoni szerkezete is. Van öröklakás, szövetkezeti ingatlan (Ausztriában tipikus, lízinghez hasonló koncepció: havi részlet + néhány év elteltével vásárlási jog maradványértéken.) és szociális bérlakás is. De Seestadtban megférnek egymás mellett a kollégiumok és az idősek igényei szerint kialakított lakások is, házi gondozással.   

suchergebnisse_fur_hazak.jpg

Az architektúra aligha lehetne változatosabb. 

3_36.jpg

Az asperni repülőtér 1912-ben nyílt meg. 1945-ig Ausztria legjelentősebb légikikötője volt. A schwechati reptér 1954-es megnyitása után folyamatosan vesztett jelentőségéből, de csak 1977-ben zárták be. 

4_31.jpg

A látványterven ugyan jól látszik, hogy az épületek többfunkciósak...

20170222_144831.jpg

...de a tervezők célja még nem teljesült. A Seestadt egyik főutcája hétköznap délelőtt. Életnek nyomát se látni.

uzletek.jpg

Szolgáltatásokból viszont nincs hiány. Közel három tucat üzlet nyitotta meg kapuit a Seestadtban. A postától az olasz éttermen át a könyvesboltig minden megtalálható. 

Hogy a jövő városáról szőtt álomból valóság legyen, Bécs városa (75%) és a szociális lakásépítésért felelős állami hatóság (25%) egy projekttársaságot hozott létre. Ez a társaság felel a tervek kidolgozásáért és realizálásáért. Tehát annak ellenére, hogy a kivitelezést magánvállalkozók végzik, egy állami-önkormányzati projektről van szó. Főtervezőnek a fiatal kora ellenére már világhírű svéd építészt, Johannes Tovattot választották.

1_88.jpg

Az építész, Johannes Tovatt a helyszínen.

De miért Tóváros? Mert a tervezők egy öt hektáros tavat integráltak az új negyedbe. Amely nem csak a városrész dísze, szabadidős programok ideális helyszíne, de innen nyerik az ivóvizet is.

20170222_145444.jpg

A tereprendezés még nem készült el teljesen...

5_24.jpg

...de a múlt nyáron a negyed lakói már jól belakták a tó partját. 

A közterületek, utcák, terek, parkok (8 hektár) foglalják el a teljes terület 50 százalékát. Ebből is látszik, hogy nem a szokásos, zsúfolt lakóparkról van szó. A nagy, szabd terek kialakításával motiválni akarták a lakókat: Szabadidejüket együtt, a közterületeket, otthonok közvetlen közelében töltsék, és ezzel is időt, energiát, pénzt takarítsanak meg. Ehhez persze elengedhetetlen a helyiek bevonása a lakókörnyezet tervezésébe és kivitelezésébe, amely a projekt kezdetétől fogva szervezett keretek között történik. A seestadtiaknak nem csak véleménynyilvánítási, de döntési joguk is van. Az önkormányzat pedig kulturális menedzserek alkalmazásával gondoskodik arról, hogy a kommunikáció a városvezetés és a lakók között az építkezés lezárultával is aktív maradjon, a városrész működtetése, továbbfejlesztése a lakók igényeihez igazodva történjen. Az önkormányzati alkalmazottak feladatai közé tartozik a kisebb és nagyobb kulturális programok szervezése is. Utóbbiak helyszínéül elsősorban a tóparti amfiteátrum szolgál. A szabadtéri színház kialakításához kapcsolódó földmunkák során 45.000 tonna építkezési hulladékot használtak fel, amelyet így értelemszerűen nem kellett elszállítani. Ezzel a kivitelezők nem csak a környezetet kímélték, de pénzt is spóroltak.

suchergebnisse_fur_padok.jpg

A közterületeken sok az ülőalkalmatosság. Akad kényelmes és kényelmetlen, ötletes és furcsa is. 

20170222_144602.jpg

Az ötlet nem új. A háztartások zöldség-gyümölcs szükségletét lakóházak közötti kis parcellákon megtermelni - az utóbbi évek új trendje Nyugat-Európában. A megtermelt mennyiség persze jelképes. De vannak más pozitív hatások: mozgás, időtöltés a friss levegőn, szembesülés azzal, hogy az élemiszertermelés fáradságos foglalatosság. Ezzel talán az élelmiszerek megbecsülése nőhet, pazarlásuk pedig csökkenhet.

6_17.jpg

Egy nyári este a tó partján. 

15_4.jpg

Egy téli a karácsonyi vásáron.

17_3.jpg

Egy márciusi délutánon pedig utcazenész szórakoztatja a lakókat. 

8_16.jpg

A "Stadteilmanagement" nem egy szokányos önkormányzati osztály. A munkatársák folyamatos, bürokrácia mentes kapcsolatban vannak a seestadtiakkal.

20170222_145312.jpg

Szemétből hegyet! 

Jelenleg a projekt első lépcsője készült el 2600 lakással, 260 kollégiumi férőhellyel és természetesen metróösszekötetéssel. Hisz a lakók mobilitásában a közösségi közlekedés áll a középpontban: busz a városrészen belül; metró, amely 25 perc alatt Bécs központjába ér; vasúti megálló, amely közvetlen összeköttetést teremt a kétmilliós osztrák főváros agglomerációjával, amelyhez már a 65 kilométerre fekvő Pozsony is hozzá tartozik; közösségi gépkocsi használat (carsharing); bicikikölcsönzés. A tervezők azonban realisták voltak: A lakók többségének van, és lesz is saját autója. De mert nem akarták, hogy a kocsik határozzák meg az utcaképet, minden épülethez, legyen az lakóház, közösségi intézmény, vagy vegyes funkciójú, mélygarázs tartozik.    

20170222_150224.jpg

Buszmegálló a metró végállomásán, azoknak, akik a városrészen belül sem tudnak, vagy akarnak gyalogolni, kerékpározni.

20170222_152110.jpg

Utasok hétköznap délelőtt is akadnak.

9_12.jpg

Bécsi evidencia: Új lakónegyed építéséhez a metró meghosszabbítása is hozzá tartozik.

10_13.jpg

Seestadti metró és vasúti megálló. Az épület már kész, a metró jár, a regionális vonatok azonban csak a jövő évtől közlekednek. 

20170222_151629.jpg

Minden épülethez mélygarázs tartozik. Ennek köszönhető, hogy szokatlan módon nem az utcán parkoló autók határozzák meg a városképet. 

20170222_145720.jpg

Az építkezés még máshol is tart. A második lépcső 2022-ig, a végső, harmadik 2028-ig fog tartani.

Természetesen a gyerekeknek sem kell ingázniuk: A 2015/16-os tanévtől bölcsőde, óvoda, általános és középiskola is működik a Tóvárosban, amelyek – integrált jelleggel - a speciális igényű gyerekek fogadására is fel vannak készülve.

20170222_151221.jpg

Oktatási központ: általános iskola és gimnázium egy helyen. Az óvodák a városrészben szétszórva üzemelnek. 

jatszoter.jpg

Iskola után irány a játszótér. Jó pár van belőle.

A hatékony és környezettudatos energiafelhasználás a projekt egyik fontos eleme. A bécsi energiaszolgáltatók a Siemenssel és más energetikai cégekkel karöltve kutatóintézetet hoztak létre, amely 2018-ig 40 millió eurós (12 milliárd forint) költségvetéssel a magánlakások, irodák, és közintézmények energiafelhasználási szokásait hivatott mérni, elemezni és konklúziókat levonni. A Tóváros energetikai koncepciójában napjaink két legfontosabb trendje érvényesül: lokális energiatermelés megújuló erőforrásokból. Így az energiaszükségletet elsősorban elektromos áramot valamint hőt termelő napelemekkel, illetve -kollektorokkal, hőszivattyúkkal és szélerőművekkel biztosítják, és szinte minden épület önállóan termeli meg energiaszükségletét. A kutatók elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, miként lehet a megtermelés pillanatában szükségtelen energiát a leghatékonyabban tárolni, illetve az egy időben, a városrész különböző épületeiben keletkező energiahiányt és többletet kiegyensúlyozni.      

12_8.jpg

Energiafelhasználás, és- termelés, időjárás - többek között ezeket az adatokat gyűjtik a kutatók.

13_5.jpg

Napkollektorból minden tetőre került. Így minden lakóegység maga tud gondoskodni energiaszükséglete fedezéséről. 

A bécsi városvezetés évek óta elkötelezett a nőkről elnevezett közterületek arányának növelésében. Így lehet, hogy egy harminc tagú szakértői bizottság döntése alapján a városrész szinte minden utcája és tere a gyengébbik nem prominensinek neveit, mint például Edith Piaf és Hannah Arendt viseli.

A Könyvtacskó elsősorban irodalmi blog, ezért feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Tóváros már az irodalmat is megihlette. A német nyelvterületen nagy népszerűségnek örvendő, szűkebb lakókörnyezetben játszódó krimi kategóriájában (Heimatkrimi) született egy kötet Fritz Lehner tollából, amely az új városrészben játszódik.

14_7.jpg

 Bécs, az ingatlannagyhatalom

marx.jpg

Karl-Marx-Hof, szociális lakásépítés mintája egykor és ma.

 Amikor mi már nem leszünk, a házak akkor is állni, és helyettünk is beszélni fognak

– mondta Karl Seitz Bécs polgármestere az önkormányzati, szociális lakásépítés mintájának tekintett Karl-Marx-Hof átadásakor, 1930-ban. És valóban, az osztrák főváros egy évszázad konzekvens politikájának köszönhetően, 220.000 lakással, amelyekben közel 600.000 ember él, Európa legnagyobb ingatlantulajdonosa. A bécsi közösségi lakásépítés története a XIX.-XX. század fordulóján kezdődött. A Monarchia fővárosának lélekszáma átlépte a kétmilliót. A lakásépítés a lakosság gyors növekedésével nem tudott lépést tartani, ami csillagászati lakbérekhez, egyúttal nyomorúságos lakhatási viszonyokhoz vezetett. Ekkor kezdtek alapítványok, egyesületek állami, helyhatósági támogatással bérlakások építésébe a munkásság számára. Az első világháború azonban hamar megálljt parancsolt az építkezéseknek. Az állam jobb híján csak a lakbéremelés és a felmondás szabályait szigorította.

A háború után Bécs szociáldemokrata vezetésének (A baloldali párt egyébként azóta is minden demokratikus választást megnyert az osztrák fővárosban!) eltökélt szándéka volt a lakhatási helyzet érdemi javítása. Megkezdődtek az első nagyobb önkormányzati bérlakásépítések. A nácik 1934-es hatalomátvételééig 382 bérház épült 65.000 lakással 220.000 ember számára.

klassiker.jpg

A klassikusok a huszas, harmincas évekből: Lassalle-HofRabenhofMetzleinstaler Hof (Az első 1919/20-ból.), ReumannhofSandleitenhof (A legnagyobb 1587 lakással.), George-Washington-HofKarl-Seitz-HofPaul-Speiser-Hof, Goethehof.

A lakásokhoz pontrendszer alapján, elsősorban a jövedelmi viszonyok figyelembe vételével lehetett, és lehet a mai napig hozzájutni. A koncepciónak egy gyenge pontja van: Ha valaki egyszer megkapott egy lakást, azt jövedelmi viszonyai változásától függetlenül megtarthatja, sőt örökítheti is. Ezért ma már nem feltétlenül a legrászorultabbak laknak önkormányzati bérlakásokban, és profitálnak a piaci árnál óval alacsonyabb bérleti díjakból. Így viszont sikerül megakadályozni a gettósodást – hangzik a városvezetés fő érve a rendszer fenntartása mellett.   

A nagyszabású építkezések csak a háború után indultak újra. Az ötvenes években a többszintes házak 80 százalékának (!) a bécsi önkormányzat volt az építtetője. A hetvenes évek végéig közel 100.000 új bérlakás épült. Ekkor lelassult az ütem, hogy a kétezres évek elején ismét új lendületet vegyen. Ma már nem csak bérházakat, hanem egész új lakónegyedeket épít a bécsi önkormányzat, mint például Seestadt-ot.

18_2.jpg

Per-Albin-Hansson-Siedlung az ötvenes évekből. A bécsi városvezetés sosem akart olcsón és gyorsan lakósilókat építeni. Minden időben követte a korszak építkezési stílusát.

70es.jpg

A hetvenes évek.

napjaink.jpg

Napjaink megaprojektjei: A szintén új Hauptbahnhofnál, az egykori Nordbahnhof területén és a Seestadt Aspernben.

A klasszikus bécsi, kommunális bérházak valójában egész épületegyüttesek díszes utcai homlokzattal és zöld belső udvarral, amelyből számos lépcsőház nyílik. És mert a városvezetés nem csak a lakhatást, de a jó életminőséget is biztosítani akarja, a játszóterek, az üzletek, az orvosi rendelők, a könyvtár, de nem ritkán az uszoda is a kezdetektől a nagyobb lakóegységek részét képezik.   

20170222_145505.jpg

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr5712352731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása