Oroszország világszerte állandó téma a közéletben, a sajtóban és a politikai-történelmi irodalomban. Egyszerre lenyűgöző és félelmetes ország. A XIX. századi költő, Fjodor Tyutcsev szavaival élve „épp ésszel nem felfogható”.

Itália gyászol. 93 éves korában elhunyt a kortárs olasz (krimi)irodalom legeredetibb egyénisége, Andrea Camilleri (1925-2019). Súlyos betegség, ill. az e miatti mesterséges kóma kellett ahhoz, hogy letegye a tollat. A kora egy pillanatig sem akadályozta a munkában. Idén jelent meg még kötete, egy hónapja még új történeten dolgozott.

Aki belép Herta Müller berlini otthonába, rögtön a bejárat mellett egy kis szobába pillanthat be, ahol halomban állnak az újságok és magazinok, az asztal pedig tele az ezekből kivágott betűkkel. A bánáti Niczkyfalván (Nițchidorf/Nitzkydorf) született írónő ’87-ben menekült Romániából Németországba. 2009-ben Nobel-díjjal tüntetették ki. A betűket kollázs-könyvekhez vagdossa. Regényei mellett ezekkel is rendszeresen megörvendezteti olvasóközönségét. Az EP-választás napján a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjújában főként a kelet-európai országok helyzetével kapcsolatos aggodalmát osztotta meg.

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sohasem című munkája érdekes szerkezetű regény. Egyszerre egy hatalmas építőjáték, amelyben csak a legvégén, a legutolsó utolsó kocka felhelyezésekor láthatjuk egészében és érthetjük meg az építményt, amivel oldalak százain dolgoztunk az idén Libri közönségdíjat nyert szerzővel együtt.

Vanília fagyit a krumplinyomóba?! – kinek jut eszébe ekkora marhaság? Dario Fontanellának, aki 50 éve egy Mannheim-i fagyizóban kitalálta a spagetti-fagylaltot. Ráérzett, mire vágynak a németek: Olasz életérzés sok habbal, hazai környezetben. Máig sláger Németországban.

2018 szeptemberében egy hétig tartó rendezvénysorozattal vehették birtokukba a frankfurtiak megújult belvárosukat. 7 év tervezés, 4 év kivitelezés, 200 millió euró, 20 új és 15 rekonstruált épület, 3 új múzeum, megújult utcák és terek. 35 épület nem tűnik soknak, de összhatásukban visszaadták a gazdag múltú kereskedőváros szívét. A frankfurtiak büszkén járják újra a Koronázási utat (Krönungsweg), amelyen egykor a Német-Római Császár sétált át a dómból a városházára, hogy ott ünnepeltesse megát trónaralépése alkalmából a város leggazdagabb kereskedői és a német arisztokrácia színe-java által. Frankfurt belvárosa sosem lesz már „az igazi”. Ez nem is volt cél. A régi és a modern egyedülálló egyvelegét akarták megalkotni.

550 éve született Niccoló Machiavelli, minden idők legnagyobb hatású politikai filozófusa, tavaly pedig máig ható főműve, a Fejedelem publikálásának 505. évfordulóját ünnepelhettük. Machiavelli az erőszakot és a képmutatást hirdette, fejük tetejére állítotva a keresztény és a humanista értékeket; mindezt Firenzében, a reneszánsz és a humanizmus bölcsőjében. Elválasztotta a politikát a moráltól, mivel meggyőződése volt, hogy ha a cél a hatalom megszerzése és a közjó szolgálata, ez szentesít minden eszközt – legalábbis a legtöbben ezt gondoljuk Machiavelliről. De tényleg ilyen megátalkodott volt?  

„Logikusan nézve Izrael nem élheti túl. Egyetlen ország sem élheti túl, hogy minden irányból ellenségi veszi körül és lakóinak jó része is az ellensége" 

– zárul Tuvia Tenenbom provokatív izraeli útikalauza. Miért ilyen borús a német gyökerekkel Jeruzsálemben született, Amerikában élő és botránykönyveivel Németországban rendszeresen nagy feltünést kelt szerző kötetének konklúziója? Cikkünkből kiderül!

A Gálvölgyi. A paródia nagymestere. Neve egybeforr a Gálvölgyi-show-val és a színvonalas szórakoztatással. Évtizedekig az ország egyik legismertebb és legkedveltebb színésze volt. Az utóbbi időben kiszorult a médiából, színházban is kevesebbet, leginkább a Játékszín könnyű darabjaiban játszik - mindezt ő sem tagadja, nekünk is kár lenne.

Az árak csillagászatiak. Egy páholyér 13 ezer euró! De létezik még egy esemény, ahol egyszerre találkozhatunk az osztrák társadalom krémjével, és a világhírű operaénekesnővel, Anna Netrebkoval, valamint betérhetünk egy tetováló szalonba, az este végén pedig Swarovski kristályt és gulyás-fűszerkeveréket kapunk ajándékba?

Ciao! 200. szülinapját ünnepli az olasz szó, amit a pizza és a spagetti mellett az egész világ ismer és használ. Az ’50-es években vált nemzetközivé, amikor Domenico Modugno slágere, a Ciao ciao bambina meghódította a világot.

Külföldön szerencsét próbáló barátok és rokonok, mosogatóként dolgozó tanárok, a második legnagyobb magyar város, Brexit: újabban ezek az asszociációink Anglia, illetve London kapcsán. Pedig a szigetország fővároson kívüli részei is attraktív turistacélt jelentenek, ráadásul az ingázóknak köszönhetően sok a repülőjárat és olcsók a jegyek Budapest (illetve újabban Debrecen) és az angol városok között. A brit sziget egyik felfedezésre váró szeglete két grófság Anglia délnyugati csücskében: Cornwall és Devon. Az elhagyott, vad, sziklás tengerpart, a zöldellő dombokon békésen legelésző birkák, a normann-kori templomokat rejtő csöndes falvak és a nyüzsgő halásztelepülések sok művészt megihlettek, így Agatha Christie-t és Rosamunde Pilchert, akik élete és munkássága sok szálon kötődik a vidékhez. Délnyugat-Angliában kalandozva az ő nyomukban is járunk.

Tizennyolc éve köti össze vasút és autópálya Koppenhágát Malmővel. Az Öresund-tengerszoroson, a dán-svéd országhatáron átívelő híd néhány probléma, be nem váltott remény ellenére egyesített egy dán és egy svéd régiót, jótékony hatást gyakorolva a gazdaságra, a munkanélküliség alakulására – a turizmus fellendülését is beleértve.

Elena Ferrante a kortárs szépirodalom legrejtélyesebb alakja, kilétét titkoló modern Anonymus. Nápoly-regényciklusa első kötetének ’09-es megjelenése óta nemzetközi sztár. A briliáns barátnőm 40 nyelven jelent meg, 5 millió példányban kelt el. Nem csak közönségsiker, a kritika is ünnepli. A BBC a kötetet a ’00-es évek legjobb 20 regénye, a Times ’16-ben a szerzőt pedig a 100 legbefolyásosabb személyiség közé választotta. Ferrante a regényciklusért ’15-ben megkapta a Premio Strega-t, Itália, ’16-ben pedig a Nemzetközi Man Booker díjat, Nagy-Britannia legrangosabb irodalmi elismerését.

Új-Zélandon alig négy és fél millió ember él. 2018-ben viszont közel öt millióan látogattak az országba. A turisták száma érvről-évre nő. Az áradattal a természet és az új-zélandiak is nehezen birkóznak. 2019 kezdetével idegenforgalmi adót vezettek be a turizmusból eredő kiadások fedezésére.

Előző bejegyzésünkben bemutattuk az itáliai nők részben sikeres XX. századi harcát az emancipációért. Most pedig következzen a szomorú folytatás! Lássuk, hogy tette Berlusconi az egyenjogúsági harc eredményeit semmivé, az olaszt pedig egy hímsoviniszta társadalommá.

Napbarnított, sármos, divatos hősszerelmes – sok hölgy ilyennek képzeli az olasz férfit és irigyli az itáliai nőket. Pedig hölgynek lenni nem leányálom az olasz félszigeten. Erről Elsa Morante, Natalia Ginzburg, Dacia Maraini és Margaret Mazzantini köteteiből is képet alkothatunk. Ők a XX. század és napjaink legjelentősebb olasz írónői.   

Véget ért a szezon. Mérleget vonnak a fagyi hazájában, Itáliában. Érdemes megnézni a számokat és a trendeket. Utóbbiak a tapasztalat szerint jövőre a hazai fagyizókba is eljutnak.

- csak egy a számos Coco Chanelnek tulajdonított szállóige közül. A dáma nem volt álszerény. Michelle Marly, Coco ​Chanel és a szerelem illata című, nemrég megjelent kötetében a divat nagyasszonya életének talán legrejtélyesebb időszakát, a Chanel Nº 5 születésének éveit meséli el.

Tamási Áron, Nyírő József, Sütő András, Wass Albert – máig velük azonosítjuk az erdélyi magyar irodalmat. Különböző életutak, értékrendek és kvalitások. Stílusukban, témaválasztásukban azonban mind „népies írók”. Isten háta mögött élő, nyomorgó parasztság sorsának bemutatói. Távolba taszítják az erdélyi irodalmat a mai olvasótól. Ha nem lennének a tantervnek részei, ill. a politikai kurzus nem propagálná őket, köteteiket maroknyian vennék.

Velence évi 30 millió látogatóval a világ egyik legnagyobb turisztikai attrakciója. Inkább reneszánsz Disneyland, mint igazi város. 180 ezer lakójából már csak 29 ezer él a lagunák között a 118 szigeten. A város turizmusból él, de a milliónyi látogató könnyen a pusztulását is okozhatja. 

Botrány után

Sokaknak semmi. Feledésbe merült a ’11-es, hatalmas botrányt kavaró publicisztikája. Az Amerikai Népszavában honfitársait szapulta. Szíve joga. Viszont a magát balliberálisnak tartó, a faji ideológiát mélyen elítélő író gondolatait azzal vezette be, hogy „a magyar genetikusan alattvaló”. Ezzel sikerült neki a lehetetlen, az országot világnézettől függetlenül egy platformra hozta – mindenki fel volt háborodva. „A publicisztikámban szereplő mondatot: A magyar genetikusan alattvaló – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Ezzel az ügyet lezártam.” – állta „bocsánatkérésében”. A sértődött hangvétel olaj volt a tűzre. Budapest megvonta díszpolgári címét, feljelentették közösség elleni izgatásért, - állítása szerint – verbális és tettlegesen inzultálták. Kanadába távozott, ahol menekültstátuszt kért és kapott. A 86 éves Kertész azóta Montrealban él. Új kötettel nem jelentkezett, de tovább publikál az Amerikai Népszavában.

Trieszt egy sok évszázada olasz többségű, száz éve Itália részét képező város olasz múlt nélkül. Az adriai kikötőváros a XVI. századtól 1918-ig a Habsburg Birodalom része volt. Ez volt a messze legmeghatározóbb időszak a település történetében: a Monarchia legfontosabb kereskedelmi- és hadikikötője, negyedik legnépesebb városa, olasznak tartott, de osztrák alapítású világcégek székhelye (Illy, Generali, Lloyd); már 1854-ben vasút köti össze Béccsel; innen határoztak meg a tenger feletti magasságokat is Birodalom-szerte. Belvárosának architektúrája a XIX. század végén, a bécsi Ring mintájára, az eklektika jegyében alakult ki.  

A tekintélyes professzor, hű szolgálófiúja és egy macsó bálnavadász egy balul sikerült kutatóexpedíció eredményeként egy rejtélyes tenger alatti acélrúd fogságába kerül, egy nagy csapat ismeretlen hovatartozású, izmos matrózzal körülvéve. A professzor a kezdeti sokk után egyre szorosabb kapcsolatba kerül a fogvatartók megközelíthetetlenül titokzatos alfahímjével. Együtt járják be a Föld forró övezeteit és hatolnak olyan mélyre, amilyen mélyre ember még nem. Ám a Stockholm-szindróma által fűtött bromance a történet során – amelyben nők csak említés szintjén szerepelnek – egyre inkább megkopik, mialatt szép lassan fény derül a fogvatartó szörnyű titkára… Ha eddig nem találta volna ki a kedves olvasó, a Nemo kapitányról lesz szó, Jules Verne jövőre 150 éves korszakalkató klasszikusáról.

Amikor Jules Verne, azaz Verne Gyula 1869-től elkezdte részletekben publikálni Húszezer mérföld a tenger alatt (Vingt mille lieues sous les mers) című művét, már befutott író volt Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) regénysorozatának sikerei révén. Hősei addigra öt hetet utaztak hőlégballonon, eljutottak a Holdra és a Föld középpontjába is. Ez a korszak a tudományba és a technológiai haladásba vetett töretlen, optimista hit időszaka volt, az ember újabb és újabb találmányok révén hajtotta uralma alá a természeti világot, és egyre inkább foglalkoztatták a jövő – még felfoghatatlanul félelmetes, de annál inkább vonzó és bámulatos – technológiái, az emberiség előtt álló, akkor szinte végtelennek tűnő lehetőségek. Így a jogászból irodalmárrá vált Verne lett a mai sci műfajának egyik megteremtője, ahogy a steampunk esztétika egyik korai ihletője is.

Weekendek kedvelt programja az európai fővárosok felfedezése. Ha Londonban, Párizsban vagy Madridban már jártunk, vagy egyszerűen másra vágyunk, vegyük célba Elzászt! Franciaország nem könnyű turistacélpont: drága és a helyiek nem a kedvességükről híresek. Ráadásul az ország keleti részén fekvő Elzász-Lotaringia nem tartozik az ismert úticélok közé. Mégis megéri felkeresni! Az elzásziak minden klisére rácáfolnak: kedvesek és segítőkészek, az árak pedig francia összehasonlításban barátságosak. Mindez rengeteg természeti látnivalóval, szebbnél-szebb városokkal és kistelepülésekkel párosul.

Itália az ellentmondások országa. Az olaszokat sokan lustának tartják és az eladósodott ország összeomlását prognosztizálják. Itália mégis a világ 9. legnagyobb gazdagsága. Az olaszok sokra tartják természeti kincseiket és épített örökségüket. Védelmükért mégsem tesznek. A tájat beépítik, a városokat koncepció nélkül bővítik. Az olaszok büszkék az világot meghódított gasztronómiájukra. Mégis elviselik, hogy illegális szemétlerakók által fertőzött földön, menekültek rabszolgamunkájával folyik az élelmiszer-előállítás. Itália a XX. században meghatározta a világ film- és színházművészetet, valamint irodalmát. Ma haldoklik a színjátszás, olvasás helyett pedig primitív tévéműsorokkal töltik a szabadidőt. A politikát két évtizede egy korrupt, a maffiához kötődő, kínos botrányokba keveredő, kiöregedett dzsigoló határozza meg, akit az olaszok titkon csodálnak. Ráadásul a településükhöz a nemzetnél erősebben kötődő olaszok újabban nacionalista, Európa-ellenes pártoknak szavaznak bizalmat.

A vallási fanatizmusról történelmi kontextusban a katolikus egyház, napjainkra gondolva pedig az iszlám jut elsőként eszembe. Pedig minden vallásnak megvannak a fanatikusai. A judaizmus sem kivétel, habár ez elől - rosszul értelmezett filoszemitizmusból – jobbára homokba dugtam a fejem. Deborah Feldman megrázó önéletrajzi kötete, az „Unorthodox” tudatosította bennem, hogy zsidó vallási csoportok is ugyan úgy belegázolhatnak az emberi méltóságba, mint a szélsőséges katolicizmus és iszlám követői.

Ki ne látta volna a karácsonyi tévéműsor klasszikusát, a háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben az ’50-es évekből?! Idegenvezetőként egy Sissi nyomába eredő útra készülve rájöttem, hogy a filmben sok a tévedés és a féligazság. Lássuk, hol és hogyan élt a kultikus császárné valójában!

Róma = Colosseum, Vatikán, Spanyol lépcső, Piazza Navona, Angyalvár, világszerte ismert nevezetességek sora. Egy hosszú hétvége biztos nem elég az összesre, de talán még egy hét se. Többségük szép és érdekes. Vannak azonban legalább ilyen szépek, sőt szebbek és érdekesebbek is! Ezekből mutat be 111-t egy különleges útikönyv.

Aczél Endre (1944-2018) az elmúlt évtizedben már ritkábban tűnt fel a médiában, majd 2016 tavaszától, a Kiss László-ügy után teljesen eltűnt. "Kirúgtak mindenhonnan […] sikerült néhány óra leforgása alatt tönkretenni" – foglalta össze tömören szerencsétlen megszólalása következményeit. Dicstelenül zárult a ’70-es évektől egészen a 2000-es évek elejéig igen aktív újságíró életpályája. Minden bizonnyal örülne, ha tudná, hogy élete legnagyobb szakmai büszkeségét, az Acélsodronyt felelevenítve búcsúzunk tőle.