Szimatolás az irodalom világában

Könyvtacskó

Az ezerarcú James Bond

Az őt alakító színész és a közhangulat is formálta a 007-est

2020. november 09. - Szabolcs282

sean_connery.jpg

James Bond a modern kor ikonikonja. Karaktere 1953-ban született Ian Fleming (1908-1964) tollából. Az angol író a Reuters hírügynökségnél kezdte pályafutását. Később tőzsdeügynökként dolgozott. A II. világháború alatt a brit titkosszolgálat szerződtette. Az MI6-nél szerzett tapasztalatai ihlették krémregényei.

Két krimitípusból egy harmadikat

007_1.jpg

James Bond első bevetése az MI6 kötelékében ’Casino Royale’ címen vonult be a filmtörténetbe. Ez még háromrészes tv-sorozat volt. Fleming a nyomozó két klasszikus típusát egyesítette:

  • A két világháború közötti amerikai noire hősét, a törvényesség és a törvénytelenség határán mozgó, a jóért küzdő, vagány nyomozót, a modern cowboyt. Ezen archetípus legismertebb megjelenése ’A máltai sólyom’ 1941-ből Humphrey Bogarttal a főszerepben,  Dashiell Hammett azonos című 1930-as regényéből.  
  • A másik a klasszikus brit kalandregény, amelyben a főhős a hazájára leselkedő veszélyeket hárítja el a világot beutazva. Ennek klasszikusa ’A 39 lépcsőfok’ Alfred Hitchcock filmje 1935-ből a skót John Buchan 1915-ös regényéből.

1908-1964.jpg

Ian Fleming (1908-1964)

casino_royal_book.jpg

Fleming 12 regényt és 2 kisregényt írt James Bond főszereplésével 1953 és 1964 között.   

Az upperclass hőse

A 007-est a brit felső középosztály ízlésére szabta a szerző. A legendás Etonban végezte középfokú tanulmányait. A XV. században VI. Henrik által alapított bentlakásos iskolába tanul évszázadok óta a brit kékvérűek és a pénzarisztokrácia minden fiúgyermeke. Bond a Haditengerészet, a Royal Navy kötelékében tiszti fokozatot is szerez. Később az ’Őfelsége titkosszolgálatában’ (1969) című epizódban kiderül, hogy nemesi származású. A Bondok címerében olvasható családi mottó: ’Orbis non sufficit’, ’A világ nem elég’.

ofelsege_titkosszolgalataban_sean_connery.jpg

A 007-es neve is beszédes: Vezetékneve a Bond Streetre utal, ahol a brit főváros legelegánsabb divatüzletei és műtárgykereskedői üzemelnek. Keresztneve pedig egy másik londoni utcára, a James Streetre, ahol a legelegánsabb Gentelmen’s Clubok találhatók.

A színész teszi a 007-est    

Az alapokat Flaming rögzíttette, de minden színész igazította a figurát. A munkás származású Sean Connery (1930-2020) képében, aki matrózként és kőművesként is dolgozott, Bond kemény munkával éri el sikereit.

A fess angol úriembernél, Roger Moore-nál (1927-2017) az arisztokrata származás domborodik ki.

polipka.jpg

Magyarul 'Polipka' címen futott.

A walesi vagány Timothy Dalton (1946) két filmjében amerikaibbá teszi.

Daniel Craig (1968) a fizikailag erős, de érzelmileg törékeny, melankolikus Bondot játsza.

Britebb a briteknél

Ami állandó: James Bond a brit korona hű alattvalója. A filmekben gyakran előkerül a Union Jack. ’A kém, aki szeretett engem’ (1977) című moziban a brit zászló díszíti Roger Moore ejtőernyőjét, a ’Polipka’ (1983) címűben pedig egy léghajó ballonját.

a_kem_aki_szeretett_engem.jpg

Minden politika

A filmekben visszaköszönnek a korszak legfontosabb geopolitikai konfliktusai. A Szovjetunió elkezd Kubában telepíteni középtávú rakétákat, amikor a ’Dr. No’ című az első mozifilmben a titkosügynök Sean Connery képében egy floridai amerikai rakétabázist véd meg a diktátor, Dr. No közeli karibi-szigetéről fenyegető nukleáris támadástól. Bondnak köszönhetően diplomáciai megoldás születik, ahogy ’62 októberében Hruscsov és Kennedy között is.

dr_no.jpg

Fontos különbség a filmek és a valóság között, hogy a vásznon a brit titkosszolgálat játssza a főszerepet. Erről a valóságban jelentős nemzetközi súlyvesztést elszenvedő London már nem is álmodhatott.

Bond amúgy is egy saját univerzumban él. Él még a Brit Birodalom. Mi több, az igazi szuperhatalom. A valóságban éppen az első film megjelenésének évében, 1962-ben zajlott a Bahama-konferencia. Az ezt lezáró Nassau-megállapodás rögzíti az Egyesült Királyság és az USA közötti szoros, de az amerikaiak dominálta együttműködés, a ’special relationship’ alapjait.

Őfelsége alattvalójából világpolgár

A 007-es 60 éve, 25 filmen keresztül képviseli a nyugati értékek primátusát és a brit nagyságot. Karaktere azonban változik. Ez a társadalom átalakulásának és nem csak a főhőst megszemélyesítő színészek különbözőségének köszönhető.

A ’60-as évek végén, a vietnámi háború elleni tiltakozás és a hippi-mozgalom csúcsán Bond feltűnően lazább lett. Nem csak egy brit lehet a civilizáció csúcsán; vannak egyenrangú kultúrák – ismeri fel.

Mindennek első lenyomata a ’Csak kétszer élsz’ című 1967-es mozi, Sean Connery ötödik címszereplése. Kiderül, hogy Bond az egyetemen a keleti kultúrákról is tanult. Egy megbízás épp Tokióba vezeti, ahol a japán titkosszolgálat vezetőjét is lenyűgözi ismereteivel a szigetország tradícióiról. A 007-es járatos a szaké és a japán harcművészetek területén. A japán szállóigéket pedig úgy ismeri, mint a helyiek. Azonban a Brit Birodalom évszázadai alatti is sok brit ismerte egy, vagy több kolónia kultúráját. A változás abban áll, hogy Bond a brittel egyenrangúnak ismeri el a japán kultúrát.

csak_ketszer_elsz.jpg

A titkosügynök a gonosz elleni harcában nem csak az ellátmányos osztály főnökétől, Q-tól kapott brit hightech-eszközökre támaszkodik. Tradicionális japán fegyvereket, a sansetsukont (hármas bot) és a shurikent (dobócsillag) is használja.

sansetsukon.jpg

Egy japán hölgy, Kissy Suzuki lesz az, aki miatt Bond a karakterétől korábban elválaszthatatlan agglegénységét is feladja. Az esküvő hagyományos japán szertartás szerint zajlik, amelyben a brit ügynök olyan átéléssel vesz részt, ahogy sok japán vőlegény se.

’A kém, aki szeretett engem’ című 1977-es epizódban a Bondot harmadszor játszó Roger Moore a beduinok szokásait és megjelenését átvéve indul hosszú, magányos sivatagi vándorlásra. 

_a_kem_aki_szeretett_engem.jpg

Magyarul: ’A kém, aki szeretett engem’.

A ’Halálos rémületben’ című 1987-es filmben Bond szerepében Timothy Dalton turbánnal a fején vágtázik Afganisztán hegyeiben, akár egy mudzsahedin.  

halalos_remuletben.jpg

Magyarul: ’Halálos rémületben’.

Jugoszláv kémből brit filmikon

James Bond karakterét egy jugoszláv kettősügynök inspirálta. Duško Popov a briteket informálta a II. világháború alatt a németek balkáni tevekénységéről. Nagyvilági életviteléről volt hírhedt. Nők, ital, szerencsejáték, drága autók, szállodák és éttermek – mindaz, amit Fleming hőse is szeret. Popov, ahogy Bond is, kicsapongó életmódja ellenére elsőosztályú kém. Duško az amerikaiakat még a készülő Pearl Harbor-i támadásra is figyelmezette. Nem az ő hibája, hogy az FBI elnöke, John Edgar Hover nem hitt neki.

dusko_popov.jpg

Duško Popov (1912-1981)

Fleming 1941-ben Portugáliában, a legendás Estoril-i kaszinó bakkara-asztalánál személyesen is megismerkedett Duškoval. Lenyűgözte a délszláv férfi könnyedsége, stílusossága, nagyvilágisága. Az ihlet eredetéről tanúskodik az első Bond regény címe: ’Casino Royale’ (1953). Duškonak nem hízelgett Bond figurája. „Sértés, intelligenciám súlyos alábecsülése” – írta 1974-ben megjelent önéletrajzában.   

Becsüli az ügyes ellenfelet

Nem kérdés, Bond antikommunista volt. Azonban sosem dogmatikus. Több filmben válik nyilvánvalóvá, hogy a szovjet ügynökök szaktudását többre becsüli, mint egynémely amerikaiét. A 007-es szakmai elismeréséből idővel London és Moszkva közötti egymásra kacsintás lett a történetekben. Bondot, illetve a forgatókönyvírókat nem ejtette tehát foglyul a hidegháború jó-gonosz gondolkodásmódja. ’A kém, aki szeretett engem’ történetében a 007-es együttműködik a KGB egyik ügynöknőjével. A ’Polipka’ (1983) című részben az MI6 és a KGB szövetségesek, a CIA kétbalkezes, megbízhatatlan alakok gyülekezete.     

Ez, csakúgy, mint is a ’60-as évek végén, geopolitikai eseményekkel és a közhangulat változásával függ össze. Nagy a nemzetközi felháborodás, amikor Reagan 1984-ben úgy dönt, hogy az USA hathatós segítséget nyújt a szocialista kormány megdöntéséhez és egy jobboldali-katonai diktatúra bevezetéséhez Nicaraguában. A ’Halálvágta’ című részben egy évvel később Roger Moore hetedszer és utoljára Bond szerepében angol-szovjet szövetséget kovácsol az egész emberiséget fenyegető gonosz, Specter ellen. A történet végén Bond a ’Lenin-érdemrendet’ is megkapja. A ’Halálvágta’ története ismét aláhúzza a britek nagyságát: Mialatt az Egyesült Államokat kicsinyes geopolitikai célok vezetik, az Egyesült Királyság megengedheti magának, hogy saját érdekeit háttérbe szorítsa, ha az emberiség megmentése a tét.

halalvagta.jpg

Magyarul: ’Halálvágta’. 

Minden USA-kritika ellenére a gazdasági liberalizmus és a globalizáció, a ’80-as évek Reagen-i Amerikájának két vezérlőelve a moziban is egy ország sikerének biztos receptje lesz.

dscn7276_masolata.JPG

Petrus Szabolcs      

Egy, a XIX. század vége óta ismert üdülőhelyen, Estorilban, Lisszabon közelében.  

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvtacsko.blog.hu/api/trackback/id/tr7916270582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rnz 2020.11.10. 09:57:38

A következő 007-es pedig egy fekete nő lesz, épp passzol a sorba. -.-

Billy Hill 2020.11.10. 11:28:34

Néha a világgazdaság állapotát is követik a filmek, lásd amikor a Skyfall-ban (a 2008-as válság után) össz-vissz egy pisztolyt és egy adóvevőt kap Bond Q-tól. Semmi észbontó kütyü - valószínűleg csökkent a filmben az MI6 költségvetési fejezete is. :-)
süti beállítások módosítása