A tekintélyes professzor, hű szolgálófiúja és egy macsó bálnavadász egy balul sikerült kutatóexpedíció eredményeként egy rejtélyes tenger alatti acélrúd fogságába kerül, egy nagy csapat ismeretlen hovatartozású, izmos matrózzal körülvéve. A professzor a kezdeti sokk után egyre szorosabb kapcsolatba kerül a fogvatartók megközelíthetetlenül titokzatos alfahímjével. Együtt járják be a Föld forró övezeteit és hatolnak olyan mélyre, amilyen mélyre ember még nem. Ám a Stockholm-szindróma által fűtött bromance a történet során – amelyben nők csak említés szintjén szerepelnek – egyre inkább megkopik, mialatt szép lassan fény derül a fogvatartó szörnyű titkára… Ha eddig nem találta volna ki a kedves olvasó, a Nemo kapitányról lesz szó, Jules Verne jövőre 150 éves korszakalkató klasszikusáról.
Amikor Jules Verne, azaz Verne Gyula 1869-től elkezdte részletekben publikálni Húszezer mérföld a tenger alatt (Vingt mille lieues sous les mers) című művét, már befutott író volt Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) regénysorozatának sikerei révén. Hősei addigra öt hetet utaztak hőlégballonon, eljutottak a Holdra és a Föld középpontjába is. Ez a korszak a tudományba és a technológiai haladásba vetett töretlen, optimista hit időszaka volt, az ember újabb és újabb találmányok révén hajtotta uralma alá a természeti világot, és egyre inkább foglalkoztatták a jövő – még felfoghatatlanul félelmetes, de annál inkább vonzó és bámulatos – technológiái, az emberiség előtt álló, akkor szinte végtelennek tűnő lehetőségek. Így a jogászból irodalmárrá vált Verne lett a mai sci műfajának egyik megteremtője, ahogy a steampunk esztétika egyik korai ihletője is.