Ciao! 200. szülinapját ünnepli az olasz szó, amit a pizza és a spagetti mellett az egész világ ismer és használ. Az ’50-es években vált nemzetközivé, amikor Domenico Modugno slágere, a Ciao ciao bambina meghódította a világot.

Külföldön szerencsét próbáló barátok és rokonok, mosogatóként dolgozó tanárok, a második legnagyobb magyar város, Brexit: újabban ezek az asszociációink Anglia, illetve London kapcsán. Pedig a szigetország fővároson kívüli részei is attraktív turistacélt jelentenek, ráadásul az ingázóknak köszönhetően sok a repülőjárat és olcsók a jegyek Budapest (illetve újabban Debrecen) és az angol városok között. A brit sziget egyik felfedezésre váró szeglete két grófság Anglia délnyugati csücskében: Cornwall és Devon. Az elhagyott, vad, sziklás tengerpart, a zöldellő dombokon békésen legelésző birkák, a normann-kori templomokat rejtő csöndes falvak és a nyüzsgő halásztelepülések sok művészt megihlettek, így Agatha Christie-t és Rosamunde Pilchert, akik élete és munkássága sok szálon kötődik a vidékhez. Délnyugat-Angliában kalandozva az ő nyomukban is járunk.

Tizennyolc éve köti össze vasút és autópálya Koppenhágát Malmővel. Az Öresund-tengerszoroson, a dán-svéd országhatáron átívelő híd néhány probléma, be nem váltott remény ellenére egyesített egy dán és egy svéd régiót, jótékony hatást gyakorolva a gazdaságra, a munkanélküliség alakulására – a turizmus fellendülését is beleértve.

Elena Ferrante a kortárs szépirodalom legrejtélyesebb alakja, kilétét titkoló modern Anonymus. Nápoly-regényciklusa első kötetének ’09-es megjelenése óta nemzetközi sztár. A briliáns barátnőm 40 nyelven jelent meg, 5 millió példányban kelt el. Nem csak közönségsiker, a kritika is ünnepli. A BBC a kötetet a ’00-es évek legjobb 20 regénye, a Times ’16-ben a szerzőt pedig a 100 legbefolyásosabb személyiség közé választotta. Ferrante a regényciklusért ’15-ben megkapta a Premio Strega-t, Itália, ’16-ben pedig a Nemzetközi Man Booker díjat, Nagy-Britannia legrangosabb irodalmi elismerését.

Új-Zélandon alig négy és fél millió ember él. 2018-ben viszont közel öt millióan látogattak az országba. A turisták száma érvről-évre nő. Az áradattal a természet és az új-zélandiak is nehezen birkóznak. 2019 kezdetével idegenforgalmi adót vezettek be a turizmusból eredő kiadások fedezésére.

Előző bejegyzésünkben bemutattuk az itáliai nők részben sikeres XX. századi harcát az emancipációért. Most pedig következzen a szomorú folytatás! Lássuk, hogy tette Berlusconi az egyenjogúsági harc eredményeit semmivé, az olaszt pedig egy hímsoviniszta társadalommá.

Napbarnított, sármos, divatos hősszerelmes – sok hölgy ilyennek képzeli az olasz férfit és irigyli az itáliai nőket. Pedig hölgynek lenni nem leányálom az olasz félszigeten. Erről Elsa Morante, Natalia Ginzburg, Dacia Maraini és Margaret Mazzantini köteteiből is képet alkothatunk. Ők a XX. század és napjaink legjelentősebb olasz írónői.   

Véget ért a szezon. Mérleget vonnak a fagyi hazájában, Itáliában. Érdemes megnézni a számokat és a trendeket. Utóbbiak a tapasztalat szerint jövőre a hazai fagyizókba is eljutnak.

- csak egy a számos Coco Chanelnek tulajdonított szállóige közül. A dáma nem volt álszerény. Michelle Marly, Coco ​Chanel és a szerelem illata című, nemrég megjelent kötetében a divat nagyasszonya életének talán legrejtélyesebb időszakát, a Chanel Nº 5 születésének éveit meséli el.

Tamási Áron, Nyírő József, Sütő András, Wass Albert – máig velük azonosítjuk az erdélyi magyar irodalmat. Különböző életutak, értékrendek és kvalitások. Stílusukban, témaválasztásukban azonban mind „népies írók”. Isten háta mögött élő, nyomorgó parasztság sorsának bemutatói. Távolba taszítják az erdélyi irodalmat a mai olvasótól. Ha nem lennének a tantervnek részei, ill. a politikai kurzus nem propagálná őket, köteteiket maroknyian vennék.

Velence évi 30 millió látogatóval a világ egyik legnagyobb turisztikai attrakciója. Inkább reneszánsz Disneyland, mint igazi város. 180 ezer lakójából már csak 29 ezer él a lagunák között a 118 szigeten. A város turizmusból él, de a milliónyi látogató könnyen a pusztulását is okozhatja. 

Botrány után

Sokaknak semmi. Feledésbe merült a ’11-es, hatalmas botrányt kavaró publicisztikája. Az Amerikai Népszavában honfitársait szapulta. Szíve joga. Viszont a magát balliberálisnak tartó, a faji ideológiát mélyen elítélő író gondolatait azzal vezette be, hogy „a magyar genetikusan alattvaló”. Ezzel sikerült neki a lehetetlen, az országot világnézettől függetlenül egy platformra hozta – mindenki fel volt háborodva. „A publicisztikámban szereplő mondatot: A magyar genetikusan alattvaló – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Ezzel az ügyet lezártam.” – állta „bocsánatkérésében”. A sértődött hangvétel olaj volt a tűzre. Budapest megvonta díszpolgári címét, feljelentették közösség elleni izgatásért, - állítása szerint – verbális és tettlegesen inzultálták. Kanadába távozott, ahol menekültstátuszt kért és kapott. A 86 éves Kertész azóta Montrealban él. Új kötettel nem jelentkezett, de tovább publikál az Amerikai Népszavában.

Trieszt egy sok évszázada olasz többségű, száz éve Itália részét képező város olasz múlt nélkül. Az adriai kikötőváros a XVI. századtól 1918-ig a Habsburg Birodalom része volt. Ez volt a messze legmeghatározóbb időszak a település történetében: a Monarchia legfontosabb kereskedelmi- és hadikikötője, negyedik legnépesebb városa, olasznak tartott, de osztrák alapítású világcégek székhelye (Illy, Generali, Lloyd); már 1854-ben vasút köti össze Béccsel; innen határoztak meg a tenger feletti magasságokat is Birodalom-szerte. Belvárosának architektúrája a XIX. század végén, a bécsi Ring mintájára, az eklektika jegyében alakult ki.  

A tekintélyes professzor, hű szolgálófiúja és egy macsó bálnavadász egy balul sikerült kutatóexpedíció eredményeként egy rejtélyes tenger alatti acélrúd fogságába kerül, egy nagy csapat ismeretlen hovatartozású, izmos matrózzal körülvéve. A professzor a kezdeti sokk után egyre szorosabb kapcsolatba kerül a fogvatartók megközelíthetetlenül titokzatos alfahímjével. Együtt járják be a Föld forró övezeteit és hatolnak olyan mélyre, amilyen mélyre ember még nem. Ám a Stockholm-szindróma által fűtött bromance a történet során – amelyben nők csak említés szintjén szerepelnek – egyre inkább megkopik, mialatt szép lassan fény derül a fogvatartó szörnyű titkára… Ha eddig nem találta volna ki a kedves olvasó, a Nemo kapitányról lesz szó, Jules Verne jövőre 150 éves korszakalkató klasszikusáról.

Amikor Jules Verne, azaz Verne Gyula 1869-től elkezdte részletekben publikálni Húszezer mérföld a tenger alatt (Vingt mille lieues sous les mers) című művét, már befutott író volt Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) regénysorozatának sikerei révén. Hősei addigra öt hetet utaztak hőlégballonon, eljutottak a Holdra és a Föld középpontjába is. Ez a korszak a tudományba és a technológiai haladásba vetett töretlen, optimista hit időszaka volt, az ember újabb és újabb találmányok révén hajtotta uralma alá a természeti világot, és egyre inkább foglalkoztatták a jövő – még felfoghatatlanul félelmetes, de annál inkább vonzó és bámulatos – technológiái, az emberiség előtt álló, akkor szinte végtelennek tűnő lehetőségek. Így a jogászból irodalmárrá vált Verne lett a mai sci műfajának egyik megteremtője, ahogy a steampunk esztétika egyik korai ihletője is.

Weekendek kedvelt programja az európai fővárosok felfedezése. Ha Londonban, Párizsban vagy Madridban már jártunk, vagy egyszerűen másra vágyunk, vegyük célba Elzászt! Franciaország nem könnyű turistacélpont: drága és a helyiek nem a kedvességükről híresek. Ráadásul az ország keleti részén fekvő Elzász-Lotaringia nem tartozik az ismert úticélok közé. Mégis megéri felkeresni! Az elzásziak minden klisére rácáfolnak: kedvesek és segítőkészek, az árak pedig francia összehasonlításban barátságosak. Mindez rengeteg természeti látnivalóval, szebbnél-szebb városokkal és kistelepülésekkel párosul.

Itália az ellentmondások országa. Az olaszokat sokan lustának tartják és az eladósodott ország összeomlását prognosztizálják. Itália mégis a világ 9. legnagyobb gazdagsága. Az olaszok sokra tartják természeti kincseiket és épített örökségüket. Védelmükért mégsem tesznek. A tájat beépítik, a városokat koncepció nélkül bővítik. Az olaszok büszkék az világot meghódított gasztronómiájukra. Mégis elviselik, hogy illegális szemétlerakók által fertőzött földön, menekültek rabszolgamunkájával folyik az élelmiszer-előállítás. Itália a XX. században meghatározta a világ film- és színházművészetet, valamint irodalmát. Ma haldoklik a színjátszás, olvasás helyett pedig primitív tévéműsorokkal töltik a szabadidőt. A politikát két évtizede egy korrupt, a maffiához kötődő, kínos botrányokba keveredő, kiöregedett dzsigoló határozza meg, akit az olaszok titkon csodálnak. Ráadásul a településükhöz a nemzetnél erősebben kötődő olaszok újabban nacionalista, Európa-ellenes pártoknak szavaznak bizalmat.

A vallási fanatizmusról történelmi kontextusban a katolikus egyház, napjainkra gondolva pedig az iszlám jut elsőként eszembe. Pedig minden vallásnak megvannak a fanatikusai. A judaizmus sem kivétel, habár ez elől - rosszul értelmezett filoszemitizmusból – jobbára homokba dugtam a fejem. Deborah Feldman megrázó önéletrajzi kötete, az „Unorthodox” tudatosította bennem, hogy zsidó vallási csoportok is ugyan úgy belegázolhatnak az emberi méltóságba, mint a szélsőséges katolicizmus és iszlám követői.

Ki ne látta volna a karácsonyi tévéműsor klasszikusát, a háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben az ’50-es évekből?! Idegenvezetőként egy Sissi nyomába eredő útra készülve rájöttem, hogy a filmben sok a tévedés és a féligazság. Lássuk, hol és hogyan élt a kultikus császárné valójában!

Róma = Colosseum, Vatikán, Spanyol lépcső, Piazza Navona, Angyalvár, világszerte ismert nevezetességek sora. Egy hosszú hétvége biztos nem elég az összesre, de talán még egy hét se. Többségük szép és érdekes. Vannak azonban legalább ilyen szépek, sőt szebbek és érdekesebbek is! Ezekből mutat be 111-t egy különleges útikönyv.

Aczél Endre (1944-2018) az elmúlt évtizedben már ritkábban tűnt fel a médiában, majd 2016 tavaszától, a Kiss László-ügy után teljesen eltűnt. "Kirúgtak mindenhonnan […] sikerült néhány óra leforgása alatt tönkretenni" – foglalta össze tömören szerencsétlen megszólalása következményeit. Dicstelenül zárult a ’70-es évektől egészen a 2000-es évek elejéig igen aktív újságíró életpályája. Minden bizonnyal örülne, ha tudná, hogy élete legnagyobb szakmai büszkeségét, az Acélsodronyt felelevenítve búcsúzunk tőle.

Idén Terézia Mora kapta a német nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Georg-Büchner-díjat! A döntést kedden tette közzé a darmstadti székhelyű Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia. A dicsőség mellett 50 ezer euróval járó díjban 1951 óta olyan, mára klasszikussá vált írók részesültek, mint Erich Kästner és Günter Grass. „Regényeiben és elbeszéléseiben napjaink különösen akkut problémáját, a kívülálló, a hazátlan, bizonytalan egzisztenciájú emberek sorsárát állítja a középpontba” - áll a zsűri indokolásában. Mora október 27-én, ünnepélyes keretek között veheti át a díjat.  

Csíksomlyón 1567 óta rendeznek pünkösdi búcsút. Az esemény a kilencvenes évek elejétől több, mint fontos katolikus zarándoklat; a magyarság egyik legjelentősebb ökomenikus, kulturális találkozójává vált. 2008 óta különvonatokkal, a Csíksomlyó Expresszel és a Székely Gyorssal is eljuthatunk a Csíki-medencébe.

Ormos Mária az 1914 és 1945 közötti történelem egyik legjelentősebb tudósa. Szakmaiságát bizonyítja, hogy ma is megállja a helyét, amit a politikailag kényes időszakról a szocializmus éveiben írt. A hetekben látott napvilágot ’97-es Hitler-biográfiájának átdolgozott kiadása. Lerágott csont? – a szerző maga is elismeri, újdonság aligha kerülhet napvilágra. A kötet mégis érdekes. Ormosnak ugyanis sikerül ismert tényeket más megvilágításba helyeznie, új összefüggésekre rámutatnia, az eltérő álláspontok mellett és ellen érveket felhoznia, és a vitákban állást foglalnia.

A lenyűgöző család – ahogy a ’30-as évek amerikai sajtója Mannékat emlegette. A csúcson egy zseni, az előző bejegyzésünkben bemutatott Thomas Mann. Körülötte az árnyékából kilépni képtelen hat gyermeke. Többségük lenyűgöző tehetség, mégsem találják helyüket, küldetésüket. Nyugtalanul bolyonganak a világban, vágnak bele újabb és újabb feladatokba. Mindig elégedetlenek; úgy érzik nem juthatnak fel a zsenihez a csúcsra. Thomas Mannról és családjáról sok biográfia megjelent már. Tilmann Lahmen kötete azonban újszerű: A családtagok levelezéséből meséli el Mannék életét. Cikksorozatunk első részében a szülőket mutattuk be, ebben a bejegyzésünkben a gyerekek regényes élete következik!

A lenyűgöző család – ahogy a ’30-as évek amerikai sajtója Mannékat emlegette. Különös klán. A csúcson egy zseni. Körülötte apjuk árnyékából kilépni képtelen szikrázó elmék, lenyűgöző tehetségek. Nem találják helyüket, küldetésüket. Nyugtalanul vándorolnak országról országra, vágnak bele újabb és újabb feladatokba. Mindig elégedetlenek; úgy érzik, nem juthatnak fel a zsenihez a csúcsra. Thomas Mannról természetesen számos biográfia született már, de a családjáról sem kevés. Tilmann Lahmen kötete mégis újszerű: a családtagok egymás közötti levelezésein keresztül meséli el Mannék életét. Letehetetlen olvasmány!   

- mondta Simón Peresz Izrael egykori államfője és többszörös miniszterelnöke. Ez a zsidó állam gazdasági szárnyalásának egyik oka. Izrael kapcsán nem csak a zsidó-palesztin konfliktusra, a bibliai helyszínekre és a lüktető Tel Avivra, hanem a start-up-okra, az innovációra és a kutatás-fejlesztésre is asszociálnunk kellene.

2013-ban ítélte oda a jeruzsálemi Yad Vashem a Világ Igaza címet Mohamed Helmynek. Az 1982-ben elhunyt férfi Egyiptomban élő hozzátartozói megtagadták az Izraelből érkező elismerés átvételét. Tavaly novemberig tartott, amig a Yad Vasem munkatársai egy Berlinben élő rokonra bukkantak, akinek átadhatták a posztumusz elismerést.

Amikor 2010-ben Argentínát érte a megtiszteltetés, hogy a világ legrangosabb irodalmi seregszemléje, a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége legyen, az ország kulturális kormányzata Eva Perónnal, Che Guevarával és Diego Maradonával akarta az országot prezentálni. Ez egy irodalomi fesztivál – figyelmeztették a szervezők az argentínokat. Akik egyébként Jorge Luis Borges (1899-1986) és Julio Cortázar (1914-1984), a mágikus realizmus stílusának megteremtői személyében, két világirodalmat formáló írót is adtak a világnak. Ráadásul a hetvenes években, amikor a latin-amerikai irodalom nagy nemzetközi népszerűségnek örvendett, Borges és Cortázar művei világszerte olvasottak voltak. Igaz, a mágikus realizmus legismertebb regényét, a Száz év magányt (1967) a kolumbiai Gabriel García Márqueznek (1927-2014) köszönhetjük. A 45 milliós Argentína napjainkban nincs fenn a nemzetközi olvasóközönség irodalmi térképén. Pedig a számok és saját, Buenos Airesben szerzett tapasztalataim is azt mutatják, hogy az argentinok nagy becsben tartják és felső fokon művelik az írás művészetét.

Legutóbbi, Alan Hollinghurst új kötetét bemutató cikkünkben szót ejtettünk a brit társadalom anomáliáiról. A téma érdekes, ezért mélyebbre ástunk. Hamar kiderült, hogy Britanniában nem csak a Brexit polarizál. Az Unióból történő kilépés csak kettő, a társadalmi osztályok viszont számos táborba osztják Őfelsége alattvalóit. Átjárás alig van.

Alan Hollinghurst (1954) nevét nálunk kevesen ismerik, pedig a kortárs angol irodalom legjelentősebb alakjainak egyike. Aligha akad író, aki éleslátóbban és szellemesebben mutatná be az angol társadalom merev osztályszerkezetét, különös tekintettel az elitre.