Erzsébet az Egyesült Királyság leghosszabb időt, 70 évet a trónon töltött uralkodója. A folyamatosságot képviselte. A Brit Birodalom széthullása, a Brexit és a skótok függetlenségi törekvései ellenére az állandóság és a kiszámíthatóság érzését adta alattvalóinak. Károly anyjával ellentétben nem élvez ikonikus státusz. Ezért gondolják sokan, hogy II. Erzsébet halála egyben a brit monarchia végét is jelentheti.

Új szelek jöhetnek

A trónörökös, Károly egészen más habitus, mint Erzsébet, ’ami a szívén, a száján’ – mondják róla. A két kedvenc területén, a klímavédelem és a városépítészet kérdéseiben rendszeresen állást foglal. Gyakran vitába keveredik a kormánnyal is. Egy ilyen uralkodói mentalitás azonban nem lenne összeegyeztethető a brit alkotmányos renddel. Ezért gondolják sokan, hogy II. Erzsébet halála egyben a brit monarchia végét is jelentheti.

Ez az oka, hogy a szigetországban közszájon forgó összeesküvéselméletek szerint II. Erzsébet nem most halt meg. A Windsorok hatalmuk megtartása érdekében keltették azt a látszatot, hogy élt a Queen. Az Egyesült Királyságban egyébként tradíciója van az uralkodó testét az állammal azonosítani - magyar ’Szent Korona tan’ a lá Nagy-Britannia. A brit bestseller-írónő, Hilary Mantel szerint ezért olyan fontos a briteknek, milyen az uralkodócsalád tagjainak kinézete és öltözködése.

„Vilmos herceg édesanyja, Diana és felesége, Kate népszerűségüket nem utolsóssorban megjelenésüknek köszönhetik. A brit sajtó valóságos ódákat zengett Diana szépségéről, ahogy ezt most Katéről teszi.”  

A Nemzetközösséget Erzsébet személye tartja össze

Leginkább a Commonwealth közösségben érzékelhető, hogy II. Erzsébettel véget érhet a brit monarchia modernkori virágzása.     

A Nemzetközösség tagállamainak politikai elitje és lakossága is egyre idejétmúltabbnak tartja a királyság intézményét. Az 54-ből 38 már köztársaság. A monarchiát fenntartó tucatnyi tagország közül a legnagyobbak pedig csak az idős uralkodónő iránti tiszteletből várnak az államformaváltással. Ausztráliában ugyan az 1999-es népszavazáson 55 százalék még a királyság fenntartása mellett volt, de a közvéleménykutatások szerint évek óta 60 százalék a köztársaságpártiak aránya. Hasonló eredményt hoznak a felmérések Új-Zélandon is. Kanadában csak a megérkezettek 29 százaléka tartaná meg a brit uralkodót államfőként. A három nagy tagállam nélkül csak kis szigetországokban, mint Belize, Barbados és Jamaika maradna meg a perszonálunió az Egyesült Királysággal. 

A legtöbb támogatóval rendelkező reformelképzelés szerint az 54 tagállam államfői felváltva, rotációs rendszerben adnák a Nemzetközösség vezetőjét. Nagy-Britannia uralkodója csak egy lenne a közösség államfői között.

A politikából a showbusinessbe

A folyamatosan csökkenő politikai jelentősége ellenére a brit királyi család jól alkalmazkodik az új idők új szeleihez. A Windsor név a világ egyik legértékesebb márkájává lett. Miután Henrik sussexi herceg és felsége, Meghan Los Angelesbe költöztek, a vártnál is nagyobb sikerrel dobták piacra a ’Sussex Royal’ márkanevet viselő ruháikat. A királyi család körüli szórakoztató- és ajándéktárgyipar több britnek ad munkát, mint a bányászat és a halászat együtt! Nem véletlen, hogy Károly előszeretettel emlegeti ’cég’-ként a királyi családot.

A színészek, akik a számos filmben és sorozatban, így a ’The Queen’-ben, a ’The King’s Speech’-ben, vagy a jelenleg a Netflixen futó ’The Crown’-ban a királyi család tagjait testesítik meg, rendszerint a legrangosabb elismerésekben részesülnek, mintha a Windsorokat nehezebb lenne megformálni, mint az átlagos földi halandókat. A 2006-os ’The Queen’-ben a királynőt alakító Helen Mirren a legjobb női főszereplőnek járó Oscart kapta. A 2010-es ’A király beszéde’ című amerikai-angol-ausztrál koprodukcióban a dadogós VI. Györgyöt játszó Colin Firth a legjobb férfi főszereplének járó aranyszobrocskát vihette haza. A brit színész mellett a film, a rendező és a forgatókönyvíró is Oscarban részesült. Erzsébet tetszését is elnyerte az apját készült alkotás.

„Csak kevés hibát találtam benne”

– mondta később egy fogadáson. A saját személyét és a Diana halála körüli cirkuszt a középpontba állító ’The Queen’-t a pletykák szerint viszont elvből nem nézte meg, és a jó kritikák ellenére másoknak sem ajánlotta.  

Titokzatos közemberek

A ’cég’ és a média viszonyát érdekes kettősség jellemzi. Egyik oldalról sok családtag napi szinten posztol a Facebookon, a Twitteren és az Instagrammon. Erzsébetnek közel 300 ezer lájkolója van a Facebookon, akiket szinte naponta örvendeztettek meg a Backingham-palota sajtósai fényképekkel és videókkal.

Másik oldalról a Windsorokat, különösen a mindennapi életüket számos titok övezi. A Queen például sosem adott interjút. Rejtelmességük növeli az érdekességüket és a hatalmukat is. Nem csoda, hogy szenzáció és bulvárlapok címlapjára kerül, ha apró részletek szivárognak ki a mindennapjaikból, legyenek azok a legbanálisabbak is. Például, hogy a királyi pár drága porcelánnal és ezüst étkészlettel megterített reggelizőasztaláról nem hiányozhat a ’Kellogg’s Corn Flakes’ doboza. Vagy, hogy Erzsébet egyedül vacsorázik és a falatozás közben a már említett szappanoperát, az ’EastEnders’-t nézi. 

A Windsorok titokzatosságát törvényerőre emelte a brit parlament: a királyi család az egyetlen közintézmény, amely mentességet élvez az információszabadságról szóló törvény alól (Freedom of Information Act, 2000), amely a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot biztosítja.   

A titokzatosság meg nem értést szül

Talán Diana halála volt az egyetlen eset, amikor a titokzatosság a visszájára sült el. A királynő napokig nem nyilatkozott és nem hagyta el a skóciai Balmoral kastélyt, ahol a baleset idején nyári szabadságát töltötte. A közvélemény ezt érzéketlenségnek vélte. A Queen később elmondta, hogy életében először elsősorban nem uralkodónak, hanem nagymamának érezte magát. Támasz akart lenni unokái számára, biztosítani akarta, hogy nyugodtan gyászolhassanak. Végül a királyi család az angol polgári forradalom óta először kénytelen volt engedni alattvalóinak: a Buckingham-palotán félárbócra eresztették a lobogót és II. Erzsébet az uralkodása kezdete óta eltelt 38 év alatt először élőben beszélt a tévében.

„Amit most királynőként és nagymamaként mondok, a szívemből jön”

– kezdődött a speech, amellyel sikerült megfordítani a közhangulatot. A Tony Blair akkori kormányfő beszédírója, Alastair Campbell által írt tévéüzenet a közvélekedés szerint a királynő valaha elmondatott legjobb beszéde volt, amelynek helye van a retorika történetében.

A királyi család tagjainak népszerűségében szerepet játszhat, hogy különösen gondolkoznak, sokszor furcsán viselkednek, speciális jogi és erkölcsi szabályok vonatkoznak rájuk. Az átlagember érdekes jelenséget lát bennük, akik mindig jó témát adnak. Íme, néhány példa a Windsorokat körülvevő furcsaágokra és a néha a valóságtól elszakadt gondolkodásukra. 

Diana halála, a sajtó és az Union Jack

„Mindig is tudtam, hogy a végén a sajtó fogja megölni”

– nyilatkozta Diana fivére, Charles Spencer a tragikus párizsi baleset után. Eleinte a közvélemény haragja is a sajtó ellen irányult. Ám néhány nap elteltével az indulatok kereszttüzébe a királynő került, amiért Skóciában rejtőzködik és meg se próbál Londonban osztozni az alattvalói gyászában. „Bárcsak a királyi család tagjai is mernének együtt sírni a néppel” – írta a ’The Independent’ szerkesztőségi cikkében. „A média bűnbakot keresett önmaga helyett” – jellemezte a helyzetet Erzsébet egyik legmagasabb rangú tanácsadója. „Más célpontot akartak maguk helyett” – emlékezett vissza Tony Blair. A királynő látszólagos érzéketlensége jelképévé a Buckingham-palota üres zászlótartó rudja vált, miután a sajtó követelni kezdte, hogy eresszenek egy lobogót félárbócra.

Union Jack – Nagy Britanniában neve van a nemzeti lobogónak. A ma ismert formáját 1801-ben nyerte el a brit zászló. Története azonban 1606-ban kezdődik. Ekkor egyesítette I. Jakab perszonálunióban Angliát, Skóciát és Írországot, majd elkezdte használni a mai zászló elődjét.   Eleinte nem volt közös zászló, mindhárom ország a sajátját használta, a hajókra pedig mindegyiket felhúzták. Azonban a kérdés, melyik legyen legfelül, felkorbácsolta a nemzeti indulatokat. Mindhárom nép az alávetettség szimbólumának tartotta, ha a sajátja lejjebb került. Ezért az angol hajókon az angol, a skótokon a skót, az íreken pedig az ír zászló lengett legfelül az árbócon. I. Jakab ezt megelégelve egyesítette a három zászlót – megszületett a Union Jack. A név eredete nem tisztázott. Az egyik magyarázat szerint a ’Jack’ a hajó orrára tűzött zászló archaikus angol megnevezése. Egy másik szerint a katonauniformis régi elnevezéséből, a harmadik szerint pedig I. Jakab nevéből ered. Az biztos, hogy az ’Union’ Anglia, Skócia és Írország egyesült zászlóját jelenti.

A királyi rezidenciákon Erzsébet saját zászlója lobog és nem a Union Jack. A királynői zászló meglehetősen bonyolult, mert kifejezésre kell juttatnia, hogy Erzsébet az Egyesült Királyság mellett még 16 állam uralkodója. A zászlórend az udvari szabályok egyik legfontosabbnak tartott része. A királyi zászló mindig azon a rezidencián lobog, ahol a Queen tartózkodik. Mindenhol máshol üres az árbóc. Az uralkodó lobogója a monarchia töretlenségét szimbolizálja, ezért sosem eresztik félárbócra. A király halála esetén levonják, majd rögtön az új uralkodóét  húzzák fel a helyére. A hagyományok szerint tehát elképzelhetetlen volt, hogy Diana halálakor félárbocra eresszék a Buckingham-palota lobogóját. Egyrészt mert Erzsébet nem tartózkodott ott, másrészt, mert ez a monarchia 1066 óta tartó történetének megszakadását jelképezte volna.

A sajtó és a közvélemény nyomása azonban akkora volt, hogy a Queennek valamit tennie kellett. Végül sikerült átvágnia a gordiuszi csomót. A Buckingham-palota zászlórudjára felhúzták a Union Jacket, majd azt eresztették félárbócra. A megoldást azóta kivételes esetekben többször is alkalmazták. Így például a 2001-es amerikai és a 2017-es londoni terrortámadás után.

Az uralkodó ’különös fajta’

A Görögországban született Fülöpnek 31 éves koráig, amíg nem kelt egybe az akkor még trónörökös Erzsébettel, nem volt vezetékneve! Nem volt mit megörökölnie a szintén családnév nélküli apjától, András görög királyi hercegtől. Állampolgárságot is csak 26 évesen szerzett, 1947-ben. Politikai, közigazgatási kapcsolati hálóját használta fel, amit a greenwichi Haditengerészeti Tiszti Akadémia oktatójaként alakított ki. A vezetéknév hiány csak a frigy miatt vált problémává. Maga választotta: a ’Mountbatten’ német származású édesanyja családneve, a ’Battenberg’ angolosított változata.

Az uralkodó számos kitüntetést és címet adományoz. Ezek közül az egyik legjelentősebb a tagság a Térdszalagrend (Most Noble Order of the Garter). Az 1348-ban Edward által alapított lovagrendnek 24 tagja van. Bekerülni csak az egyik tag halála után, az uralkodó jóvoltából lehet. Az első női kitüntetettre 1987-ig kellett várni. II. Erzsébet ekkor Livinia Fitzalan-Howardot, Norfolk hercegnőjét léptette be a rendbe. Az érdeme: a koronázási ünnepség próbáin rendszeresen, nagy átéléssel helyettesítette a királynőt.  

„Erzsébet csodálatos barát, szórakoztató és figyelmes” – mondja valaki Sally Bedell Smith biográfiájában, aki hat évtizede ismeri a királynőt. Hogy ez mit jelent? „Ha megbetegszik a gyereked, ő ezt tudja, és megkérdezi, hogy van.” Az ismerős azonban sietve hozzáteszi, hogy „túl közel nem lehet hozzá kerülni”. „Nem tolakodhatunk be a magánéletébe. Az tiltott terület.” Így néznek ki egy uralkodó barátságai…

Demokrácia helyett show

A köztársaságpártiak szerint a Windsorok családi drámáikkal, szappanoperába illő életükkel státuszuk demokratikus deficitjét igyekeznek palástolni. Sikerrel – teszik hozzá. A család szokásait, szertartásaikat a dresszkódtól az inasokig a britek identitásuk és nemzeti örökségük szerves részének érzik. Mit számít ehhez képest, hogy az államfő születésénél fogva szerzett joggal kerül a pozíciójába?   

A britek nem sajnálják a pénzt se a Windsorokra, akik mindet összevetve évi 67 millió fontjukba kerülnek az adófizetőknek. Ehhez még hozzá lehet számolni az elmaradt állami bevételeket is. Ugyanis a királyi család tagjainak jövedelmére számtalan kivételes szabály vonatkozik. Gyakorlatilag személyi adómentességet élveznek.  

Nem okozott különösebb felháborodást az sem, hogy miközben 35 ezer család áll közvetlenül a kilakoltatás előtt, miután 2020 decemberben véget ért a korona-válság elején elrendelt moratórium, a királynőnek az államkasszából pótolják ki a válság miatti bevételkiesést a londoni Regent Streeten található bérházai után.      

„Windsor-ház jövője még sosem tűnt annyira fényesnek”

Habár az utóbbi években a Brexit és a skót függetlenségi népszavazás kapcsán számos szó esett a brit államiságról és szuverenitásról, a Monarchia léte, szerepe és értelme egyszer sem volt érdemi viták tárgya. 

Sally Bedell Smith találóan fogalmaz, amikor az ’Erzsébet, a királynő’ címmel magyarul 2014-ben megjelent biográfiájában azt írja, hogy „a Windsor-ház jövője még sosem tűnt annyira fényesnek, mint Vilmos és Kate, valamint Erzsébet 75 éves koronázási jubileumának élveiben”, tehát néhány évvel ezelőtt.

Az amerikai írónő szerint a Queen töretlen népszerűségében döntő szerepe van, hogy „konok elszántsággal és céltudatossággal teljesítette kötelességeit. Anélkül növelte befolyását, hogy jogellenes hatalomra tört volna. Titokzatossága ellenére, vagy éppen ezért hallatlan népszerűségre tett szert.”      

Erzsébet uralkodásának fényes pillanata volt, amikor Fülöppel történt egybekelése 50. évfordulóján a Westminster katedrálisban hálaadó istentiszteletet tartottak a tiszteletükre. A pár úszott a népszerűségben, az alattvalói szeretetében. „Torokszorító pillanat volt” – emlékezett vissza a misét celebráló George Carey, Canterbury akkori érseke. A ceremóniát látva feltette magának a kérdést:

„Azon kezdtem tűnődni, hogy nemzetünk valóban méltó-e az odaadásukra és a töretlen kötelességtudatukra.”

Amíg így gondolkodnak a britek az uralkodójukról, addig nincs ok félteni a monarchiát. Kérdés, hogy III. Károly, az új királyt tróna lépése ebben az vonatkozásban is egy új éra keztdete lesz-e.  

Petrus Szabolcs

A cikk a Jogászvilágban megjelent írásom módosított változata. Az ihletet hozzá Sally Bedell Smith 'Erzsébet, a királynő' (2014) című kötete adta.