Szimatolás az irodalom, a gasztronómia és a turizmus világában

Könyvtacskó

Alvás két turnusban

Máshogy alszunk mint őseink. Nem kevesebbet, de sokkal rosszabbul. Az alvászavar népbetegség lett.

2021. december 18. - Szabolcs282

4_101.jpg

Az iparosodás előtt az emberek többsége naponta kétszer aludt. A mai ritmus a mesterséges fény alterjedésével alakult ki. A fényszennyezettség és a technikai eszközök állandó jelenlét nagyban rontja az alvásminőségünket. Az alvászavar népbetegség lett. Világméretű alváshiány-járvány fenyeget!

„A természet adta megnyugvás éjjeli pillanatai”

1878 őszén az akkor 27 éves Robert Louis Stevenson 12 napig túrázott a Francia-középhegységben. A skót fiatalember, aki öt évvel később, ’A kincses sziget’ megjelenésével egycsapásra világhírűvé lett, rendszerint napnyugtakor vert sátrát és tért nyugovóra. Éjfél körül mindig felébredt és mielőtt napkeltéig továbbaludt volna, cigarettára gyújtott és élvezte a nyugalmat.

„Csak ilyenkor menekülhetek el az életet egyre inkább kontrolláló civilizáció elől”

– írta már világhírű íróként és feltéve a kérdést:

„Milyen jogon veszi el a civilizáció ezt a természet adta megnyugvást?”

stivenson.jpg

Stevenson az emberiség évezredekig működő alvási ritmusának megváltozását hánytorgatotta fel. Az ipari forradalom előtt a többség ébren töltötte az éjfél körüli órákat. Az ez előtti időszakot az ’első álom’ (olaszul ’primo sogno’, franciául ’primo sono’, latinul ’concubia nocte’), vagy ’mély alvás’ (’dead sleep’) néven illették. Az éjféli éberséget (’watch’, ’Nachtwache’) követő második alvási szakasz körülbelül olyan hosszú volt, mint az első és napkeltéig tartott.

A két fázisú alvás elterjedtségéről csak naplókból és irodalmi művekből tudunk. Tudományos feljegyzések nincsenek, mert magától értetődő volt. Titus Livius I. századi római történetíró művei és kortárs, Vergilius Aeneise mellett már Homérosz i.e. VIII. században íródott Odüsszeiájában is szó van a két fázisú alvásról. A középkor legbefolyásosabb szerzetesrendje, a bencések 540-ből származó regulájából pedig tudható, hogy a kolostorok lakóinak éjfélkor felkeltek, hogy bibliai verseket szavaljanak.

A mesterséges fény mindet elrontott

A Maryland-i National Institute of Mental Health (NIMH) ’90-es években végzett kísérlete bizonyítja, hogy a két fázisú alvás oka a mesterséges fény hiánya volt. A kísérletet vezető pszichiáter, Thomas Alvin Wehr néhány hétre rekonstruálta az iparosodás előtti körülményeket: a kísérletben résztvevők napi 14 órát sötétben töltöttek. Alvási szokásaik már az első héten visszatértek az ősi ritmushoz: sötétedés után körülbelül 2 óráig ébren feküdtek, ez után aludtak 4 órát, felébredtek és 2-3 óra hosszára ébren maradtak, majd ismét elaludtak és 4 órával később, napkeltekor keltek.

Nem volt idő lustálkodni

A korábbi korok embere, a kísérlet résztvevőivel és Stevensonnal szemben nem pihenéssel töltötte az éber éjféli órákat: kielégítette természetes szükségleteit, társadalmi életet élt és gyakran dolgozott is. Sokan ellenőrizték, hogy nem fenyegeti-e kialvás a tüzet, sőt, még a földekre is kimentek. Egy XVII. századi angol gazda feljegyzéseiből tudható, hogy éjfél körül mindig kiment elzavarni a kártékony állatokat a földjéről. Mary Collier, egy angol költőnő 1739-es verse arról tanúskodik, hogy az asszonyok ránéztek a gyerekeikre és elvégezték a félbemaradt házimunkát, mostak, takarítottak.

mary.jpg

Az éjféli éber órákat a rosszban sántikálók is kihasználták: a napnak ebben a szakában törtek be legtöbbször az üzletekbe, ekkor dézsmálták meg leginkább a gyümölcsösöket és ekkor kelt lába a legtöbb tűzifának az udvarokból.

A párok sem töltötték haszontalanul az időt… A XVI. századi francia orvos, Laurent Joubert feljegyzése szerint az éjféli ébrenlét nélkül a dolgozó embereknek nem lett volna idejük az emberiség reprodukciójáról gondoskodni. Az esti lefekvéskor, az egész napos robot után túl fáradtak voltak a szexhez.    

Más ágyban maradók imádkoztak vagy értelmezni próbálták, amit az éjszaka első felében álmodtak. Utóbbi jelentőségét nem szabad alábecsülni. Az emberek jóval Sigmund Freud előtt is nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, ami alvás közben a fejünkben lejátszódik. Azáltal, hogy az alvás legmélyebb fázisa után, amikor az álmok leginkább jönnek, felébredtek, sokkal jobban emlékeztek az alvás közben átéltekre, mint a ma embere. És azáltal, hogy napjaink csak reggeli ébredő emberével ellentétben nem keltek fel, volt idejük értelmezni az álmaikat. 

5_94.jpg

A szórakozás megelőzi az álomfejtést

A két fázisú alvás a XVIII. században kezdett ritkulni. Ekkor még nem volt villanyvilágítás, de egyre többen gyertyafény mellett is elkezdtek társadalmi életet élni, szórakozni, vagy dolgozni. Ezért később feküdtek le és éjfél körül már nem ébredtek fel. A folyamat a tehetős polgárok és az arisztokraták háztartásaiban indult meg a városokban, majd fokozatosan átterjedt a többi társadalmi rétegre is, de a kistelepülésekre még nem gyűrűzött be.

edison.jpg

A korábbi alvási szokásoknak a XIX. században feltalált olaj-, illetve petróleumlámpa, majd a gázvilágítás és az elektromos fény elterjedése vetett teljesen véget. Ismét az arisztokraták és a tehetős polgárok voltak az éllovasok. Úgy élvezték, hogy végre bármikor véget vethetnek a sötétségnek, hogy sokuk nappallá változtatta az éjszakát. Könnyen megtehették, hisz nem kellett másnap hajnalban munkába menniük. Legkésőbb a közvilágítás megjelenése után az alacsonyabb társadalmi rétegek sem tudták már kivonni magukat az életritmus megváltozásából.

„Megszűnt az éjszaka. Egész nap élünk”

– írta egy londoni újság.  

Hogy mekkora változást jelentett már az olajlámpa is, érzékelteti, hogy egyetlen utcai gázkandeláber tizenkétszer több fényt bocsájtott ki, mint egy gyertya. A XIX. század végén általánossá vált villanykörte pedig 100-szor többet!

Az álomfejtés nem humbug??!

1_259.jpg

Charles A. Czeisler, amerikai orvos és alváskutató szerint fontos előrelépés a népbetegséggé vált alvászavar kezelésében a viszonylag friss felismerés, miszerint a jelenlegi alvási szokásaink mindössze 200 évesek.

Czeisler szerint fontos lenne, hogy ismét hosszabb legyen az ébredés és a felkelés közötti idő, és hogy az álmok visszakapják a jelentőségüket. Értelmezésük csak a nyugaton lett az ezoterika része. A keleti kultúrák továbbra is tudománynak tartják az álomfejtést.

„Paradox, hogy a modern orvostudomány gépek sokaságával képes vizsgálni az agyat és egyre többet tud a működéséről, de humbugnak tartja az álmok értelmezését”

– véli Czeisler. Nyilvánvaló összefüggést lát a mentális betegségek és az alvászavar egyre gyakoribbá válása és aközött, hogy az emberek többsége a természettudósokhoz hasonlóan nem veszi komolyan az álmokat.

„Amikor felkapcsoljuk a villanyt, droghoz nyúlunk, amivel az alvási igényeinket manipuláljuk”

– véli Czeisler. Ennek két mérhető jele is van: a testhőmérséklet emelkedése és változik a melatonin szintje. Utóbbi az alvást szabályozó agyi hormon.

melotonin.jpg

Edison 1879-es találmányának az emberre gyakorolt biológiai hatása egyszerűen összefoglalható. Éjszaka tízszer annyi melatonin van a vérben, mint napközben. A mesterséges fény, különösen az okostelefonok és laptopok képernyője által kibocsájtott kékfény csökkenti a melatonin szintjét és így ébren tart. Ha lefekvés előtt a telefonunkat nyomkodjuk, illetve éjszaka akár csak rápillantunk, befolyásoljuk a melatonin-szintet és megzavarjuk az agyunk alvásszabályozását. Zavaró tényező az általános fényszennyezettség és az is, ha vekkerre kelünk. A természetes ébredés ugyanis azt jelenti, hogy a melatonin-szinten keresztül az agy jelzést kapott a testtől, hogy a regenerálódás megtörtént.

„A szervezet belső órája elvesztette a ritmust a külső idővel”

– summázza Czeisler. Ezt a ’szociális jetlag’ kifejezéssel írják le az alváskutatók, ami alatt különösen szenvednek a négy műszakban dolgozók. Többen vannak, mint gondolnánk: az OECD tagállamokban a munkavállalók 20 százaléka dolgozik valamilyen formában részben éjszaka is! Ráadásul az egyre terjedő ’always-on’ mentalitással folyamatosan nő az arányuk. Egyre több a szolgáltatásnál várjuk el a 24 órás elérhetőséget.

czeisler.jpg

"A krónikus ’szociális jetlag’ már rövid távon is rontja az életminőséget, hosszú távon pedig egészségügyi problémákhoz vezet"

– figyelmeztet Czeisler. Valóban tudományos tény, hogy a civilizációs betegségek többsége, a demencia, a szív-érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség is közvetlen összefüggésben áll az alváshiánnyal.  

Alvásidő: az átlag félrevezető

Az alvási szokásokra vonatkozó felmérések megbízhatatlanok, mert a többség rosszul méri fel az alvásigényét, illetve rosszul tudja, mennyit alszik. Viszont, ami kiderül a kutatásokból, az igazolja Czeisler állításait.

Az OECD felmérése szerint az iparosodott országokban napi 502 percet, tehát a 8 órának tartott ideálnál 20 perccel többet alszanak az emberek. A legtöbbet a franciák (530 perc = 9 óra), a legkevesebbet – természetesen - a japánok és a dél-koreaiak (469, ill. 470 perc = 7 óra 50 perc).

A németek 492 perccel (= 8 óra 18 perc) az alsó középmezőnyben vannak. Az egyik legnagyobb német egészségbiztosító, a Techniker Krankenkasse (TK) kutatása azonban azt mutatja, hogy az átlagos értékek keveset mondanak az egyének alvási szokásairól: a németek mindössze 16 százaléka alszik 8 óránál többet, 32 százalékuk legfeljebb 7, 32 százalékuk pedig legfeljebb 6 órát, 25 százalék még ennél is kevesebbet tölt regenerálódással.

A 8 órás ideál azért is félrevezető, mert vannak, akik genetikai okokból az átlagnál kevesebb alvást igényelnek, és akár már napi 6 órán kevesebb idő alatt regenerálódnak.

Téved, aki azt gondolja, hogy a mesterséges fény és a felgyorsult világ hatására kevesebbet alszunk, mint őseink. Egy 2017-es kutatás rácáfolt erre. A Gandhi Yetish, a University of California pszichiáter professzorának nevével fémjelzett tanulmány rámutat, hogy az Afrikában és Dél-Amerikában elzártan élő közösségek tagjai, akik még ma is őseink vadászó-gyűjtögető életmódját folytatják, alig alszanak többet, mint a modern városlakók. Mindkét esetben, népcsoporttól, országtól, évszaktól és életkortól függően 5,7 és 8,1 óra között van az átlag. Különbség az alvás minőségében van: akik nem fényszennyezettségben élnek, és akiket nem vesznek éjszakai is körül a technikai kütyük, tehát az elzártan élő közösségek tagjai, nyugodtabban alszanak.

gandhi_yetish.jpg

Az alvás nem elvesztegetett idő!

Az alvás minősége mellett a megítélése is jelentősen változott. Napjainkban a többség ineffektíven eltöltött, kárba veszett időként tekint az ágyban töltött órákra. Ezért megpróbálja optimalizálni, szabályozni, illetve a regenerációt az alvásnál hasznosabbnak tartott tevékenységekkel biztosítani. Pedig a kutatók szerint egy wellness-hétvége vagy egy jógaóra semmivel nem ér többet, mint egy ágyban, pihenéssel töltött délután. Sőt, az előbbiek összmérlege rosszabb, mert rendszerint tervezéssel, utazással, tehát stresszel járnak együtt.

A koronavírus az éjszakánkat is tönkretette

Meglepő, de a COVID-járvánnyal jött kijárási tilalmak és lockdownok rontottak a többség alvásminőségén! A német Forsa közvéleménykutató 2020 júniusi elemzése szerint a pandémia tavaly tavaszi kezdetén 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy rosszul alszik, nyáron, a pandémia első hulláma végén már több, mint 20! Különösen a gyerekes szülők éjszakái lettek nyugtalanabbak: az ágyban is nyomasztotta őket, hogy munkájuk mellett a gyerekek nevelése és oktatása is rájuk szakadt az iskolák bezárása miatt, ráadásul szinte mindet a négy fal között kellett megoldaniuk. 

Rosszul aludni betegség!

3_121.jpg

Németországban az egészségbiztosítók már felismerték, hogy csökkenthetik a kiadásaikat, ha a biztosítottjaikat egészségesebb életmóddal a betegségek megelőzésére ösztönzik. Többek között kipihenést biztosító alvással. Ezért készített a TK a már fent idézett alváskutatást.

A zavaró tényezők és a ’presztízsvesztés’ az oka, hogy az alvászavar népbetegség lett és a fiatalok körében különösen aggasztó sebességgel terjed. A TK 2017-es kutatása szerint a németek csak 60 százaléka tartja pihentetőnek az alvását. A zavaró tényezők között leggyakrabban a technikai eszközök állandó jelenlétét, a munka és a szabadidő közötti határ elmosódását, valamint azt az érzést tartják, hogy folyamatosan elérhetőnek kell lenniük. A felmérésből az is kiderült, hogy a németek 40 százalékának elektronikai eszköz van a hálószobájában. A leggyakrabban tévé és az okostelefon. A többség közvetlenül elalvás előtt és felkelés után is használja ezeket. Előbbi nehezíti az elalvást, utóbbi a nyugodt átmenetet az alvásból az ébredésbe. És mindkettő zavarja a test regenerálódását, csökkenti a kipihentség érzését.  

zwischenablage14_1.jpg

A nyilvánvaló problémák ellenére az alvásra a táplálkozással és a mozgással ellentétben alig jut figyelem.

„Egészségesen táplálkozni foglalkozni sikk, a pihentető alvás fontosságáról viszont alig beszélünk”

– véli Christoph Schöbel, Németország első alvástudományi tanszéknek professzora a Duisburg-Essen Egyetemen.

„Legfeljebb, mint probléma merül fel, ha valaki rosszul alszik. És a többség, a helyett, hogy az alvászavar okával foglalkozna, altatóhoz nyúl.”

christoph_schobel.jpg

Az egész világ rosszul alszik

Az alváshiány már nem csak az iparosodott országokban probléma. Saverio Stranges, az angliai University of Warwick epidemiológia professzora már 2012-ben tanulmányt tett közzé a fejlődő országokban élők romló alvásminősíégéről. Két okot látott a háttérben. Egyrészt, az állandósult dugók miatt egyre több idő megy el munkába járással, ami elsősorban az alvásra szánt órákból hiányzik. A többség ugyanis később fekszik és korábban kel, hogy továbbra is maradjon ideje minden másra. Másrészt, a nap minden percében bekapcsolt okostelefonok a többséget az ágyba is elkísérik, rontva a megrövidült idejű alvás minőségét.

„Világméretű alváshiány-járvány fenyeget”

– vont ijesztő konklúziót Stranges professzor.

Petrus Szabolcs

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr6616745540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Indriq 2021.12.19. 10:56:57

persze azt a tanulmány és a régi idők leírásai nem említik, hogy egy évben a napi sötétség változó méghozzá elég szélsőségesen (tél/nyár)

CSOKKI MÁLNA 2021.12.19. 11:01:53

De miért az éjféli éber órákban törtek be a bűnözők?

eßemfaßom meg áll 2021.12.19. 20:23:01

"de humbugnak tartja az álmok értelmezését” Meg a béljóslást is.

Legelő Őse · http://legeloose.blog.hu/ 2021.12.19. 20:46:20

Miközben szinte minden részével egyetértek, ez az álomfejtés badarság teljesen felesleges volt. Ha az a mondás, hogy segíti a relaxációt, és belső figyelmet ha foglalkazunk az álmainkkal azt el tudom fogadni, de az álomfejtés nevetseges tudománytalan badarság.

erol 2021.12.20. 00:13:05

Nyáron, amikor 8-9 körül sötétedik és 4-5 körül már világosodik, szerintem nem sok értelme lehetett felkelni éjfélkor. Az is sántít, hogy ugye azért feküdtek korán mert nem volt világítás, és éjfélkor volt? Meg azt írja kimentek a földekre dolgozni, a tök sötétben?
süti beállítások módosítása